A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Horváth Attila: A vaszari és somlóvásárhelyi Hallstattkori halomsírok

20. Süttő (?) Esztergom, Balassa Bálint Múzeum. 20. Süttő (?) Esztergom, Balassa-Bálint-Museum. 20. Süttő (?) Esztergom, Musée Balassa Bálint. 20. Шюттё (?) Эстергом, музей им. Балинта Балашша. A halom közepén itt is hamvasztott emberi csontváz részei feküdtek a földön szétszórva. „.. .e körül ugyancsak nagy mennyiségű kisebb és nagyobb edénytöredékek hevertek", közöttük a plasztikus szarvas és madárfigurákkal díszített tál töredékei. Csupán a hallom... „délkeleti középrészen volt vasból készült zabla, kés és kantárveretek elhelyezve. A kantár vékony vaspléhből készült körlapokban és karikában végződő hosszúkás lelógó vaslemezekkel (csótárral) volt díszítve".

109 A somlóvásárhelyi II. tumulus kerámiája az előzőhöz hasonlóan meglehetősen hiányos, így a leltárkönyv által jelzett fekete kívül-belül grafitozott agyagedényről közelebbit nem mondhatunk. Szarvasmarha ábrázolás és a madár test (1. kép 2.) már sokkal érdekesebb számunkra, bár itt is igen hiányos az anyag, a Rhé Gy. által szarvasként említett marha ábrázolás, melynek lábán az edény töredéke is látszik, egy fedő fogórésze (2. kép 2. és 29. kép 3.) volt, s lényegesen különbözik a másik állat töredéktől, melynek négy karcsúbb lába külön kidolgozott és nem tömbszerű. A cserép-darabok bizonysága szerint a sírban eredetileg 2—2 külön típusú szarvasmarha figurális díszített fogójú situla fedő, és valószínűleg hozzá tartozó situlák lehettek, mivel a madáralakok ehhez nem tartozhattak, lehetséges, hogy a Rhé Gy. által említett tálat díszítették. Az edény fedelének a fogóján kidolgozott állatalak nem ritka, a mesteri tumulus situla fedőin is megtaláljuk madár alak formájában. Az ausztriai Bernardstahl situla fedőjén ugyancsak madáralakot találunk.

110 Ez urnához hasonlóan a soproni Burgstall (?) tumulusából előkerült tálacska peremén madár alakok sorakoznak. Valószínűleg így kell elképzelni a Rhé Gy. által említett tálszerű edényen is madár alakok elhelyezését.

111 A tumulus leleteinek másik érdekessége, az egyszerű vasból készült nitthez hasonló korongos, csüngős lószerszám veretek (8. kép 1—9., 12.), melyek ritkán fordulnak elő. Méretük különböző 3—4 cm között változó. Egészen hasonló példányt találtam a süttői tumulusok anyagában (7 db). Ezeknek hátlapján jól látható, hogy egy nagyobb korongos és egy kisebb hátsó szabálytalan alakú vaslemezt egy darab mindkét, az első és hátoldalról szétkalapált drótdarab segítségével fogták össze, melyek között 2—3 mm hézag maradt valószínűleg valamilyen szíjazat befogadására.

112 Ugyancsak ilyenek fordultak elő a Lázár-gyűjtemény Csöngéről származó tumulus anyagában (11. kép 3—4.), s hasonlók töredékeit őrzi a keszthelyi múzeum somlói kurgán megjelöléssel. Ugyanilyen lószerszám véreteket találunk a 21. Vaszar V. halomsír. 21. Vaszar V. Hügelgrab. 21. Vaszar, tumulus No V. 21. Bacap, V курган. Hradenin-i temető 10. sírjának leletei között.

113 Egyegy darab előfordult a vaszari III. és IV. halomsírban (17. kép 8. és 23. kép 9.), ezekről azonban nem lehet megállapítani, hogy valóban lószerszám töredékei voltak-e avagy egyszerűen csak nittként alkalmazták. A csüngők, mint az egyik töredék mutatja (8. kép 3.) e korongra voltak függesztve. A tumulusban levő vaskésről (9. kép 7.) és a fenőkőről (9. kép 8.) csupán 123