A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Sági Károly: A hetvenéves Balatoni Múzeum
A Balatoni Múzeum-Egyesület 1928. december 30-án jubileumi közgyűlést tartott, fennállásának harminc éves évfordulója alkalmából80 . A közgyűlés melegen ünnepelte dr. Lovassy Sándor elnököt és hűséges segítőtársát, dr. Csák Árpádot is. Nem esett szó Lehrmann Ferencről, aki harminc éve buzgón, hibamentesen és önzetlenül vezette már ekkor a Balatoni Múzeum számadásait, aki idős ember már ekkor és betegsége miatt számadásait Lovassy útján terjeszti a közgyűlés elé. Személyét nem szokták emlegetni a Balatoni Múzeum alapítói sorában, szerintünk tévesen. Úgy gondoljuk, hogy pontos pénzügyi munkája is járuléka annak, hogy múzeumunk megszülethetett, életképes lett és a kis vidéki városban olyan épületet emelhetett, mint a mi Balatoni Múzeumunk. A jubileumi közgyűlés újból megválasztja dr. Lovassy Sándort elnöknek, dr. Csák Árpádot titkárnak. Más nevet nem is említenek. Az 1928. évi építkezéseket az építési bizottság 1929. január hó 30-án tartott értekezletén felvett jegyzőkönyv összegezi81 . A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1928-ban 120 000 pengőt utalványozott az építkezés folytatására. Ebből elkészítették az épület külső vakolását, az összes ablakokat, bejárati ajtókat, lakhatóvá tették a házfelügyelői lakást. 1928. év végén az építkezési tartozás 11 391 pengőt tett ki. A külső vakolási munkákat Marschall Béla győri építési vállalkozó készítette82 , a cementdíszmű munkákat a budapesti Melocco Rt 283 , az épületlakatosi munkákat Polgár Károly budapesti vállalkozó81 , a festési és mázolási munkákat Steiner és Szimper budapesti cég 285 . A bejárati ajtók a budapesti Thék gyár termékei 280 , a csatornázási és vízvezetékszerelési munkákat Schöndorfel budapesti cég végezte 287 . Természetes, hogy az 1928. évi múzeumi gyarapodás lényegtelen volt 288 , hiszen Lovassy és Csák munkaerejét az építkezés adminisztrálása és ellenőrzése kötötte le, 1928-ban 22 könyvet és folyóiratot szereztek, a természetrajzi tár 2 ősállat csonttal és 10 madárpreparátummal gyarapodott. A tájrajzi gyűjtemény számára Olgyay Ferenc Badacsonytomaji táj című képét vásárolták meg 350 pengőért. A régiséggyűjtemény gyarapodása 16 római kisbronzcsupán. A néprajzi gyűjtemény 1 db 1756-ból származó szőlőprés-fejjel gazdagodott, melyet Nagy István keszthelyi városbíró özvegye ajándékozott. A Balatoni Múzeum főbejárata feletti felirat szerint az épület 1928-ban készült. Valószínűleg a harminc éves évforduló miatt választották ezt az évszámot, hiszen Györgyi Dénes összeállítása szerint 1929. január 7-én még 322 800 pengő lett volna szükséges az építkezés teljes befejezéséhez 289 . Ebben az összegben 25 000 pengő az emeleti díszterem befejezésére, 80 000 pengő a központi fűtésre, 14 000 pengő parkettázásra és 15 000 pengő redőnyök készítésére lett volna fordítandó. Meg kell jegyeznünk, hogy az emeleti díszterem vakolási munkáit csak 1957—58-ban tudtuk befejezni, burkolása pedig csak 1963-ban készült el. Központi fűtésünk ma 14. Díszterem kiképzési terve (ceruzarajz). 14. Bleistiftskizze der Innenarchitektur des Festsaales. 14. Plan de la salle des fêtes (crayon). 14. Подготовительный план парадного зала. (Рисунок карандашом.) sincs még, a tervezett redőnyök felszerelése sem került máig sorra. Az építkezések fedezésére 1929. november 8-án 250 000 pengő államsegélyért fordult az Egyesület vezetősége Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszterhez 290 . A kért államsegélyt a rossz gazdasági helyzetben a kormány nem tudta megadni, így az 1929. évi építkezések 72 000 pengő túllépéssel zárultak 291 . 