A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Koppány Tibor: Veszprém megye Árpád kori építészetének kutatási problémái

romig, a literi templom kapujáig és Vilonya barokkban átépített templomáig. A század közepe táján épült fel az ugyanebbe a stíluskörbe tartozó, a Rátót-nemzetség rátóti premontrei monostora. A megye nyugati részében a XIII. századtól az eltérő földrajzi, gazdasági és társadalmi viszonyok miatt más építészeti kép tárul fel előttünk. A keleti rész, a veszprémi főesperesség területe, a XIII. századra teljesen betelepül, szinte teljes egészében összefüggő egyházi nagybirtok lesz. Ezért találunk itt már ebben az időben szinte minden faluban templomot. A Bakonytól nyugatra is találunk jelentékeny egyházi birtokot, de ezek a vásárhelyi apácák és északon Pannonhalma összefüggő nagybirtoka kivételével eléggé szétszórtan helyezkedtek el. A pápai főesperesség területére az egyházi nagybirtokkal szemben a kisnemesi falvak nagy tömege jellemző. Ezek közül több helyen volt már románkori templom is (Béb, Borszörcsök, Kerta, Kéttornyúlak, Lovászpatona, Nemesszalók stb.). A rendelkezésünkre álló adatokból azonban úgy látszik, hogy a terület betelepedése még a XIV. században is tartott, templomai pedig inkább ebben az időben, és már gótikus stílusban épültek. Az ezen a területen fennmaradt Árpád-kori templomok (Apácatorna, Kerta, Kéttornyúlak, Lovászpatona, Somlószöllős stb.) a megye keleti részének építészeti 1 lla-Kovacsics: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1964., 25. 2

Csánki III. 201—261. 3 Koppány T. : Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 6. 1968. 4 Veszprém megye monografikus feldolgozása mind a mai napig nem készült el, pedig a múlt századtól kezdve számtalan kísérlet történt erre. 6 Koppány i. m. • Krámer M.—Tóth S.: A tihanyi apátsági templom és kolostor 1965. évi felújítása. Műemlékvédelem 1966., 237. 7 Németh Péter: Az első magyar egyházmegye kialakulásának kérdéséhez. Székesfehérvár évszázadai. I. 1967., 117—123. " L. 5. jegyzet. A témával Tóth Sándor foglalkozik, s arról szóló tanulmánya ,,A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei" 6. kötetében jelent meg. 8 Pesty Frigyes: A bakonyi erdő ispánság. Sz. 1876., 296—301. ' "Győrffy György szerint ez legkésőbb 1009-ben következett be területünkön, amikor a királyi megye korábbi megszervezését követően megtörDie heutigen Grenzen des Komitats Veszprém sind das Ergebnis der in den letzten Jahrzehnten stattgehabten Neuordnungen der Verwaltungsgrenzen. Eben deshalb befinden sich die mittelalterlichen Baudenkmäler nicht innerhalb der heutigen, sondern der historischen Komitatsgrenzen. Das Komitat aus der Zeit des ausgehenden Mittelalters war ebenso wie das heutige nur verwaltungsmäßig eine Einheit, geographisch, wirtschaftlich und historisch war sein l képével ellentétben Nyugat-Dunántúl, Zala és Vas 1 megye későromán építészetével rokonok. l A teljesség kedvéért említjük meg végül, hogy a megye XIII. századi építészetének ma még alig ismert, ) de jelentős része lehetett a tatárjárás utáni évtizedekï ben felépített számos kővár. A veszprémi várban folyó építkezéseket nem ismerjük, de feltételezzük, hogy nem lehettek jelentéktelenek, ahogy ez az egykori királynéi vagy püspöki palotához tartozó, kétszintes Gizella-kái na építészeti kiképzéséből következtethető. A várak közül Hölgykő várát valószínűleg a király, a Bakonyt i birtokló Csák nemzetség pedig Bátorkőt, Cseszneket, ) Ugodot és Somlót építtette, az Atyusz nemzetség vagy i az őt birtoklásban követő Igmánd nemzetség pedig Essegvárát. Valamennyi annyira romos vagy átépített formában maradt ránk, hogy románkori részeiket ma i már csak régészeti kutatással lehetne megtalálni, mint , ahogy a világi építészet esetleges egyéb emlékeit is csak ; ásatással lehetne feltárnunk és megismernünk. Ezzel a rövid felsorolással vázoltuk is a problémákat i és velük a feladatokat. Szeretnénk azonban megjegyezni, i hogy románkori építészetünk kutatási problémáiról mindezek nemcsak Veszprém megye területére jellemzők, hiszen az Árpád-kori Magyarország területén ki, sebb-nagyobb eltérésekkel azonos módon alakult az i építészet helyzete. Koppány Tibor tént az egyházmegyék határrendezése is. L. Székesfehérvár évszázadai. 1. 1967., 23. " Mon. Vespr. II. 65, 73, 80. 12 OL. Kamarai lt. Acta eccl. fasc. 19. no. 14. (Kiadva: Bunyitay—Rapaics—Karácsonyi: Egyháztörténeti emlékek a magyar hitújítás korából. V. 454—462.) 1:1 Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század ílején. I. Bp. 1891., 316—318. 11 Korom pay György: Veszprém, Bp. 1957., 16—19. " Csánki III. 214. 10 Mezei László: Csútmonostor alapítástörténete és első oklevelei. (1264— 1271.) TBM. XV. Bp. 1963., 10—11. 17 Entz Géza: A csarodai templom. Műv. tört. Ért. 1955., 210. 17 A magyarországi művészet története. Bp. 1956., 20. (Dercsényi D. : A honfoglalás és az államalapítás korának művészete.) Gebiet durchaus kein einheitliches Gebilde. Zur Zeit der Staatsgründung wurde der ursprüngliche Gebietsumfang des Komitats von der räumlichen Ausdehnung des zum Bistum Veszprém gehörigen gleichnamigen Hauptdekanats bestimmt, also von einer kirchlichen Verwaltungsorganisation, die zeitlich mit der weltlichen Komitatsverfassung des Landes zusammenfiel. Gegenüber den weltlichen Verwaltungsgrenzen blieben die kirchlichen während des ganzen JEGYZETEK Forschungsprobleme auf dem Gebiet des Komitats Veszprém im Zusammenhang mit Baudenkmälern aus der Zeit der Árpádén 220