A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Papp Jenő: A Bakony-hegység állatföldrajzi viszonyai

9. Bécsi gyászbogár (Laena viennensis) (foto Zeitler) 9. Wiener Totenkäfer (Laena viennensis) 9. Vienna tenebrionid (Laena viennensis) 9. Венская чернотелка (Laena viennensis). cetea pubescenti-petraeae) mindenütt él. Ezek az erdők optimálisan biztosítják hő-, nedvesség- és .táplálék-igényét. Ha pedig figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a jégkorszak után a karszt- és cserestölgyesek a mogyorókorsziak második félében, illetve a tölgykorszák elején (mintegy 8—6 ezer évvel ezelőtt) váltak uralkodóvá hazánk növénytakarójában, akkor kézenfekvőnek tűnik az alábbi következtetés. Az előretörő tölgyesekkel és a melegkedvelő erdei elemekkel együtt az Enoplopus velikensis is ekkor hatolt be, ill. foglalta el jelenlegi balaiton-felvidéki területeit. Napjainkban pedig ez a faj a Bakony faunájának egyik legnevezetesebb színező eleme. Laena viennensis STURM (Tenebrionidae) (9. ábra). — A bécsi gyászbogár montán-szubalpin, délkelet-alpesi—dunántúli faj. Elterjedési területe Közép-Európára és a Balkán-félsziget északnyugati területeire szorítkozik (Ausztria; Jugoszlávia: Szlavónia, Horváthország, Bosznia, Hercegovina; ÉszakOlaszország: Velence, Dél-Tirol; Magyarország: Dunántúl, Alpokalja) (10. ábra). A faj balkáni előfordulása kétséges (HORION 156 :258—259). A Kárpát-medencében kizárólag a Dunántúli Középhegységből (Dunazúg-hegység, Bakony), Horvároszágból (sok helyről) és az Alpokaljáról ismerjük (KASZAB 1957 :63). Az Alpokaljáról 4 (Sopron, Velem, Kőszeg, Kőszegi-hegység), a Bakonyban 6 (Ugod: Hubertlak környéke, Bakony18 szentlászló: erdei fenyves, Csesznek: Kőárok és Zörögtető, Porva: Cuha-völgy és Zirc: Pintérhegy), a Dunazug-hegységben pedig 4 (Dobogókő, Csókakő, Visegrád, Budapest) lelőhelyről került eddig elő. Mind HORION, mind KASZAB (1. c.) szerint a bükkösök és tölgyesek avarjában él. Magam mószkedvelő bükkös (Melico-Fagetum), továbbá a bakonyszentlászlói erdei fenyves (Festuco-Pinetum) avarjában gyűjtöttem 1—1 példányát. FRANZ nyomán HORION (1. с.) is jégkorszakelőtti reliktumnak tartja. Az Alpokban) csak ott tudott megmaradni, ahol az eljegesedés neim volt tartós. Tehát ott, ahol a jégkorszaki örök hóhatár és a völgyek közt maradó növénytakaró és ezzel együtt az állatvilág át tudta vészélni a lehűléseket eljegesedés nélkül. Ha az Alpesekben fel lehet tételezni, hogy ilyen körülmények között meg tudott maradni a faj a jégkorszakelőtti időből (a pliocénből), akkor annál inkább állíthatjuk ezt a dunántúli-alpokaljai populációkról. Hazánk sohasem jegesedett el, hanem beleesett az ún. periglaeiálíis területbe, ahol megfelelő, mikroklimaltikusan meleg környezetben a periglaciális növé10. A Laena viennensis elterjedése Közép-Európában (Papp J. nyomán rajzolta Papp Imréné) 10. Verbreitung der Laena viennensis in Mittel-Europa 10. Habitats of Laena viennensis in Central Europe 10. Распространение в Средней Европе Laena venniensis. 273