A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Ambrus Béla: A Szigligeti Arborétum gubacslegyei

ciájú buzogányok (2. ábra). A park egyik legszebb növésű kocsányos tölgy makkján fejlődik. A szeptembervégi hullása után a fa alja jégverésre emlékeztet. A súlyos példányok letépik a leveleket, makkot s eddigi megfigyeléseim szerint ez volt a legsűrűbb előfordulása hazánkban. Szigliget erdeiben rendkívül ritka volt ugyanebben az időszakban. Ugyanezen a tölgyön találkoztam nemcsak a park, hanem a cecidológiai irodalomban ez ide ig megmagyarázat3. Dasyneura affinis gubacslégy okozta torzulások, ibolya levelein 3. Deformation von Veilchenblättern erzeugt durch die Gallmücke Dasyneura affinis 3. Déformation des feuilles de violette, produite par la mouche Dasyneura affinis 3. Деформации листа фиалки, причиненные Easyneura affinis. .2. Quercus robur makkján fejlődő Andricus seckendorffi darázs-okozta gubacsok 2. Durch die Gallwespe Andricus seckendorffi hervorgerufene Gallen auf den Eicheln einer Stieleiche 2. Galles sur les glands d'un chêne rouvre (Quercus robur), produites par la guêpe Andricus seckendorffi 2. Дубильные орешки, вызванные осой Andricus sechendorfli на желудях дуба Quercus robur. Ian guba es előfordulási jelenséggel. E fán országszerte is feltűnő mennyiségű a magyargubacs, az Andricus (Cynips) hungaricus. A legismertebb tölgyfagubacs „termés" ismétlődik meg évente. A fa tövében sűrű rétegben keveredik az előbbi buzogány gubaccsal. Mi a magyarázata annak, hogy a kocsányos tölgy koronájával érintkező azonos fajhoz tartozó tölgyön ugyanakkor egyetlen példány sem található? A választ, illetve a megfigyeléssorozatnak kiinduló láncszemét nem is ez a fa, hanem egy sokkal távolabb növekedő, több évtizedes kocsányos tölgy fejlődésimenetének érdekessége indította el. Ennek a fának jellemzője, hogy tavasszal, mire a park valamiennyi tölgye már dús lombozatú, akié* 243