A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Keve András: Emlékezés Csörgey Tituszra (1875–1961)

a Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság megalapí­tója (ICBP). Csörgey lelkesen csatlakozik mun­kájához, így a nemzetközi életbe is bekapcsoló­dik. Szívesen teszi ezt, hiszen a madarak védel­méről van szó, és éppen ezért többre becsülte a Tiszántúli Madárvédő Egyesület tiszteletbeli tag­ságát (1934), mint bármi más kitüntetést. Pedig megmozdult a külföld is: az American Ornitho­logist's Union levelező taggá választotta (1932), az Ornithologische Gesellschaft in Bayern tisztelet­beli taggá (1933). 1934-ben teljesül régi vágya, amikor a debre­ceni tudományegyetem dísztoktorrá avatja. 1935-ben mint kísérleti főigazgató vonul nyugdíjba, és ettől kezdve teljesen Veszprém me­gyei lesz. Legfeljebb évente egyszer látogat el Ábrahámhegyről Pestre, később még ezek az uta­zásai is elmaradnak, legfeljebb a Mecseki Madár­védő Egyesület összejöveteleit látogatja, mivel a Mecsekben PÁLDI GÉZA által végzett madár­védelmi munka, KÜHNELT MÁRTON baranya­kárászi fészekodu-gyára mélyen szívügye volt. Ábrahámhegy azonban megadja Csörgeynek, amire vágyott. Csöndes kis faluszéli ház, ahol a kertjét ápolhatja, madárvédelmi berendezéseit tökéletesítgetheti, behúzódhat naphosszat a Ba­latont szegélyező nádasba, és a horgászat mel­lett figyelheti a madáréletet. A faunista nem halt ki lelkéből, és így Veszprém megye faunájára je­lentős megfigyeléseket végezhet (pl. szürke har­kály fészkelése). Az első egyidejű madármegfi­gyelésen is részt vett, előrehaladott kora ellené­3. Az ábrahámhegyi Madártani Kiállítás épülete (volt Csör­gey-ház) 19G9-ben (foto Papp Jenő) 3. Das Gebäude der Ornitologischeii Ausstellung von Ábra­hámhegy im Jahre 1969 (das ehemalige Csörgey-Haus) 3. Das Gebäude der Ornitologischen Ausstellung von Ábra­hámhegy in 1969 (former Csörgey-House) 8. Здание абрамхедьской Орнитологической выставки (бывший дом Чёргеи) в 1969-м году re még felkeresi a Kornyi-tavat, melyről jelen­tést ad. Örömmel üdvözli az akkor már elhunyt ZIMMERMANN posthumus Fertő-munkáját, melyhez olyan reflexiót fűz az Aquilában, hogy annak másodszori közlési jogát kéri a Német Demokratikus Köztársaság legközkeletűbb ma­dártani lapja: a Falke. Mi régi munkatársai, de a fiatalok is, évente felkerestük, sőt a seebachi Madárvédelmi Várta új igazgatója, dr. K. MANSFELD is meglátogat­ja. Ilyenkor élveztük csapongó fantáziáját. Bizony öreg korára nehéz a helyzete. Nem­csak kertje okoz gondot, hanem tüzelőjét is ma­gának kell fűrészelni. Mindezt azonban rátartian végzi, és megsértődik, ha öregnek nézzük. Ami­kor felszabadulás után első ízben meglátogattam, a volt főnököm iránti tisztelet nem engedte, hogy vissza tegezzem. Néhány hét múltán hallom, hogy mondta: az a taknyos Kéve, mert egyete­mi magántanár lett, már nem méltatott a tege­zésre. Természetesen siettem meglátogatni, s a sérelmet helyrehozni. Magas korának azonban a sok háztartási munka egyre jobban ártott, hallása is rohamosan romlott, végül a tapolcai kórházba került felesé­gével együtt. Egy héten belül azután mindketten csendesen elaludtak ; Csörgey 1961 december 16-án, pedig még előző nap a jövő terveit Írogatta. Eredményekben gazdag élet volt CSÖRGEY TITUSZ élete. A Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága a Madártani Intézet közreműködé­sével megszerezte az ábrahámhegyi Csörgey-tus­culánumot, és ott a Veszprém megyei tudós em­lékére kis múzeumot rendezett be. A múzeum a magyar madártan egy hősi korát mutatja be, és őrzi kegyelettel Csörgey emlékét. Kéve András 14

Next

/
Thumbnails
Contents