A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum
13. Előcsarnok terv (ceruzarajz). 13. Bleistiftskizze der Vorhalle. 1 3. Plan du vestibule (crayon). 13. План вестибюля. (Рисунок карандашом.) leket az építési naplóban. Ezek nyomán Györgyi Dénes 1924. október 24-re a Balatoni Múzeum és Kultúrpalota építőbizottságának összehívását kérte. Az értekezleten dr. Lovassy és dr. Csák, Reischl Imre városbíró. Bognár Imre városi jegyző és Györgyi Dénes jöttek össze 271 . Első kifogás az volt, hogy a vállalkozó a szerződésben kikötött 1 : 7 betonkeverési arányt a nagyterem falait tartó két hosszanti alapfaltól eltekintve nem tartotta be. Erre vonatkozóan az Államépítészeti Hivatal javaslata szerint jártak el. Hogy mi volt a javaslat, sajnos nem ismerjük. „Csák Árpád múzeum-egyesületi titkár, mint az építőbizottság tagja, naponkénti saját tapasztalata alapján" kifogásolja, hogy a köveket úgy szórják bele, hogy köztük hézag marad. Györgyi Dénes közli, hogy a betonfalak kellő szilárdságát ő garantálja. A tetőszerkezetnél fűrészelt gerendák helyett faragott gerendákat használt a vállalkozó. Határozat szerint az árkülönbözetet tőle le kell vonni. Kifogásolják, hogy a vállalkozó a rostált vakolatot nem a padlók alátöltésére, hanem habarcsba használja fel, azért a vakolatba használt anyag rostálási és szállítási költségeit a vállalkozó terhére kell írni. Érdekes pontja ennek a tárgyalásnak Györgyi Dénes műépítész bejelentése. Előadja, hogy a debreceni múzeum terveit a kivitelezési költség 8%-áért készítette el. A Balatoni Múzeumtól a szokott százalék helyett csupán 2% fizetését kéri, kiadásai fedezésére. Állnak már a Kultúrpalota falai, írja a Keszthelyi Hírek 1925. december 6-i száma. A munka megkezdésekor az volt a céJ, hogy az épület november 30-ig tető alá kerüljön. Az újságcikk elmondja, hogy a sok eső miatt az építkezés kicsit elhúzódott, de a tető felhúzása már megkezdődött. Megtudjuk még, hogy a Balatoni Múzeum-Egyesület „részben a szokásnak megfelelően, részben a végzett munka némi jutalmazásaképpen" bokrétaünnepélyt rendezett, melyen az összes munkás részt vett. A munkások elénekelték a Himnuszt, amin a hivatkozott újságpéldány vezércikk írója igen csodálkozott, „az ott egybegyűlt munkások ugyanis szociáldemokrata szervezetbe tömörült építőmunkások". Klebelsberg Kunó miniszter 1925. évi karácsonyi szózatában már a Balatoni Múzeum is helyet kaphatott 272 : „A Balaton vidékének nagy baja, hogy a legutóbbi időkig magán a fürdőn kívül egyebet alig nyújtott. Most a keszthelyi Balatoni Múzeum építése, továbbá a keszthelyi élettani állomás és a laboratórium mindenesetre növelni fogja a Balaton vidék látnivalóit." A Balatoni Múzeum építkezései a téli időben szüneteltek, a hirtelen beállt fagy következtében a tetőzet sem készülhetett el. Az 1926-os építési terv a tetőzet teljes elkészítését írja elő 273 . Az 1926-os építkezésekkel kapcsolatban az építési bizottság június 7-én tartott ülésének jegyzőkönyvei szerint súlyos nehézségek merültek fel 274 . Megtudjuk ebből, hogy a kivitelező csődbe került és alvállalkozóknak adta ki a munkát. A munka során a földszinti oszlopcsarnok tartópilléreinek elkészítése nem az előírt portland-cement ágyazással történt, hanem a falazóanyagot egyszerűen silány minőségű mészhabarcsba rakták, a pilléreket azonban kívülről híg portland-cementtel bekenték. Az 1926-ban épített pillérek csak 16—100 cm magasságig