A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe

10. A Kossuth Lajos u. korábbi képe, gazdasági épületekkel. A jobboldali házak nem érnek fel az utcáig (foto Vaj kai) 10. Frühere Ansicht der Lajos Kossuth Strasse mit Wirtschaftsgebäuden. Rechts, die auf einem höheren Niveau gebauten Häuser reichen nicht bis zur Strasse 10. Former picture of the Lajos Kossuth Street, with farm buildings. To the right, the houses standing on a higher level do not reach up to the Street 10. Прежний вид улицы Лайоша Кошута с хозяйственными постройками. Дома, расположенные с правой стороны улицы, пе достигают её nádtetős padlást az alsóörsiek jobbnak tartották, mint a cseréptetőst. Télen melegebb, nyáron hűvösebb, füstölt holmi őrzésére alkalmasabb. Újítása, javítása a felszabadulást előző időben nem okozott gondot, a balatoni nádhoz könnyen hozzájutottak. A gazdasági épületek is általában náddal fedettek (10. ábra), de nem egy parasztnak istállója volt cseréptetős, míg háza nádtetős maradt. Tető nélküli földbevájt jellegű volt a közbirtokosság cselédeinek (kanász, juhász, csordás) lakása (11. ábra). A középbirtok megjelenését egy kimagasló, bástyán épült tágas lakóház (ma üdülő) árulta el. 1920-ban Alsóörsön 16 házzal volt több, mint negyven évvel korábban. Ez a gyarapodás egészében a vasútállomásra és annak környékére esett. összevetve a népességnövekedést a házak gyarapodásával megmutatkozik a nyaraló-üdülö településrészek kialakulása, ahol télen nem lakott házak épültek. Népességnövekedés és lakóházépítés Alsóörsön (1920—1949) M а С -о о 03 ^03 о •o 4-i о " и s & OD turjj N я S :U -0) ТЗ И ся ТЗ <л ся Ш к> щ Й M M •% M CU ш & Л а о) a а > N N > > -<D k

<U :0 •Я "Я :0 Ы £ Й С К Я Ű 1920 592 — 156 — 1930 657 11,0 198 26,9 1949 976 48,8 330* 66,7 * 7 intézeti ház nélkül A házak számának növekedése mindig nagyobb arányú volt a népességnövekedésnél. A második világháborúban és azt követő években a télen át üresen álló házakba sokan költöztek be, némelykor önkényesen. 1930 után nemcsak az állomáskörnyéki településrész fejlődött tovább, hanem a káptalani erdőbirtok területén, Balatonalmádi szomszédságában tervszerű parcellázással, új fürdőtelep (Káptalanfüred) létesült. 1950-ben közigazgatásilag Balatonalmádihoz csatolták. Ezzel két évtizeden át Alsóörs egy negyedik településmorfológiai egysége született. Funkciójában az állomáskörnyéki részhez volt hasonló, morfológiai képében annál rendezettebb, szebb külsőt mutatott. Telkei egyforma nagyok voltak, építkezéskor az erdő fáiból kizárólag a szükséges volt kivágható, s így szinte erdőbe rejtett lakótelep keletkezett. Az 1949. évi házadatok lényegében a háború előtti állapotot is feltüntetik, mert a háború alatt számottevő építkezés nem volt. A falu annyiban kivétel, hogy bombázáskor jelentős háborús károkat szenvedett. Az 1949-ben még helyre nem állított 25 ház zömében a falura esett. Innen ered a falu házai számának a csökkenése. Az állandó lakott falu és a részben nyáron erősebben benépesült településrészek lalfásűrűsége között jelentős különbség alakult ki. À Jalu, a vasútállomás és szőlőbeli házakra átlag 4—6 személy jutott, a két fürdőtelepre csupán félannyi. A népesség és házak térbeli eloszlása Alsóörsön 1949-ben Falu (régi belsőség) 470 lakos 124 ház Vasútállomás 28 lakos 5 ház Fürdőtelep (állomáskörnyéki) 242 lakos 112 ház Káptalanfüred 176 lakos 79 ház Egyéb külterület, szőlő 60 lakó 10 ház 71