A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Éri István. Veszprém megye középkori településtörténeti vázlata

12. A megye lakossága az 1488-as összeírás alapján. 12. Zählungsliste der Bevölkerung des Komitats im Jahr 1488. 12. La population du département à la base du rôle des constributions de l'an 1488. 12. Население комитата на основании переписи 1488-го года. Egy, a terepbejárások középkori leletanyagának vizsgálata alapján tett észrevételt azonban feltétlen fel kell vetnünk. Azt ugyanis, hogy a topográfiában a történeti Veszprém megyéből elsőként feldolgozott Veszprémkörnyéki részen, illetőleg a Zalától átcsatolt egykori balatonfüredi járásban az Árpádkori kerámiaanyagban a cserépbográcstöredékek a körülbelül 126 önállónak vehető telephelyből mindössze 3—4, Várpalota környéki egykori faluhelyen fordulnak elő. Más a helyzet a már szintén átvizsgált mai zirci és pápai járásokban, ahol e töredékek többé-kevésbé szinte mindenütt megtalálhatók. Végleges megállapítások leszűrésére nyilván csak a teljes anyag részletes összevetése után kerülhet sor. Ezt a tényt azonban, kiegészítve azzal, hogy a régészeti topográfia első, már megjelent kötetében felkutatott balatonparti, egykor Zalához tartozó területen is észlelték a cserépbográcstöredékek hiányát, nem tekinthetjük véletlennek. Amennyiben a cserépbográcsok etnikumhoz is köthetők s ma ez a közfelfogás szakembereink körében, hiánya arra utalhat, hogy egy hatalmas, összefüggő területen a honfoglalást követő időszakban az őslakosság meglétére és továbbélésére kell gondolnunk. Nem tekinthető véletlennek ugyanekkor az avar leletek gyakorisága ugyanezen a vidéken, amire tanulmányában Németh Péter is kitér.

17 És az sem, hogy a korai püspöki, káptalani, kolostori birtokok zöme éppen erre a területre esik. Végezetül foglalkoznunk kell egy sok bizonytalansági tényezővel nehezített, de meg nem kerülhető kérdéssel : vajon mekkora lehetett a megye népessége az adatokkal 14* 211