A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)

Horváth Attila: A vaszari és somlóvásárhelyi Hallstattkori halomsírok

18. Vaszar V. halomsír (az ásató vázlata). 18. Vaszar V. Hügelgrab (Skizze des Grabungsleiters). 18. Vaszar, tumulus No V (esquisse du fouilleur). 18. Bacap, V курган (схема производившего раскопки). A kocsi kerekének akár külső, akár belső oldalán szere­pelhetett a tengely és a kerék védelmére szolgáló két bronzkorong. A kocsi felső fa építményéről, az esetle­ges kocsiládáról, valamint a kocsi lapjának és a ten­gelynek összeerősítési módjáról semmit sem tudunk. Még ennél is jóval kevesebbet mondhatunk a dunán­túli többi „vaspöngő" leletekről. Ha ezek a kocsihoz tartoztak akkor csaknem teljesen, egészükben fából készülteknek kell tartanunk ezeket a kocsikat, amelye­ket néhány a mindenütt előforduló teljesen összerozs­dásodott és felismerhetetlen vaskapocs tartotta össze. A kocsi tömör fakerekét, amely nehezen elkészíthető és több rész egybefaragásából állt, óvták csupán fémalkat­részekkel. A nagybaráti tumulusban talált 8 db vasko­rong alapján arra gondolhatnánk, hogy talán négyke­rekű kocsit helyeztek el. A Lázár- gyűjtemény korong­jai talán egy vastengelyű kocsi részeit képezték. Kérdé­ses, de meg sem kísérelhető, hogy magyarázatát adjuk a Csöngén talált vaskorongokba illő kisebb tutulus­forma tárgyak rendeltetésének. Hasonlóképpen nem tudjuk magyarázatát adni a Vaszaron talált páratlan számú, különböző méretű vaskorongoknak. Ez a je­lenség még a lelet hiányosságának feltételezése mellett is csak úgy lenne magyarázható, hogy ha két külön­böző méretű tengellyel ellátott kocsit tételezhetnénk fel, ez azonban ebben a korban több mint valószínűtlen. Mindaz tehát amit következtetésképpen a Dunántúl területén a Hallstatt-korban használatos kocsiról a leletek alapján levonhatunk vajmi kevés, s nem mentes az ellentmondásokról. Talán a leleteink hiányosságát magyarázhatja az a Bylan-i kultúra leleteinél tett meg­figyelés, hogy a kocsit egyes sírokba csak szimboliku­san helyezték és annak egyik részével (tengelyszeg, ve­ret, vagy egyéb vasalás) helyettesítették, ugyanúgy, ahogy a teljes lószerszám helyett esetleg csak egy zablát tettek a halott mellé. 102 Másrészt lehetséges, hogy a kocsikat elégetés után helyezték a sírba, s ezért for­dulhatott elő, hogy nem minden rész került a halott mellé, amint ezt a szkíta kocsitemetkezéseknél is látjuk. 103 A lehetőség tehát fennáll, hogy a somlóvásárhelyi halomsíron kívül még más dunántúli Hallstatt-kori halmokba is temettek kocsikat, vagy azok egyes ré­szeit, de az itt feltételesen megemlített kocsileletek tény­leges kocsivoltát csak az újabb szerencsés és jól megfigyelt leletek igazolhatják, vagy cáfolhatják meg véglegesen. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a Dunántúlon egy sajátos kocsitípust találunk a Hallstatt-kor második fe­lében. Ez szoros kapcsolatban áll a Bylan-i kultúra ha­sonló korú kocsitemetkezéseivel. Ezt a kapcsolatot igazolják a leletegyüttes összeképe és maga a kocsite­metkezés szokása. Eltér egymástól a két leletcsoport a temetkezés rítusában, (mivel a Bylan-i kultúra kocsi­temetkezései általában csontvázas temetkezéssel fordul­nak elő) és a halom belső szerkezetében (mély, fölbe­ásott négyszegletes kamrasírok), 104 valamint a leletek jóval nagyobb gazdagságában, amelyre eddig nálunk nincs példa. Másrészt éppen szegényes és hiányos vol­tuknál fogva hasonlóságot mutatnak a szkíta területen előkerült kocsitípusokkal, ezzel szemben sokkal feltű­nőbb az az eltérés, amely a kocsi eltemetésénél többi részleteiben a szkíta és hallstattkori kocsileleteink között fennáll, mivel ez utóbbiak halom és fejedelmi halott nélkül páros lótemetkezéssel fordulnak elő. 105 A som lóvásárhelyi I. sz. halom tehát egy előkelő harcos sírját és a dunántúli késői hallstatt-kori sajátos kocsiját vagy annak részletét őrizte meg számunkra. A II. SZ. HALOMSÍR Az első halomtól délre, a „Cédulaház" mögött fek­szik, az állomástól a községbe vezető út déli oldalán levő vásártéren a II. sz. halom. „... Ezen épület mellett, valamint vele szemközt a temetői halomhoz hasonlóan két ellaposodott domb állott..." A Cédulaház mögötti halomnak terjedelme pontosan nem állapítható meg, mert ezen a részen tar­tották az állatvásárokat, „így a halom erősen leko­pott. .." Amennyire az ásatásokon meg lehetett álla­pítani, az első sírhalomnál jóval nagyobb terjedelmű, mintegy 30 méter lehetett. A halomhoz északnyugat 121

Next

/
Thumbnails
Contents