A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Horváth Attila: A vaszari és somlóvásárhelyi Hallstattkori halomsírok

gyalt szárnyas vasbalta típusról kell még megemlékeznünk (23. kép 2.). Ez a baltatípus ugyancsak a vasformák kezdetleges és kiforratlan típusát mutatja, mivel pontosan másolja a korábbi bronz formát. Nálunk hasonló példányt csak a dobai tumulusból

144 ismerünk, azonban mind a hallstatti temetőben,

145 mind a balkáni

146 és alsóausztriai

147 tumulusokban ismeretes. Hasonlóképpen bronz formát utánoz az a máshonnan ismeretlen vasvéső típus, mely a tumulusból előkerült (23. kép 5.). Szokatlanul keskeny, s munkaélére merőlegesen kiszélesedő pengéje mutatja a kapcsolatot az M NM ismeretlen lelőhelyű bronz vésővel,

148 valamint a Velemszentvidről

149 előkerült köpüs bronz vésőkkel. A VI. SZ. HALOMSÍR A halomról semmit sem tudunk, rajz róla nem maradt. A halom leletei 1. Urna (26. kép 1.), vállából három szimmetrikusan elhelyezett marhafejben végződő nyak indul ki, amely az edény szájpereme felé dől, és azt csaknem eléri. 30. Vaszar-Pörösrét (térképvázlat), 30. Vaszar-Pörösrét (Kartenskizze). 30. Vaszar-Pörösrét (esquisse du fouilleur). 30. Васар-Пёрёшрет (схематическая карта). Szájpereme alacsony, meredeken kihajló, hasa erősen öblösödik, a hastól lefelé enyhén homorú ívben, meredeken fut az edény talpa felé. Az edény peremén, és az állatfej alatt sekélyen bemélyített párhuzamos kannelurák díszítik. Felülete érdes, színe sötét barnás szürke, m.: 27 cm, szá.: 13,5 cm, há.: 37 cm, fá.: 9 cm (H 1932. 46.) Ltsz: 63.19.21. 2. Füles csészepár (27—28. kép.). Pereme kúposán kifelé tart, alatta a csésze oldalának erős körbefutó kiugrása van, melyen három bütyök ül. A negyedik bütyök helyén a peremet és a csésze kiugró vállát széles szalagfül hidalja át. Belsejében grafitsávok képeznek kereszt alakot. A két edény mindenben megegyezik, felületük fényes barnásfekete. Méreteik: m.: 5 cm, pá.: 11,5 cm, fá.: 5 cm (H 1932. 47—48.) Ltsz: 63.19. 22; 63.19.23. 3. Durva agyagfazék (32. kép). Öblös pereme enyhén kihajló, vállán durván bekarcolt függőleges sűrű vonalas dísz. Anyaga durva, fala érdes, színe szürke (H 1932. 49.) Ltsz: 63.19.24. A tumulusból előkerült állatdíszű edények kérdésével már foglalkoztunk. Itt erre ismét, valamint az ugyancsak innen előkerült igen durva és függőleges árkolással díszített edényre sem (26. kép 2.), mely különösebb figyelmet nem érdemel, nem térünk ki. Csupán azt a csészetípust (28—28. kép.) kell megemlítenünk, melynek belsejét kereszt alakú grafitozott dísz borítja. A hasonló csészék a hallstatti tumulus leletek között meglehetősen gyakoriak, pontos megfelelőjét azonban nem ismerem. Szórványos leletek az ásatás területéről 1. Agyagedény töredékei, 11 db. A hasi részén függőleges vonaldísz (H 1932. 50. a-k.). 2. Grafitos tükörfényesen polírozott kihajló peremű, bütyökkel díszített urna töredékei, 3 db (H 1932. 51. a-c). 3. Nagy hegyes félkörösen körülárkolt bütyökkel díszített grafitozott urna töredékei, 10 db (H 1932. 52. a-j.). 4. Vaslándzsa (17. kép 2.). Teljesen ép, 45 cm hosszú. Köpüje 16 cm mély, külső peremén többszörösen körbefutó irdalás és két felerősítő szeglyuk látható. Pengéjének középen erős, elkeskenyedő borda fut végig (H 1932. 55.) Ltsz: 63.108. 1. 5. Vastöredékek, 7 db (H 1932. 54.). Elvesztek. 6. Vaskarika. Átm. 5 cm (H 1932. 55.). Elveszett. 7. Vaskarika. Átm. 3,8 cm. Laposra kalapált téglalap keresztmetszetű vashuzalból készült. (H 1932. 56.) 8. Vastöredékek, 3 db (H 1932. 57.). Elvesztek. 9. Bronztöredék (H 1932. 58.). Elveszett. ÖSSZEFOGLALÁS Mindezek után végül is próbáljuk összefoglalni és rendezni mindazt, amit a tárgyalt tumulusok anyagából és a velük kapcsolatos analógiák helyzetéből megállapításként leszűrhettünk. 31. Vaszar IT., ITT. halomsír (az ásató vázlatai). 31. Vaszar II., III. Hügelgrab (Skizzen des Grabungsleiters). 31. Vaszar, tumulus Nos II et III (esquisses du fouilleur). 31. Bacap II и III курганы (схемы производившего раскопки). 129