A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Papp Jenő: A Bakony-hegység állatföldrajzi viszonyai

Bár az összegyűlt adatok feldolgozásra várnak, miégis „a klirnaitográfia mai, korszerű módszereivel már elérhetővé vált a Bakony éghajlatára olyan komplex jellemzők megállapítása is, amelyek az, e térségen belül jól elhatárolható éghajlati körzetek kijelölését.. . lehetővé tették. E komplex éghajlati jellemzők szerint a Bakony térségében található hazánkban a legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nedves, hűvös, de enyhe telű terület: nagyjából az Űrkút—Bakonynána—Fenyőfő közötti háromszögben, amelyhez az Öreg-Bakony északnyugati lejtőin Ajkától Dudarig egy mérsékelten meleg, de ugyancsak nedves és enyhe telű, a délnyugati oldalon pedig Bándtól a Tésii-f ennsíkig hűvös, mérsékelten nedves körzet csatlakozik. A Déli-Bakonyban Hidegkút környéke, a Kabhegy és a Keszthelyi-hegység hűvös éghajlatú foltjai szintén a mérsékelten meleg és nedves környezetből válnak ki. E komplex jellemzők azt jelentik, hogy bár a tél aránylag enyhe s legalább fiélidőszakában a nappali hőmérséklet rendszeresen 0° fölé emelkedik, miégis a nyári félévben 5 napot sem ér el azon napok száma, amikor a nappali fölmelegedés meghaladja a 30°-ot (ún. hőség napok, Papp), tehát a természetes növény-takaró itt egyébként kielégítő vízellátása melletti optimális hőigényét, ugyanakkor a 25° fölé emelkedő hőmérsékletű, ún. nyári napok gyakorisága sem éri el a sokévi átlagban az 50-et. Az Öreg-Bakonynak ebben a hűvös, nedves (humid), a Déli-Bakonyban már jobbára mérsékelten -meleg szubhumid klímájában a csapadék 7—800 mm-nyi évi összege mindenütt számottevően több, mint a lehetséges évi evapotranspiráció (a növényzettel borított vagy csupasz-felszínről végbemenő elpárolgás együttes összege). ... a tényleges evapotranspiráció a nyári hónapokban a lehetségestől 20—40 mm-rel marad el, ez azt jelenti, hogy a növényzet vízigénye, a talajból felvehető vízimennyiség — főleg a nyári hónapok vége felé — nem áll mindig optimális mértékben ,rendelkezésre, még a legnedvesefob s leghűvösebb Öreg-Biákonyban sem. Ám az évi vízmérlegben mégis 100—150 mm-nyi vízfölösleg mutatkozik, s mindössze a nyárutón 20—40 mmnyi a vízhiány" (KAKAS 1. a). A Bakonyban évente lehulló csapadék menynyisége 600—800 mm (az országos átlag 300— 500 mm). Ennek eloszlása az időben megközelítően egyenletes, ellenben a térben már különbségek észlelhetők a Bakony résztájai között, A vegetációs periódusban, tehát márciustól október végéig kb. 600—650 mm, míg a fennmaradó téli hónapokban (novembertől februárig) 150—200 mm csapadék esik, jórészt eső és kisrészt hó alakjában. Legtöbb a csapadék májusban (80— 90 mm) és júliusban (70—80 mm), legkevesebb szeptember-októberben (60—70 mm), tehát a csapadék eloszlása az évben eléggé egyenletesnek tartható. Ezzel szemben a csapadék területi eloszlása egyenetlen. Az év valamennyi hónapjában a legtöbb csapadék az Északi-Bakonyban (évente 750—800 mm), a Déli-Bakonyban és a Keszthelyi-hegységben 700—750 mm, a Balatonfelvidéken, a várpalotai-veszprémi fennsíkon és a Tapolcai-medencében pedig 650—700 mm hull. A csapadék eloszlásával kapcsolatban két érdekességét kell kiemelnünk. Vannak olyan esztendők, hogy a Kabhegy és a hozzá csatlakozó hegyeik (a Déli-Bakonyban) majdnem annyi csapadókot kapnak, mint az Északi-Bakony legesapadékosabb pontja, a Kőris-hegy (850 mm-t). A Balaton-felvidék keleti vége, Balatonalmádi község területe a legkontinentálisabfo jellegű: itt esik a legkevesebb eső (600—650 mm). Almádi kontinentialiMsa különben más vonatkozásban is megmutatkozik (hőmérséklet, napsugárzás, stfo.). Fordított a helyzet, ha a Bakony hőmérsékleti viszonyait vetjük össze az előbb kifejtett csapadék viszonyokkal. Legalacsonyabb az évi középhőmérséklet, éppen ott, ahol a legtöbb csapadék esik. Nevezetesen az Északi-Bakony és a Kabhegy évi középhőmérséklete 9 C° (ezen belül a Kőris-hegy és a csatlakozó hegyek, továbbá a Hajagok és a Papod-Kispapod ennél is alacsonyabb, éspedig 8,5 C°). Az Északi-Bakony pereme, a Balaton-felvidék északi fele és a Keszthelyi-hegység évi középhőmérséklete 9,5 C°; a Balaton-felvidék, a Tapolcai-medence és a Keszthelyi-hegység peremién 10 C°, a Balaton-felvidék, a Badacsony, a szigligeti hegyek és a Keszthelyihegység déli lejtőinek (tehát a Balaton menti partsávnak) pedig legmagasabb, 10,5 C° az évi középhőmérséklete. A Bakony átlagos évi középhőmérséklete tehát 9—9,5 C° (az országos átlag 8—11 C°), ettől alacsonyabb (9—8,5 C°) az ÉszakiBakony (ahol a legnagyobb a tengerszintfeletti átlagos magasság), legmagasabb pedig a Balaton mentén (10,5 C°), ahol a déli-lejtős kitettség és a tó vízéinek az együttes hatása ezt a tényt jól magyarázza. — Többet mond azonban számunkra az, hogy a Bakony középhőmérséklete a tenyészési periódusban, tehát február végétől—március elejétől egészen október—november elejéig 14—15 C°. Ezen belül a tavaszi (március—május) 255