A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum

13. Előcsarnok terv (ceruzarajz). 13. Bleistiftskizze der Vorhalle. 1 3. Plan du vestibule (crayon). 13. План вестибюля. (Рисунок карандашом.) leket az építési naplóban. Ezek nyomán Györgyi Dénes 1924. október 24-re a Balatoni Múzeum és Kultúrpalota építő­bizottságának összehívását kérte. Az értekezleten dr. Lovassy és dr. Csák, Reischl Imre városbíró. Bognár Imre városi jegyző és Györgyi Dénes jöttek össze 271 . Első kifogás az volt, hogy a vállalkozó a szerződésben ki­kötött 1 : 7 betonkeverési arányt a nagyterem falait tartó két hosszanti alapfaltól eltekintve nem tartotta be. Erre vo­natkozóan az Államépítészeti Hivatal javaslata szerint jár­tak el. Hogy mi volt a javaslat, sajnos nem ismerjük. „Csák Árpád múzeum-egyesületi titkár, mint az építőbizottság tagja, naponkénti saját tapasztalata alapján" kifogásolja, hogy a köveket úgy szórják bele, hogy köztük hézag marad. Györgyi Dénes közli, hogy a betonfalak kellő szilárdságát ő garantál­ja. A tetőszerkezetnél fűrészelt gerendák helyett faragott gerendákat használt a vállalkozó. Határozat szerint az ár­különbözetet tőle le kell vonni. Kifogásolják, hogy a vállal­kozó a rostált vakolatot nem a padlók alátöltésére, hanem habarcsba használja fel, azért a vakolatba használt anyag rostálási és szállítási költségeit a vállalkozó terhére kell írni. Érdekes pontja ennek a tárgyalásnak Györgyi Dénes mű­építész bejelentése. Előadja, hogy a debreceni múzeum terveit a kivitelezési költség 8%-áért készítette el. A Balatoni Mú­zeumtól a szokott százalék helyett csupán 2% fizetését kéri, kiadásai fedezésére. Állnak már a Kultúrpalota falai, írja a Keszthelyi Hírek 1925. december 6-i száma. A munka megkezdésekor az volt a céJ, hogy az épület november 30-ig tető alá kerüljön. Az új­ságcikk elmondja, hogy a sok eső miatt az építkezés kicsit elhúzódott, de a tető felhúzása már megkezdődött. Megtud­juk még, hogy a Balatoni Múzeum-Egyesület „részben a szo­kásnak megfelelően, részben a végzett munka némi jutalma­zásaképpen" bokrétaünnepélyt rendezett, melyen az összes munkás részt vett. A munkások elénekelték a Himnuszt, amin a hivatkozott újságpéldány vezércikk írója igen csodál­kozott, „az ott egybegyűlt munkások ugyanis szociáldemok­rata szervezetbe tömörült építőmunkások". Klebelsberg Kunó miniszter 1925. évi karácsonyi szóza­tában már a Balatoni Múzeum is helyet kaphatott 272 : „A Balaton vidékének nagy baja, hogy a legutóbbi időkig magán a fürdőn kívül egyebet alig nyújtott. Most a keszthelyi Balatoni Múzeum építése, továbbá a keszthelyi élettani állo­más és a laboratórium mindenesetre növelni fogja a Balaton vidék látnivalóit." A Balatoni Múzeum építkezései a téli időben szüneteltek, a hirtelen beállt fagy következtében a tetőzet sem készülhe­tett el. Az 1926-os építési terv a tetőzet teljes elkészítését írja elő 273 . Az 1926-os építkezésekkel kapcsolatban az építési bizottság június 7-én tartott ülésének jegyzőkönyvei szerint súlyos nehézségek merültek fel 274 . Megtudjuk ebből, hogy a kivitelező csődbe került és alvállalkozóknak adta ki a munkát. A munka során a földszinti oszlopcsarnok tartó­pilléreinek elkészítése nem az előírt portland-cement ágya­zással történt, hanem a falazóanyagot egyszerűen silány minőségű mészhabarcsba rakták, a pilléreket azonban kí­vülről híg portland-cementtel bekenték. Az 1926-ban épí­tett pillérek csak 16—100 cm magasságig vannak