A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Horváth Attila: A vaszari és somlóvásárhelyi Hallstattkori halomsírok

19. Vaszar V. halomsír. 19. Vaszar V. Hügelgrab. felől félköríves, humusszal kevert, homokból álló, ellaposodó földhányás kapcsolódott. A halomból már korábban követ bányásztak, s így ebben nagyobb méretei ellenére is az előbbihez viszonyítva lényegesen kevesebb kő volt. Talán ezzel magyarázható, hogy a halom leletei sokkal szegényesebbek és rongáltabbak, melyek mint olvassuk „.. .teljesen szétzúzott állapotban kerültek felszínre".

106 A halomból előkerült leletek 1. Fekete agyagedény töredékei, 2 db (2. kép 9. és 29. kép 2.) kívül és belül grafitozott. (H 1928. 23. a-b) Ltsz: 63.25.29. 2. Állatfigurákkal díszített fekete agyagedény töredékei, 13 db (eredetileg 30 db) (2. kép. 1—8; 3. kép; 29.kép 3;) (H 1928.24.a-m.) Ltsz: 63.25.28.— 29. Rhé Gy. közlése alapján: „Legszebb leletek itten egy tálszerü edénynek töredékei, amelyek közül két szarvas és három madár utánzat a legkiválóbbak. Az edény anyaga jól iszapolt agyag, kívül-belül egyenletesen feketére színezett. A hallstatti kultúra keretén belül az állatalakokkal való díszítés ha nem is gyakran, de használatos A mi töredékeinken feltűnő azoknak lapok szerinti kidolgozása, ami az állati alakokat nyúlánkká és szögletessé formálja. A két szarvasnak nemcsak teste, de lába is természet ellenesen elnyúlik, szemmelláthatóan bizonyos praktikus cél felé törekszenek. E célt legjobban az egyik szarvas alak magyarázza. Ugyanis a lenyúló két első lábon az edény testével való érintkezési felületnek egy kis darabja megvan, ez a rész pedig az edény oldalfelületének egy darabkája, vagyis a függőlegesen álló állat teste az edény fülét helyettesítette. A két madár alak is egy fül töredékén ül. Töredékeinkből úgy gondoljuk az edényt összeállítani, hogy a bemélyített ékalakkal díszített edény testére négy fül úgy volt szerelve, hogy a szarvas a szarvassal a madár a madárral állott szemben."

107 Rhé Gy. megállapításával szemben azt kell mondanunk, amit az előkerült cserepek is bizonyítanak, hogy 19. Vaszar, tumulus No V. 19. Bacap, V курган. a szarvas alakok lehetséges, hogy nem is szarvast, hanem szarvasmarhát ábrázoltak,

108 valamint nem egy tál, hanem egy-egy situla pár fedőjét díszítették. A leletben szerepel ugyan egy fényes fekete színű, finoman iszapolt vékonyfalú tálacska, ennek azonban nem voltak madár alakú díszei. A madár alakok tehát egy másik edényhez tartoztak, esetleg a Rhé Gyula által említett tálhoz, amelynek azonban egyéb maradványát nem találtam. 3. Vaszabiák, 4 db (9. kép /., 4—6.). Csavart testű, kéttagú, némelyikben karika, vagy ennek töredéke látható. A képen látható zabiák szájvasaihoz kétoldalt hurkosfejű erős aklaszeg töredékei tartoztak, amelyek segítségével valamilyen szilárdabb anyagot, esetleg pusztuló anyagból készült zablapálcát rögzítettek. A zabiák állapota rendkívül rossz, ma már inkább csak vastörmelékek.(H. 1928. 25—27.) Ltsz: 63.131. 1—2; 63.25.17. 4. Vaskarikák a) átm. 6 cm (H 1928. 28.), b) átm. 4 cm (9. kép 7.) (H 1928. 30.) Ltsz: 63.146. 1., c) átm .3—3 cm 2 db (8. kép 11; 13.) (H 1928. 31.), d) átm. 5 cm (H 1928. 29.). 5. Vas kantárgombok. Az ásatási közlemény szerint 12 db, a leltárkönyvben fennmaradt fényképeken 9 db. Elvesztek. Méreteiktől függően 3 különböző típus volt: a) A leltárkönyv rajza és a fénykép egyszerű vaskorongot mutat, melynek közepébe a hátlapon kétfelé hajló szegecset kalapáltak. 4 cm átm. 3 db (8. kép 3—5.) (H. 1928. 321. a-c), b) teljesen hasonló, átm. 3,2 cm 2 db (8. kép 1—2.) (H 1928. 33. a-b.), c) hasonló, átm. 2,8 cm 4 db (8. kép 6—9). (H 1928. 34. a-d.). 6. Vascsüngők. 30 db került elő (8. kép. 12.) hossza 70—75 mm. Elveszett (H 1928. 35.). 7. Vastöredékek, 4 db egy vasrúdból összekovácsolt hurkos fejű szegek darabjai (8. kép 10.) (H 1928. 36.). 8. ívelthátú vaskés töredéke (9. kép 7.) hossza 7,8 cm (H 1928. 37.) Ltsz: 63.131.6. 9. Fenőkő függesztőlyukkal (9. kép 8.) hossza 9,5 cm (H 1928. 38J Ltsz: 63.25.31. 10. Hurkosfejű vastengelyszeg (9. kép 9.). Elveszett (H 1928. 39.). 122