A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe

rai folytattam, valamint megköszönni dr. LETTRICH EDIT kandidátusnak és dr. MAJOR JENŐ tud. munkatársnak résziben a helyszínen adott segítő észrevételeiket. Az adatgyűjtés terén nyújtott támogatásért ALBRECHT SÁNDOR előadót, SÜDY ISTVÁN ált. isk. igazgatót, az alsóőrsi Községi Tanács VB minden dolgozóját, ACSÁDY, I. (1896): Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. — Stat. Közi., 12 Űj f. CSÁNKI, D. (1913) : Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. — Budapest. FÉNYES, E. (1836): Magyarország mostani állapota stat. és geográfia tekintetében. — Pest. GENTHON, I. (1959): Magyarország művészeti emlékei, I. kötet. — Budapest. HOLUB, J. (1960) : A bortermelés Zala megyében 1526 előtt. — Zalaegerszeg, Göcsej Múzeum. HORVÁTH, T. (1959) : Balatoni közlekedés. — Megyei és Városi Stat. Értesítő, 9. HORVÁTH, T. (1960): A Balaton üdülő-vendégforgalma 1—2. — Megyei és Városi Stat. Ért., 10. KELETI, K. (1875): Magyarország szőlészeti statisztikája 1860—73-ig. — Budapest. KISS, J.—VIDA, J. (1962): Az 1962. évi balatoni nyári idényről. — Megyei és Városi Stat. Ért, 12. KISS, J.—VIDA, J. (1966) : Az 1965. évi balatoni nyári idény. — Megyei és Városi Stat. Ért., 16. LÉNÁRT-MIZSER, S. (1964): A Balaton északi partján fekvő üdülőhelyek vendégforgalma. — Megyei és Városi Stat. Ért., 14. MENDÖL, T. (1963): Általános településföldrajz. — Budapest. Das altbekannte Alsóörs am Balaton-Ufer ist eines derjenigen Dörfer die gar manche originelle Züge beibehalten haben. Das Dorf ist 60—70 m hoch über dem Spiegel des Balaton (in der Meereshöhe von 172 m) gelegen. Die Dorfgemarkung ist im Süden von Ackerland, auf den Löss-Anhängen von Weinbergen, im Norden überwiegend von Wäldern bedeckt. Schon im 15. Jahrhundert war das Dorf bevölkert und im Jahre 1426 hatte es eine selbständige Pfarre. Während der Türkenzeit ging es vorübergehend zugrunde. Seine Einwohnerschaft Anfang 18. Jahrhundert mochte etwa 80 Familien (350—400 Seelen) betragen von denen ein guter Teil zum Kleinadel a fényképekért dr. VAJKAI AURÉL kandidátust, Dr. JABLONKAY GÉZÁT, a községi Hazafias Népfront elnökét, több alaptérkép megszerkesztéséért az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetét illeti köszönetem. Wallner Ernő VAJKAI, A. (1940): Veszprém megye népi építkezése. — Népr. Múz. Ért, 32., p. 310—344. VAJKAI, A. (1956) : Présházak és pincék a XVIII. századból a Balaton északi partján. — Ethnographia, 67, p. 57—90. VAJKAI, A. (1958): Balaton melléki présházak. — Budapest. VELICS-KAMMERER (1886—1890): Török kincstári defterek. •— Budapest. — — (1960) : Balaton-vidék népessége és idegenforgalma. — Demográfia 3 (1. sz.). — — (1961) : Első magyar népszámlálás. — KSH kiadv. — Budapest. — — (1962): Jelentés az 1962. évi balatoni idényről. — Somogy—Veszprém megye Közp. Stat. Hiv. Igazg. — — (1966): Jelentés az 1965. évi balatoni idényről. — Somogy—Veszprém megyei Közp. Stat. Hiv. Igazg. — — (1965) : Községeink főbb adatai. — Közp. Stat. Hiv. Budapest. — — (1966) : Veszprém megye fontosabb statisztikai adatai. — 1956—1966 folyamán évenként kiadott kötetek. 1957—1965. Veszprém. gehörte. Im Urbárium von 1781 werden nur 17 leibeigene und 19 Häusler familien erwähnt. Bis zum Ende des 18. Jahrhunderts hat sich das siedlungs-morphologische Bild des Dorfes vollkommen ausgestaltet und hat sich im Laufe der Zeit beinahe unabgeändert aufrechterhalten Alsóőrs vermisst einen ausgeprägten Dorfskern. Es gehört weder der Kategorie der Einzeldörfer noch der der Gruppendörfer. Seine paralellen Strassen laufen auf vier übereinander künstlich ausgestalteten Terrassenniveaus. Die Grundstücke der Adeligen befanden sich dicht aneinander gereiht. Die grösseren Grundstücke von Leibeigenen lagen am Dorfrand. Einem jeden der Häuser am nordöstlichen Teil des IRODALOM — LITERATUR A térképeket a szerző nyomán Papp Imrené készítette Das Siedlungsbild von Alsóörs 85