A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe

Az állomáskörnyéki településrész (általában fürdőtelep néven szerepel) morfológiai képe magán viseli a tervszerűtlen kialakulás bélyegét. A paraszti kézen levő szántó-rét dűlőkben (Áprósi, öreg réti, Szőlők melletti rétek) a faluba vezető két dűlőút között vagy oldalt indulva vásároltak az első építők a nadrágszíjparcellákból különböző nagyságú telket. A parcellák párhuzamos rendje a keletkező utcahálózatnak bizonyos szabályosságot kölcsönzött, de a telekmélység két keresztutca között különböző. Teleklábas rendről ezért nem lehet szó, jóllehet az utcák párhuzamosak. A keresztutcák rendkívül szűkek (3 m). A Merse és Lok szőlődűlőben az utcák az eredeti szőlőhatárokat követik kanyargósán, minden szabályosság nélkül. A Balatoni Intéző Bizottság által készített rendezési terv a meglevő helyzetet célszerűbben fejlesztette tovább. A faluhatár megművelése A szőlőfelújítás befejeztével a 20. század első fele a paraszti gazdálkodásban változást nem hozott. A szőlőterület a korábbinál kisebb maradt, de még mindig a legfontosabb műveiéság. A szőlő helyét helyenként gyümölcsös foglalta el, a régi pince elhanyagoltan állt. A szántók és rétek arányára, térbeli eloszlásukra mind nagyobb hatással volt az állomáskörnyéki telekvásárlás nyomán megindult építkezés. Az 1935. évi szántóterületnél a szőlőfelújítás és telekparcellázás együttesen idézték elő a csökkentést (2. táblázat). A háromnyomásos művelési mód megszüntetése megkönnyítette a parcellák további aprózódását. A falutól D-re fekvő szántókban helyenként szőlővel beültetett parcellák alakultak. A műveléságak térbeli megoszlása lényeges változást nem szenvedett. A paraszti gazdaságok művelési módját az elmaradt agrotechnikai viszonyok jellemezték. Veszprém jelentett felvevő piacot, de számottevő feleslegekkel a kis gazdaságok nem rendelkeztek, vonaton, gyalog vitték be termeivényeiket. Az alsóörsiek, akárcsak a közeli nemesvámosiak, ismertek voltak nemesi rátartiságukról és makacs konzervativizmusukról. A szőlődűlőkben a szántó aránya megnőtt, s az egyes kis szőlők között nagyobb hézagok maradtak. A Balatonra tekintő 7 szőlődűlőben körülbelül 290 kh összterületből csak mintegy 170 kh (58,6%) volt szőlővel beültetve, míg 120 kh (41,4%) túlnyomóan szántó, kis részben rét vagy legelő. Ez a körülmény a felszabadulás utáni szocialista átszervezés alkalmával a rendezést megnehezítette. Birtokviszonyok 1935-ben a mezőgazdaságilag hasznosított terület 51%-a közép- és 28%-a kisparaszti kézen volt. A két nagyobb gazdaság együttes területe nem érte el az 50 kh-t. Nagy a törpebirtokok száma, amiben nemcsak az aprózódás, a kis szőlőparcellák, hanem a nagyszámú külbirtokos földvásárlása is jelentkezik (5. táblázat). A három 100 kh-on felüli birtok (gazdaság) egyike sem volt egyéni kézen, területük kevés kivétellel erdő. és vízterület. Szántó és szőlő nem is akadt bennük, s így a paraszti gazdálkodást nem érintették. A 19. századi állapothoz képest csak néhány birtok gyarapodott földtulajdonnal, legtöbb öröklődés folytán kisebb lett, parcellázódott. Ezt mutatja az 1922. évi betétszerkesztés községi kataszterkönyve. A példaként említett Guáth István ugyanazon házban maradt utóda, Guáth Imre a régi szántóbirtokból csak körülbelül a felét mondhatta magáénak. A ii. Volt nemesi közbirtokosság épületei. Alul cselédlakások, felül lakóházzá alakított gazdasági épület (Fő u. és Szabadság u. völgynyílásánál (foto Vajkai) 11. Gebäude von ehemaligen adeligen Mitbesitzern. Unten Bedientenwohnungen, oben ein in Wohnhaus umgestaltetes Wirtschaftsgebäude. (Bei der Talöffnung' von Fő utca Szabadság utca) 11. Buildings of former joint noble tenants. Below servants' quaters, above a farm building turned into a dwelling house. (At the valley entrance of Main Street and Szabadság Street) 11. Строения бывшего дворянского поместья. Внизу жилые помещения для слуг, сверху хозяйственная постройка, переоборудованная под жилой дол1 (улицы Фё и Сабадшаг при входе в долину.) 72