A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Ambrus Béla: A Szigligeti Arborétum gubacslegyei

kor csupasz a koronája. PAPP JÓZSEF agrármérnök figyelt fel ennek a fának az élettani el/térésére. Immár 3 éves megfigyelésének birtokában ismeretes, hogy a fa déli oldalának rügyfakadasa csiak május végén kezdődik (V. 18, V. 25. és V. 28.). Május végén, június elején faikaszt lombot, amikor a többi faj testvére leveleinek színe már sötétzöldbe borul és megvastagodott. Az említett tölgyet e tulajdonsága miatt Quercus robur var. tardiflora névvel különböztetik meg a többitől. E fa levelein is találni levélgubacsot, de csak őszszel, s ezek a környező Qu. robur-okon már nyáron is felfedezhetők. A Neuroterus numismalis, az Andricus fecundatrix a vegetációs periódus utolsó generációi. A tavaszi nemzedéke hiányzik róla, hiszen lombtalan, rügytelen volt, amikor azok imágói a tojásaikat rakták a környező tölgyek fakadó rügyeire. A második generáció petézésekor már megtalálták e későn fakadó faj rügy eit és keletkezett guhacsa is. Ennek az eltérő idejű rügyfakadásnak analógiáját véltük felismerni a magyargubacs esetében is. A további megfigyelés alapján e kérdéses Quercus robur rügyfakadasa V. 10—12. A mellette állóké csaknem egy hónappal korábban 5. Buxus levelén keletkezett gubaesnyílások 5. Gallenspalten, entstanden auf einem Buxus-Blatt 5. Fentes de galle, sur une feuille deBuxus о.Галлоиые щели на листе Buxus 4. Tilia cordata virágkocsányán fejlődött Contarinia tiliarum gubacslégy okozta vastagodások 4. Verdickungen auf dem Blütenstiel der Tilia cordata, hervorgerufen durch die Gallmücke Contarinia tiliarum 4. Épaississement sur le pédoncule des fleurs d'un Tilia cordata, produit par la mouche de galle Contarinia tiliarum 4. Утолщения на цветоножке Tilia cordata, вызванные мухой Contarinia tiliarum. zajlott le (IV. 10—14). Az egy hónappal később kikelő gubacsdarazsak csak a saját tölgyükön leltek tojásrakásra alkalmas rügyeket, míg a környező fáké már régen levélbe borultak. Ezért hiányzik róluk a magyar gubacs. A növények fiziológiai életfolyamata döntően befolyásolja a gubacsokozó rovarok megtelepedését és így kifejlődését. Az imágók tojásrakási idejének egybe kell esni valamely gazdanövény rügyíakadásával. Ha ez nem sikerül, akkor azokon a helyeken fejlődik gubacs, ahová a kibújt és rövidéletű imágó rügyhöz juthatott. S ha mindezt befolyásolja egy kedvezőtlen tavaszi időjárás, szél, eső ,fagy, akkor érthetővé válik, miért nem található egyenletes sűrűségű, vagy egyáltalán előforduló gubacs faj ugyanazon a fán, amelyen előző évben bőséggel találhattunk. 244