A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Éri István. Veszprém megye középkori településtörténeti vázlata

6. A veszprémi főesperesség plébániái 1333—35-ben. 6. Pfarrereien des Hauptdekanats Veszprém in den Jahren 1333—35. 6. Paroisses de l'archidiaconé de Veszprém en 1333—35. 6. Церковные приходы веспремского архидиаконства в 1333—35 гг 5 XIV—

XV. századi alapítású pálos kolostor és egy XV. századi, ferences szerzetesek számára készült. Ez utóbbiak már magánföldesúri alapításúak, többnyire nemzetségi, családi temetkezőhelyként a várbirtokok központjának közvetlen közelében állottak. A királyi alapítású kolostorok (Bakonybél, Zirc, Lövőid, veszprémvölgyi apácák) csakúgy, mint a többiek, nem voltak közvetlen hatással a kolostor körüli települések létrejöttére, mert a települések vagy az alapítást megelőzően már fennállottak, vagy később sem alakultak ki körülöttük.

10 (5. kép.) Veszprém megye egyéb lakott helyeinek száma tehát 30 körül lehetett. Néhány szóval utalnunk kell a középkori építészettörténeti kutatás és a régészeti topográfia kölcsönhatásaira és ennek eredményeire. Ismeretesek a kezdeti műemléki nyilvántartások minden, úttörő jellegű és elismerést megérdemlő értékük mellett tapasztalható gyengéi. Állandó finomításuk folyamatos munka. S ha a nyilvántartás munkája önmagában még nehézkes is, a műemléki kutatás korántsem az. így megyénkben a műemlékek régészeti feltárásával egyidejűleg, annak megállapításait alapul véve folyik a művészettörténetiépítéstörténeti jellegű kutatás. A régészeti topográfia figyelembeveszi és felhasználja ennek eredményeit, de azon helyenként túllépve igyekszik középkori építészeti emlékekre bukkanni, vagy utalni ott is, ahol erre művészettörténészek még nem gondoltak. Hivatkozhatunk itt a terepbejárások során felfedezett kőfaragványokra, amelyek egy-egy, eddig figyelemre sem méltatott objektumot, melyből ezek származhattak, középkorinak határoztak meg: például Csajág esetében.

11 Ennél is jelentősebb azonban a templomok körüli temetőkre vonat205