A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém, 1969)
Horváth Attila: A vaszari és somlóvásárhelyi Hallstattkori halomsírok
18. Vaszar V. halomsír (az ásató vázlata). 18. Vaszar V. Hügelgrab (Skizze des Grabungsleiters). 18. Vaszar, tumulus No V (esquisse du fouilleur). 18. Bacap, V курган (схема производившего раскопки). A kocsi kerekének akár külső, akár belső oldalán szerepelhetett a tengely és a kerék védelmére szolgáló két bronzkorong. A kocsi felső fa építményéről, az esetleges kocsiládáról, valamint a kocsi lapjának és a tengelynek összeerősítési módjáról semmit sem tudunk. Még ennél is jóval kevesebbet mondhatunk a dunántúli többi „vaspöngő" leletekről. Ha ezek a kocsihoz tartoztak akkor csaknem teljesen, egészükben fából készülteknek kell tartanunk ezeket a kocsikat, amelyeket néhány a mindenütt előforduló teljesen összerozsdásodott és felismerhetetlen vaskapocs tartotta össze. A kocsi tömör fakerekét, amely nehezen elkészíthető és több rész egybefaragásából állt, óvták csupán fémalkatrészekkel. A nagybaráti tumulusban talált 8 db vaskorong alapján arra gondolhatnánk, hogy talán négykerekű kocsit helyeztek el. A Lázár- gyűjtemény korongjai talán egy vastengelyű kocsi részeit képezték. Kérdéses, de meg sem kísérelhető, hogy magyarázatát adjuk a Csöngén talált vaskorongokba illő kisebb tutulusforma tárgyak rendeltetésének. Hasonlóképpen nem tudjuk magyarázatát adni a Vaszaron talált páratlan számú, különböző méretű vaskorongoknak. Ez a jelenség még a lelet hiányosságának feltételezése mellett is csak úgy lenne magyarázható, hogy ha két különböző méretű tengellyel ellátott kocsit tételezhetnénk fel, ez azonban ebben a korban több mint valószínűtlen. Mindaz tehát amit következtetésképpen a Dunántúl területén a Hallstatt-korban használatos kocsiról a leletek alapján levonhatunk vajmi kevés, s nem mentes az ellentmondásokról. Talán a leleteink hiányosságát magyarázhatja az a Bylan-i kultúra leleteinél tett megfigyelés, hogy a kocsit egyes sírokba csak szimbolikusan helyezték és annak egyik részével (tengelyszeg, veret, vagy egyéb vasalás) helyettesítették, ugyanúgy, ahogy a teljes lószerszám helyett esetleg csak egy zablát tettek a halott mellé. 102 Másrészt lehetséges, hogy a kocsikat elégetés után helyezték a sírba, s ezért fordulhatott elő, hogy nem minden rész került a halott mellé, amint ezt a szkíta kocsitemetkezéseknél is látjuk. 103 A lehetőség tehát fennáll, hogy a somlóvásárhelyi halomsíron kívül még más dunántúli Hallstatt-kori halmokba is temettek kocsikat, vagy azok egyes részeit, de az itt feltételesen megemlített kocsileletek tényleges kocsivoltát csak az újabb szerencsés és jól megfigyelt leletek igazolhatják, vagy cáfolhatják meg véglegesen. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a Dunántúlon egy sajátos kocsitípust találunk a Hallstatt-kor második felében. Ez szoros kapcsolatban áll a Bylan-i kultúra hasonló korú kocsitemetkezéseivel. Ezt a kapcsolatot igazolják a leletegyüttes összeképe és maga a kocsitemetkezés szokása. Eltér egymástól a két leletcsoport a temetkezés rítusában, (mivel a Bylan-i kultúra kocsitemetkezései általában csontvázas temetkezéssel fordulnak elő) és a halom belső szerkezetében (mély, fölbeásott négyszegletes kamrasírok), 104 valamint a leletek jóval nagyobb gazdagságában, amelyre eddig nálunk nincs példa. Másrészt éppen szegényes és hiányos voltuknál fogva hasonlóságot mutatnak a szkíta területen előkerült kocsitípusokkal, ezzel szemben sokkal feltűnőbb az az eltérés, amely a kocsi eltemetésénél többi részleteiben a szkíta és hallstattkori kocsileleteink között fennáll, mivel ez utóbbiak halom és fejedelmi halott nélkül páros lótemetkezéssel fordulnak elő. 105 A som lóvásárhelyi I. sz. halom tehát egy előkelő harcos sírját és a dunántúli késői hallstatt-kori sajátos kocsiját vagy annak részletét őrizte meg számunkra. A II. SZ. HALOMSÍR Az első halomtól délre, a „Cédulaház" mögött fekszik, az állomástól a községbe vezető út déli oldalán levő vásártéren a II. sz. halom. „... Ezen épület mellett, valamint vele szemközt a temetői halomhoz hasonlóan két ellaposodott domb állott..." A Cédulaház mögötti halomnak terjedelme pontosan nem állapítható meg, mert ezen a részen tartották az állatvásárokat, „így a halom erősen lekopott. .." Amennyire az ásatásokon meg lehetett állapítani, az első sírhalomnál jóval nagyobb terjedelmű, mintegy 30 méter lehetett. A halomhoz északnyugat 121