A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe
5. táblázat A földbirtok és a gazdaságok megoszlása Verteilung von Grundbesitzen und Wirtschaften Division of holdings and estates Распределение поместий и хозяйств. 1956 A gazdaságok száma % területe kh 1 ) Volt úrbéres jobbágyok közbirtokossága. 2 ) Veszprémi Káptalan. 3 ) Nemesi közbirtokosság az erdő és vízterületekkel. * A gazdalajstrom szerint Káptalanfüred területe nélkül különböző dűlőkben fekvő parcellákból mindenütt csak a félnagyságú birtok szerepel nevén. A kiterjedt szőlőből meg éppenséggel csak 1/2 kh maradt meg. Mórotza Károly birtoka beköltözött idegen kézre jutott. A régen oly népes Hetesi család ma eltűnőben van, 1922-ben az ugyanazon házon maradt örökös (1858-ban Hetesi Péterné No. 59, 1922-ben Hetesi Sándor No. 69.) az Alsó Sédre dűlőben a korábbi parcellának csak a negyedrészét bírta. A törpebirtokok a mezőgazdaságilag hasznosított terület 10%-át tették. Kereken kétszerannyi volt a szántó nélküli törpebirtok, mint szántóval. A bérbeadás Alsóörsön nem volt jelentős, mert területe mindössze 22 kh volt (1935). A törpebirtokosok vagy földnélküliek számára jelentőséggel bírt a külbirtokosok számának növekedése. Kétféle céllal történhetik birtokvásárlás. Telekvásárlással, későbbi beépítési céllal, de addig is valamelyes hasznosítással és jövedelmet hozó tőkebefektetéssel, elsősorban szőlővel. Ezt vincellérrel vagy napszámossal műveltették. Telekspekuláció oly értelemben, hogy későbbi felosztás céljára nagyobb ingatlant vásároltak, Alsóörsön nem volt. Az egyes parasztok kezén levő birtokparcellák ilyenhez kicsinyek. A telekértékemelkedést (telek járadékot) maguk a parasztok igyekeztek kihasználni. A külbirtokosok azonban kétségkívül kereseti alkalmat teremtettek olyanok számára, akik mezőgazdasági munkát bérért vagy felesben vállaltak, mert erre idejük volt. Nem is biztos, hogy főfoglalkozásuk agrárjellegű. Ezek a munkaalkalmak bizonyos mértékben tompították a fennálló osztályellentéteket. A népszámlálásoknak a mezőgazdasági népesség megoszlására vonatkozó adatai (6. táblázat) változatlanul Alsóörs kisparaszti jellegére mutatnak. Az önálló birtokosok száma (bérlő alig volt) kb. száz. Általában kétszer annyi, mint mezőgazdasági kereső cseléd és munkás együttvéve. Az agrárnépességnek általában harmada szerepel mint önálló kereső, kétharmada családtag és eltartott. Joggal tételezhető fel, hogy a segítő családtagok közül többen a családon kívül is vállaltak munkát. A szőlő egész éven át adott munkát, s a ma élő idős emberek állítása szerint munkanélküliség Alsóörsön nem volt, sőt a művelés egyes időszakában (aratás, szőlőmunka) munkáshiány jelentkezett. A 20. század első felében a mezőgazdasági népesség társadalmi viszonyaiban lényeges változás nem következett be s ez a viszonylagos megmerevedés ki is zárta a falu gazdasági életének erőteljesebb fejlődését. Fejlődést csak külső tényezők hoztak — fürdőkultúra, környékbeli ipartelepek. Ez a falu agrárnépességét érintette ugyan, de nagyságát és összetételét 1949-ig nem változtatta meg (6. táblázat). TS Nagyság Csoport száma 1935 A birtok % területe kh % száma 1935 A gazdaságok % területe kh % száma 1956 A gazdaságok % területe kh % 1 kh-on alul szántó nélkül 147 40,6 37 0,8 140 42,8 34 0.8 222 63,6 56 1,4 1 kh-on alul szántóval 68 18,8 29 0,6 57 17,4 24 0.5 22,6 195 4.8 1—5 kh-as 102 28,2 268 6.2 80 24,5 216 4.9 79 8,8 221 5,4 5—10 kh-as 1 37 11,3 275 6,3 31 10—20 kh-as ' 42 11,6 381 8.8 8 2,5 120 2,8 13 3,8 143 3,7 20—50 kh-as 2 0,6 47 1,1 1 100—200 kh-as 200—500 kh-as 2 0,5 385 8,9 1 1 0,3 0,3 120 1 265 2 2,8 6,1 3 0,3 25 0,6 1000 kh-on felüli 1 0,3 3245 74,7 1 0,3 3244 3 74,7 0,9 3401 84,1 Összesen: 362 100 4345 100 327 100 4345 100 349 100 4046* 100
