A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Papp Jenő: A Bakony-hegység állatföldrajzi viszonyai

Az Enoplopus velikensis elterjedése Európában (Papp J. nyomán rajzolta Papp Imréné) 8. Verbreitung des Enoplopus velikensis in Europa 8. Habitats of Enoplopus velikensis in Europe S. Распространено it Европе luiolopiiu velikensis. országon nagyon ritka (Zirc). Lárvája gyantás kérgestaplóban (Placodes resinosus FR.) fejlődik. Az imágó csak a tél folyamán (októbertől márciusig) található. Valószínű rejtett életmódja miatt kerül oly ritkán a gyűjtők kezébe." Ilyen meggondolás alapján bizonyára tulajdonképp középhegységeinkben elterjedt faj, hasonlóan tápnövényéhez, a nevezett taplógombához. Enoplopus velikensis PILL. & MITTERP. (Tenebrionidae) (7. ábra). — Nagyon valószínű, hogy a cirpelő gyászbogár balkáni faj, mert a Balkán-félszigeten közönséges, máshol csak szórványosan, ill. ritkán fordul elő. Elterjedési területe Délkelet-Európa, Olaszország, Közép-Európa (8. ábra). Dél-Franciaországból egyetlen hiteles adatát ismerjük, ellenben valószínűtlenek az irodalomban közölt ausztriai és bajorországi lelőhelyek (HORION 1956:259—260). A Balkán-félszigettől északra, tehát a Kárpát-medencében már ritka (KASZAB 1957:64). Viszonylag gyakori a Magyar Középhegység dunántúli felében, ahol hét lelőhelyéről tudunk. A Kárpát-medencében itt, éspedig a pilisi Vöröskőn éri el a faj legészakibb elterjedési pontját. A Déli-Kárpátokban 3 (Déva, Ferencfalva, Sztrigy-mellék), a Premoesicum-ban 2 (Herkulesfürdő = Baile Herculeana, Mehádia) és az Illyricum-ban 6 (ezek közül az egyik Siófok, a többi mind horvátországi adat) előfordulási helyét ismerjük. Magyarországról tehát eddig 8 lelőhelyről került elő, melyek közül 6 a Bakonyba esik (Balatonalmádi, Káptalanfüred, Balatonfüred, Vászoly, Veszprém és Zirc). A Balaton-felvidéken minden bizonnyal él azokon a helyeken, ahol megtalálja a számára szükséges környezetet. Erről írja KASZAB (1. c), hogy „száraz tölgyek laza kérge alatt, gombás, száraz faágakon, vagy száraz helyeken az avar alatt, kövek alatt található . . ." Tóth L. és Neruzsil I. több alkalommal gyűjtötte a káptalanfüredi cseres-kocsánytalan tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris) avarjában Kaszabtól jellemzett körülmények közt. Nyilvánvaló, hogy a faj a Balaton-felvidéki meleg- és mészkedvelő karszt- és cseres-tölgyesekben (Quer272