A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Papp László: Erdészeti vonatkozású adatok a Bakony meteorológiai viszonyaihoz

Erdészeti vonatkozású adatok a Bakony meteorológiai viszonyaihoz Hazánk erdőterületei a klímatérképeken meglehetősen ismeretlen területet képviselnek. Ennek oka az, hogy erdeink főleg a hegy- és dombvidékekre húzódnak fel, ahol igen gyér a meteorológiai megfigyelő hálózat. Csapadékmérő állomás mégcsak akad erdészeink ügybuzgalma szerint változó mértékben, klímaállomás ellenben csak elvétve működik. Márpedig az erdőművelő számára rendkívül fontos a klimatikus viszonyok ismerete, hiszen az erdő mint több évtizedes növényi társulás a lehető legváltozatosabb időjárási adottságoknak van kitéve. A fafajok megválasztásában, az állományok nevelésében így az adott hely klimatikus viszonyai döntő termőhelyi tényezők. Az erdészeti meteorológia egyik legfontosabb feladata tehát az erdőgazdasági tájak klimatikus viszonyainak minél behatóbb feltárása. Ebben a munkában elsősorban az Országos Meteorológiai Intézet adataira támaszkodhatunk. Ezen túlmenően expedíciós vizsgálatokat is végzünk a helyi sajátságok felderítésére. Igen jó támpontot ad a domborzati viszonyok ismerete. Legfontosabb útmutatást azonban maga az erdő adja állományának összetételével, növényzetével együtt, mely hosszú időszak időjárási eseményeinek összeredőjét őrzi meg. Jelen dolgozatomban a 42. Magasbakony elnevezésű erdőgazdasági táj meteorológiai viszonyainak behatóbb feltárását kísérelem meg az említett eszközök segítségével. A táj ismertetése, földrajzi viszonyok A 42. erdőgazdasági táj a tulajdonképpeni Bakony-hegységet foglalja magába „Magasbakony" elnevezéssel. A tájba a következő 48 község tartozik: Bakonyjákó, Bakonyszentkirály, Bakonyosz1. A csapadék összefüggése a magassággal 1. Abhängigkeit des Niederschlags von der Höhe 1. Precipitation as a function of the altitude 1. Связь выпадаемых осадков с высотой lop, Bakonybél, Bakonykoppány, Bakonyszentlászló, Bakonyszűcs, Borzavár, Csehbánya, Csesznek, Döbrönte, Farkasgyepû, Fenyőfő, Ganna, Iharkút, Hárskút, Kislőd, Magyarpolány, Porva, Pénzesgyőr, Sikátor, Szentgál, Ugod, Veszprémvarsány, Városlőd, Németbánya, Lókút, Nagyvázsony, Olaszfalu, Tés, Nagyesztergár, Padrag, Űrkút, Ajka, Ajkarendek, Herend, Zirc, Dudar, Bakonynána, Szápár, Jásd, Csetény, Csékút, Halimba, Bakonycsernye, Isztimér, Balinka, Pápateszér. A Bakony-hegység DNy-ról ÉK-re elnyúló, töredezett röghegység. A hegyvonulatot a zalai dombvidéktől a Keszthely—Tűrj e-i törésvonallal a Zala folyó, a Vértestől pedig a Kisbér—Mór —Székesfehérvár-i haránt törés választja el. Az egész hegységet a többször ismétlődő hegyképzőerök hatására törésvonalak szabdalják fel, meglehetősen szabályosan. A fő törésvonalak többé-kevésbé a hegység hosszanti tengelyét, vagyis ÉK—DNy-i irányát követik. A harántrepedések erre merőlegesek, tehát ÉNy—DK-irányúak. Az egyes geológiai korok felszínformáló hatására főleg mészkő, dolomit, lösz, kavics és homok alapkőzeten alakultak a jelenlegi talajok. 8* 115