A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Papp Jenő: A Bakony-hegység állatföldrajzi viszonyai

dákot. Évi átlagos hőmérséklete 8,5—9 C°, a tél itt a legtartósabb, a későtavaszi—nyári (május— szeptember dereka között) átlaghőmérséklete 13 —18 C°, a kánikulai napok száma (bár nem számottevően) itt a legkevesebb. — Csak igen tartós kánikula apasztja el legnagyobb patakjainak a vízét: Cuha, Gereneo, Somberek-séd, Vörös János-séd, Hódosér. A Torna és a Bittva ugyan az Északi-Bakonyban ered, de a Kisalföldön válnak bűvízű patakká. A hegyekről lefutó ,,sédeknek'' se szeri, se száma. Elsősorban az erdős részeken fakad sok, olykor bővizű forrás („kút"). Erdősültségi foka 70—75

(,

n-os. Klimax vegetációja 300—350 m-től kezdve általában a szubmontán bükk-erdő (Melica- ill. Melitti-Fagelum). Tölgyesek (karsztbokorerdők, karszttölgyesek, elegyes karszterdők) a déli kitettségű meredek lejtőkön-letöréseken ékelődnek a bükkösök és szórványosan a gyertyános-tölgyesek, mészkedvelő cseres-tölgyesek közé. A mélyen bevágódott völgyekben mindenütt szurdokerdő fejlődik ki, legtöbbször élesen elkülönülve a lejtők bükkösétől. A széles völgyek patakjait égerligetek szegélyezik, melyek helyenként erdővé szélesednek. Sajnos számos hegyen találkozhatunk helytelenül alkalmazott tarvágásokkal, ahol az erdőt másodlagos vegetáció kényszerült felválta27. A Cuha-völgy egyik kiszélesedő szakasza (foto Jakucs) 27. Ein sich ausweitender Abschnitt des Cuha-Tals 27. A widening Stretch of the Cuha-Valley 27. Один иа расширяющихся участком до.ишы Пуха 26. Kilátás a sombereksédi Forrasztókőről a Kőris-hegy felé (foto Papp) 26. Aussicht vom Forrasztókő nächst Somberekséd nach Kőrishegy 26. View from the Forrasztoko at Somberekséd towards the Kőrishegy 26. Вид с шомберекшедьского Форрастокё и сторону Ксришхедь ni (pl. magaskórós irtás). Sovány talajú lejtőkön jelennek meg a sztyepprétek. Leggyakoribb nyílt növénytársulás a völgyek kaszálói és a bakonyalji különböző láprétek (Molinietum-ok). A nyugati Bakonyalján álló erdők zöme kékperjés cseres^kocsányos tölgyes (Potentülo-Quercetum molinietosum), az északi bakonyaljai homokon pedig a fenyő—nyír-kori erdeifenyves (Festuco-Pinetum) őshonos. A táj legnevezetesebb növényei: Trollius europaeus, Primula auricula és acaulis, Allium victorialis, Polyslichum lonchitis és Lycopodium clavatum. 298