1929-ben a főbejárati lépcső, az északi és déli oldal tereprendezése, lépcsői, a két belső udvar vízelvezetése és burkolás, az alagsori folyosó vakolása és lecementezése, az udvari ablakok beüvegezése készült el. Az 1929. év eseményeit összegező titkári jelentés 292 beszámol arról, hogy „Zala vármegye törvényhatósága a Zalaegerszegen felállítani szándékolt Vármegyei Múzeum eszméjét az anyagi eszközök s az érdeklődés hiányában úgy látszik elejtette s eddigi gyűjtésük eredményét a Balatoni Múzeumnek ajándékozta. 127 db római, 80 db osztrák és magyar, 62 db külföldi éremmel, 48 db kőkori, 5 bronzkori, 6 római és 22 újabbkori vastárggyal gyarapodott ekkor a Balatoni Múzeum régészeti gyűjteménye. A néprajzi gyűjtemény gyarapodása az ajándékozás folytán 75 pásztorfaragás és 137 egyéb tárgy. A természettudományi gyűjtemény 16 őskori állatcsontot kapott ebből az ajándékozásból. Megtudjuk, hogy az egyes gyűjtemények állománya az 1929-es év végén a következő: régiségtár 10 830 db, néprajzi tár 4722 db, természetrajzi gyűjtemény 3629 db, tájrajzi gyűjtemény 881 db, könyvtár 5003 db. A teljes állomány 25 065 db. Az 1929. évi események összegezésénél feltétlenül említenünk kell Móra Ferenc október 12-én kelt levelét 293 , amit az alábbiakban közlünk: „Kedves Kollégák! Valahány vidéki kartárssal alkalmam volt mostanában találkozni, mindnyájan egyetértettek velem abban, minden rábeszélés nélkül, hogy ma a magyar kultúrában nincs elgazdátlanodottabb és magára hagyatottabb szakma mint a miénk, vidéki múzeumi embereké. Bármilyen szívélyes legyen a viszony, amelyben személyileg többé-kevésbé valamennyien vagyunk a pesti múzeumokkal, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének megszűnte óta nincs olyan központi szerv, amelynek kötelessége volna bennünket hivatalosan irányítani és támogatni s amelyhez hivatalos jogunk volna kéréseinkkel, panaszainkkal vagy eszméinkkel fordulni. Nincs olyan szakmabeli folyóiratunk amilyen a Múzeumi és Könyvtári Értesítő volt s megszűntek a háború előtt szokásos évi vándorgyűlések is, amik ha másra nem is, arra jók voltak, hogy legalább megismerjük egymást. Ma alig tudunk valamit egymásról; abban se vagyunk biztosak, hol ki van még a régi kollégákból, kik a fiatalok, akiknek volt bátorságuk erre a pályára adni magukat; csak napilapokból értesülünk róla, hogy egyik másik vidéki múzeum a maga emberségéből életre kapott, vagy legalább olyan helyzetbe jutott, hogy szimulálni tudja az életet s nagyon sok kollégánk van, aki másfél évtizede nem látta a vidéki testvérintézeteket, illetve nagyon kevés, akinek módjában volt nagyobb részüket sorra látogatni." Móra kötetlen szegedi találkozót kíván szervezni 1930. májusában Szegeden, hogy „ha aztán a beszélgetések során kialakul valamilyen lehetősége sorsunk jobbra fordításának annál jobb; ha nem jutunk ennyire, legalább kipanaszkodtuk magunkat és megszorítottuk egymás kezét." „F. évi október 12-i kiáltó szavát nagy helyesléssel olvastuk s szeretettel értesítjük, hogy az összejöveteleket helyeseljük s rajta leszünk, hogy a májusi összejövetelen Szegeden egyesületünk képviselve legyen" — válaszolja Lovassy. Csák Árpád így kezdi az 1930. évi titkári jelentését 294 : „Szomorú év, szomorú jelentés! Egyesületünk 32 évi fennállása óta még egy év sem volt olyan mostoha, olyan meddő, mint az 1930-iki." 1930-ban a múzeum építése semmivel sem haladt előre. Ugyanakkor az 1930/3l-es évekre államsegélyt a Balatoni Múzeum egy fillért sem kapott. 26
