A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Marián Miklós–Szabó István: Adatok az Északi-Bakony herpetofaunájához

A Somogyban fekvő Baláta-lápon és környékén körülbelül ugyanannyi kétéltű faj került elő, mint területünkön, de hiányoznak a hegyi fajok, helyettük eltolódás mutatkozik az alföldi fajok (Rana arvalis wolterstorffi FEJÉRV., Pelobates f. fuscus (LAUR.) felé. A kimutatott hüllők száma ott kettővel több és az alföldidombvidéki fajokon kívül szerepel a Vipera b. berus L. is (MARIAN 1957). A somogyi faunához hasonlítva az Északi-Bakony kétéltű-hüllő világa inkább hegyvidéki jellegű. A Dunazughegység faunájában ugyanannyi kétéltű szerepel, mint területünkön, de nincs közöttük egyetlen hegyvidéki faj sem. A hüllők listája éppen kétszerannyi fajt tartalmaz, mint területünké, azonban közöttük csak a Lacerta muralis muralis LAUR. kimondottan hegyvidéki állat (SZABÓ 1956). Ez esetben is kitűnik az Északi-Bakony herpetofaunájának hegy vidékies jellege. Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy az Északi-Bakony faunaképe hegyvidéki vonásokat mutat, azonban a hegyi jelleg — az eddigi vizsgálatok alapján — kevésbé domborodik ki, mint ahogy ezt a domborzati és éghajlati adottságok következtében várni lehetett. Természetesen a további kutatások még változást hozhatnak e tekintetben. Gazdasági szempontból a megfigyelt fajok túlnyomó többsége igen hasznos, vagy hasznos, egy faj (a vízi sikló) közömbös. A zöld gyík a méhesekben, a vízi sikló és a kecskebéka a halastavakban tehet kárt. Közegészségügyi tekintetben megállapítható, hogy a kimutatott fajok az emberre nézve nem veszedelmesek. Mérges kígyót az Északi-Bakonyban nem találtunk. IRODALOM DARNAY-DORNYAY, B. (1957) : Bakony. — Budapest. DELY, O. GY. (1960) : Examen biometrique, ethologique et oecologique du Triton alpestre (Triturus alpestris Laurenti) des populations du Bassin des Carpathes. — Acta Zool., 6, p. 57—102. DELY, O. GY. (1962) : Quelques nouvelles données concernant la présence du Triton alpestre (Triturus alpestris Laurenti) en Hongrie. — Verteb. Hung., 4, p. 33—37. DELY, O. GY. (1969) : Kétéltűek — Amphibia. — In Magyarország Állatvilága, 20 (3), Budapest. FEJÉRVÁRY, G. (1919): On two south-eastern of A felsorolt okok alapján a terület kétéltűi és hüllői megérdemlik, hogy a napjainkban már rendeletileg biztosított időszakos vagy állandó védelemben valóban részesüljenek. Ezen túlmenően, a civilizáció előretörése miatt a Bakonyban kipusztulás felé haladó alpesi gőtének (Triturus alpestris LAUR.) fokozottabb védelmét javasoljuk. Végül megjegyezzük, hogy a kutatás során nyert lelőhelyadatok nagy része a hazai zoogeográfia számára újak. Záró következtetések Tanulmányunkat, amint azt az első fejezetben is említettük, a Bakonyban végzett rendszeres herpetológiai munka bevezetőjének tekintjük. „A Bakony természeti képe" kutatási program biztosítja a feltételeket a további vizsgálatokhoz. Tennivaló bőven van, hiszen a hegység minden kistájának bejárása, átvizsgálása, anyagának, adatának összegyűjtése sok évre kiterjedő munkát jelent. Szakember pedig, sajnos kevés van. Éppen ezért, egytértve PAPP JENö (1965) elgondolásával, úgy véljük, jelentősen segítené a munkát egy-egy rátermett helyi lakos megnyerése, aki mint természettudományi helytörténész, nagyszámú adattal tudná gyarapítani ismereteinket. Dolgozatunkban igyekeztünk a fajok környezettani viszonyaira rámutatni. A jövőben érdekes lenne az ökológiai vonatkozások szem előtt tartása mellett a kétéltűek és hüllők életmegnyilvánulásai kevésbé ismert jelenségeinek („nyári pihenő", telelés, vándorlás, stb.) vizsgálata is. Marián Miklós — Szabó István Rana arvalis Nils. — Ann. Hist.-riat. Mus. Nat. Hung., 17, p. 178—183. FEJÉRVÁRY—LÁNGH, A. (1943): Beiträge und Berichtigungen zum Amphibien-Teil des ungarischen Faunenkataloges. — Fragm. Faun. Hung., 6, p. 42—58. & 81—98. FEKETE G. (1964): A Bakony növénytakarója. — Veszprém, Bakonyi Múzeum. HAUSSER, H. (1961): Die Bedeutung der äusseren Situation im Verhalten einiger Amphibienarten — Revue Suisse de Zoologie, T 68, p. 24—25. HORVÁTH, G. (1918): Kitaibel Pál állattani 421 IRODALOM — LITERATUR