hosszabbí­tott habarccsal falazva. A hivatkozott építési bizottsági jegyzőkönyvből tudjuk meg, hogy a minisztérium 840/1926. III. b. számú leirata kívánta meg a földszinti oszlopcsarnok tervtől eltérő, don­gaboltozattal történő lefedését, ami tetemes túlkiadást oko­zott. Ez a tervmódosítás írja egyébként elő statikai szem­pontból a pillérek említett falazási módját, ezért az építési bizottság felszólítja a kivitelezőt, hogy a szabálytalanul épí­tett pilléreket bontassa le és azokat saját költségén az elő­írásoknak megfelelően falaztassa fel. A vázolt nehézségek ellenére a Balatoni Múzeum tetőzete 1926-ban elkészült. Lukoviczky 1927 elején a biztosítékul letett 80 millió koronás betétkönyvét kéri a Balatoni Múzeum Egyesülettől 275 . Kérése részint bírói zárlat, részint a végzett munka műszaki átadásának és átvételének meg nem történte miatt nem volt teljesíthető. A Balatoni Múzeum épületének műszaki átadása és átvétele 1927. június 15-én történt Jakabffy Zoltán miniszteri tanácsos vezetésével küldött bizottság je­lenlétében 276 . Az építkezés első fejezete, az épület tető alá hozatala megtörtént tehát. Az 1927. évi december 17-én tartott igaz­gatóválasztmányi ülés irataiból 277 tudjuk meg, hogy 1600 millió koronát fordítottak erre a célra és az új pénzrendszer­nek megfelelően az Egyesületnek 13 000 pengő túlkiadása van. Az építkezés második részletét a külső és belső vakolá­sok, ablakok, lépcsők, csatornázás képezik, ami 160 000 pen­gőbe kerül. Erre a munkára 120 000 pengő államsegély fede­zet van. Kb. 40 000 pengős túlköltés fog mutatkozni. Ez részben fedezhető lesz Keszthely város 20 000 pengős hozzá­járulásával. Az építkezés utolsó fázisában fejezik be az épít­kezést. Ennek keretében a padlózások, ajtók, lépcsőkorlá­tok, fűtő- és világítóberendezések és a díszterem készülnek majd el. Az utolsó építési szakasz költségvetését Györgyi Dénes műépítész még nem készítette el, nyilvánvaló azonban, hogy csak államsegélyből lehet majd azt megoldani. 1927-ben 517 pengő államsegélyt használtak fel a múzeum gyűjteményeinek gyarapítására 278 . A könyvtár állománya 4919 db, a régiségtáré 10 486 db. A szám 1927-ben nem vál­tozott, mert a Tihanyban tartott kisebb ásatásnak nem volt eredménye. A néprajzi tár számára 1927-ben 24 db zalai pász­torfaragást és egy kis, Balatonban talált bronz ágyúcskát 279 vásároltak. A néprajzi tár ezekkel együtt 4507 darabból áll. A tájrajzi osztály állománya ez évben változatlanul 868 db. A természetrajzi osztály számára 1927-ben egy madarat tömettek csak, az osztály darabszáma 3587, amiből 2700 ál­lat, 295 növény, 592 ásvány, kőzet és kövület. A Balatoni Múzeum tárgyainak darabszáma 24 407, ide nem számítva a letétbe helyezett Csák féle régészeti magángyűjteményt és a több mint 2000 darabból álló világháborús gyűjteményt. A könyvtár egy részét és a néprajzi gyűjtemény egy részét ideiglenesen a Sörház épületében, a volt társasköri nagyte­remben raktározták ez évben ideiglenesen. A néprajzi anyag további részét már a múzeumépület alagsori helyiségében tudták tárolni az év végén. A Fő-téri kiállítási helyiségek 1927-ben is látogathatók voltak, ahol a régészeti anyagból és természettudományi anyagból álló kiállítást 1200 látogató tekintette meg. Az igazgatóválasztmány említett, 1928. évi ülése Deutsch­mann Lajos nyugdíjas vasúti altisztet bízza meg az épület gondnoki teendőinek ellátásával és ezért lakást biztosít szá­mára. 25

Next

/
Thumbnails
Contents