A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Wallner Ernő: Alsóörs településtérképe
parton csak a jóval népesebb Kővágóörs nemesi aránya volt hasonló (42%). 1784-ben Alsóörsön 11 férfi paraszt és 11 polgár-paraszt örököst említenek, az összes férfilakosság 8,2" ,,-át. Az 1781. évi urbárium 17 jobbágycsaládot sorol fel névszerint. Ezek képezték a 19. század derekán, a jobbágyfelszabadítás után kialakult ..Volt úrbéres jobbágyok közbirtokosságá'"-nak a magvát. Megnövekedett családszámmal ez 1945-ig, sőt utána is még fennállt s közös föld- és háztulajdonnal bírt. Az urbárium 19 zsellércsaládot sorol fel, akik a földesúrnak házuk után árendát fizetnek. Az 1784. évi népszámlálás 67 férfi zsellért említ (32,5" „). Nagyobb része hazátlan volt. A zsellér férfinépesség aránya Alsóőrsön kisebb volt, mint Vörösberényben (42%), Lovason (56 1 „), vagy Kenésén (54%). Az 1784-ben egyéb megjelölés alatt említett férfilakosság aránya (33 f;, 16%) jóval magasabb, mint a sokkal népesebb Kenésén (30 fő, 6,7%). Alsóörsön ezek között szerepeltek az ún. agilis vagy nőnemes férfiak (nemes anyától, de nem nemes apától származott utód). Az agilisek száma növekedett. Az 1828. évi regnicolaris összeírás háza után adózó 25 agilist tüntet fel. A nemesi származásból eredő osztálykülönbség elmosódása Alsóörsön a 18. század végén megkezdődött s a népességnek a 19. század folyamán egyik jellemzője maradt. 5. Több szintre kiterjedő falurészlet képe, kiemelkedik a Guáth-család háza (ún. törökház) (foto Vajkai) £j ;, r ; 5. Ansicht eines sich auf mehrere Niveaus erstreckenden Dorfteils innerhalb dessen sich das Haus der Familie Guáth hervorhebt (es ist ein sog. türkisches Haus) 5. Picture of a part of the village, showing several levels with the Guáth-Family's house (the so-called Turkish house) standing out 5. Вид части села с разным уровнем, выделяется дом, принадлежащий семье Гуат (так называемый турецкий дом). A falu alaprajza А 18. század végére úgyszólván teljesen kialakult a falu településmorfológiai képe. Ez majdnem változatlanul maradt fenn másfél évszázadon át. Az 1783. évi első katonai felvételen (3. ábra) jól felismerhető a mai Fő-utca és Ady Endre-utca közötti sűrűbb beépítés, nem különben a Fő utca NY-i végén és a mai Petőfi-köz táján a nagyobb jobbágyháztelkekre utaló tágasság. Jól kirajzolódnak a Somló-hegy lejtője alján, de magasabb szinten fekvő, ívesen a völgynyílás felé húzódó utcák képe is. Az 1784. évi népszámlálás 131 házat e m 1 í t, s így a falu kiépülése lényegében már akkor befejeződött, mert az a 9—10 ház, amely a következő száz év alatt a belsőségben épült (1859-ben 141, 1880-ban 140 ház) további számottevő fejlődést nem jelentett. A faluhatár megművelése A 18. század végétől a mezőgazdaság számára területi terjeszkedés lehetősége már csak igen korlátolt mértékben állt fenn. A szabályozás előtt a Balaton magas víztükre miatt a falutól D-re fekvő dűlők partközeli részét nem lehetett szántóművelés alá fogni. A Káptalanfüred felé vezető út két oldalán — az 1783. évi katonai felvétel szerint — a szőlők teljesen elfoglalták a vízpart és az erdő közti határrészt. A legnyugatibb Merse dűlő még inkább szántó-rét volt, s ezért a 19. század derekán itt kerülhetett sor néhány nagyobb nemesi birtoktest kialakítására, illetve kijelölésére. Közel esvén a faluhoz, utóbb itt épült a legtöbb külsőségi lakóházként jelölt épület. Itt-ott a szőlő és az erdő 60
