A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Éri István. Veszprém megye középkori településtörténeti vázlata

11. Birtokmegoszlás Veszprém vármegyében a X—XI. sz. fordulóján. (Rekonstrukció.) 11. Besitzverhältnisse im Komitat Veszprém an der Wende des X. zum XI. Jh. (rekonstruiert). 11. Répartitions des propriétés foncières dans le département de Veszprém au tournant des Xe—Xle siècles (Reconstruction). 1 1. Распределение земельных владений в комитате Веспрем на рубеже X и XI веков (реконструкция). abban, hogy a vidéket megszálló Szalók nemzetség ősi szállásainak helyén nagyszámú, egytelkes nemesek lakta települést és a nemzetséghez köthető kisebb középnemesi birtokokat találunk. A karakói várispánság, amely e vidék királyi birtokainak központja, csak a XII—

XIII. század fordulóján szűnhetett meg és olvadhatott jórészt Veszprém megyébe. Nagyjából a Bakony-hegység területére s annak északi peremvidékére terjedt ki a bakonyi erdőispánság, amelyből a Bakonyban alapított kolostorok számára kihasított részeket leszámítva, három nagy várbirtok: a cseszneki, a bátorkői és az ugodi alakult ki a XII—XIII. század folyamán. Az erdőispánság korai központját Zircen sejthetjük. A középkori veszprémi járás, az itteni főesperesség kiterjedésével megegyező területén fele-fele arányban egyházi és várbirtokokat találunk a X—XI. század fordulóján. (II. kép.) A három önálló rész birtoktörténeti s ebből következőleg településtörténeti sajátosságait hosszú időn át, egyes vonásaiban napjainkig megőrizte. Hogy ezeket a sajátosságokat a régészeti leletek figyelembevételével mennyiben sikerül finomabban kimutatni, ma még nehezen megválaszolható kérdés. Honfoglaláskori temetők elszórtan bukkantak fel ezidáig (Nagyvázsony,Gic), a halimbai temető, mint tudjuk, a helyi lakosság tekintetében nyújt egy adott helyre vonatkozó felvilágosítást. Egyelőre roppant kevés koraközépkori köznépi temetőt ismerünk, ezeket is töredékesen, szinte kizárólag Veszprémből. 210