vannak hosszabbított habarccsal falazva. A hivatkozott építési bizottsági jegyzőkönyvből tudjuk meg, hogy a minisztérium 840/1926. III. b. számú leirata kívánta meg a földszinti oszlopcsarnok tervtől eltérő, dongaboltozattal történő lefedését, ami tetemes túlkiadást okozott. Ez a tervmódosítás írja egyébként elő statikai szempontból a pillérek említett falazási módját, ezért az építési bizottság felszólítja a kivitelezőt, hogy a szabálytalanul épített pilléreket bontassa le és azokat saját költségén az előírásoknak megfelelően falaztassa fel. A vázolt nehézségek ellenére a Balatoni Múzeum tetőzete 1926-ban elkészült. Lukoviczky 1927 elején a biztosítékul letett 80 millió koronás betétkönyvét kéri a Balatoni Múzeum Egyesülettől 275 . Kérése részint bírói zárlat, részint a végzett munka műszaki átadásának és átvételének meg nem történte miatt nem volt teljesíthető. A Balatoni Múzeum épületének műszaki átadása és átvétele 1927. június 15-én történt Jakabffy Zoltán miniszteri tanácsos vezetésével küldött bizottság jelenlétében 276 . Az építkezés első fejezete, az épület tető alá hozatala megtörtént tehát. Az 1927. évi december 17-én tartott igazgatóválasztmányi ülés irataiból 277 tudjuk meg, hogy 1600 millió koronát fordítottak erre a célra és az új pénzrendszernek megfelelően az Egyesületnek 13 000 pengő túlkiadása van. Az építkezés második részletét a külső és belső vakolások, ablakok, lépcsők, csatornázás képezik, ami 160 000 pengőbe kerül. Erre a munkára 120 000 pengő államsegély fedezet van. Kb. 40 000 pengős túlköltés fog mutatkozni. Ez részben fedezhető lesz Keszthely város 20 000 pengős hozzájárulásával. Az építkezés utolsó fázisában fejezik be az építkezést. Ennek keretében a padlózások, ajtók, lépcsőkorlátok, fűtő- és világítóberendezések és a díszterem készülnek majd el. Az utolsó építési szakasz költségvetését Györgyi Dénes műépítész még nem készítette el, nyilvánvaló azonban, hogy csak államsegélyből lehet majd azt megoldani. 1927-ben 517 pengő államsegélyt használtak fel a múzeum gyűjteményeinek gyarapítására 278 . A könyvtár állománya 4919 db, a régiségtáré 10 486 db. A szám 1927-ben nem változott, mert a Tihanyban tartott kisebb ásatásnak nem volt eredménye. A néprajzi tár számára 1927-ben 24 db zalai pásztorfaragást és egy kis, Balatonban talált bronz ágyúcskát 279 vásároltak. A néprajzi tár ezekkel együtt 4507 darabból áll. A tájrajzi osztály állománya ez évben változatlanul 868 db. A természetrajzi osztály számára 1927-ben egy madarat tömettek csak, az osztály darabszáma 3587, amiből 2700 állat, 295 növény, 592 ásvány, kőzet és kövület. A Balatoni Múzeum tárgyainak darabszáma 24 407, ide nem számítva a letétbe helyezett Csák féle régészeti magángyűjteményt és a több mint 2000 darabból álló világháborús gyűjteményt. A könyvtár egy részét és a néprajzi gyűjtemény egy részét ideiglenesen a Sörház épületében, a volt társasköri nagyteremben raktározták ez évben ideiglenesen. A néprajzi anyag további részét már a múzeumépület alagsori helyiségében tudták tárolni az év végén. A Fő-téri kiállítási helyiségek 1927-ben is látogathatók voltak, ahol a régészeti anyagból és természettudományi anyagból álló kiállítást 1200 látogató tekintette meg. Az igazgatóválasztmány említett, 1928. évi ülése Deutschmann Lajos nyugdíjas vasúti altisztet bízza meg az épület gondnoki teendőinek ellátásával és ezért lakást biztosít számára. 25
