A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Éri István. Veszprém megye középkori településtörténeti vázlata
5. Várak, kolostorok Veszprém vármegyében (XI— XV. sz.). 5. Burgen und Klöster im Komitat Veszprém (im XI— XV. Jh.). 5. Châteaux-forts et monastères dans le département de Veszprém (XI eXVc siècles). 5. Крепости и монастыри в комитате Веспрем (XI — XV вв.). vagy éppen a templom patrociniumára utaló faluneveket is szintén a kései telepítésű falvak jellemzőjének tartják. Megfigyelésünk szerint azonban általában — a kivételek egyike éppen Sikátor — a kései névformájú településeken is bőségesen található Árpádkori, korai leletanyag. A falvak létrejöttének nyelvészeti adatok alapján történő kormeghatározása tehát erős kritikával kezelendő. Inkább csak névváltozásra gondolhatunk ilyen esetekben, ami például egy-egy faluban felépült templom létrejöttével, a tulajdonos személyében történt változással magyarázható. Az 1488-as összeírás természetszerűleg nem tartalmazza sem a várak, sem a kolostorok jegyzékét, más adatok azonban szépszámmal vonatkoznak rájuk. Okleveles adatokkal is azonosítható és romjaiban, nyomaiban ismeretes vár megyénkben 13 van. További néhány esetben (Csékút, Szápár, Devecser) az objektum kora, jellege még bizonytalan. Mai ismereteink szerint a kőből épített várak legalább felerészben a XIII. századra keltezhetők. Egy-két eset kivételével megtaláljuk a váraljai településeket is, jeléül annak, hogy e várak már a legkorábbi időkben birtokközpontok is voltak. Feltűnő és az eddigi régészeti kutatások negatívuma, hogy a nagyszámú őskori földvár mellett egyelőre alig sikerült koraközépkori, XI— XII. századi erődített helyeket, földvárakat felkutatni. Érdekes megállapításokat tehetünk a megyében fennállott kolostorokkal kapcsolatban. A 15 kolostor közül csak kettőt találunk a megye nyugati részében, legtöbbje a Bakony erdőségeiben, lakott helytől távol épült fel, különösen a korai, XI— XIII. századi, királyi alapításúak. A 15-ből 3 női szerzetesrendé, a fennmaradó 12-ből 204