A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Papp László: Erdészeti vonatkozású adatok a Bakony meteorológiai viszonyaihoz

A M a g a s b а к о n y aránylag sok csapadéka ellenére vízben szegény. A patakok ingadozó vízmennyiségét a mészkő és dolomit vízáteresztő képessége magyarázza. A felszínre hullott csapadék a mészkő és dolomit repedéseken át a mélybe szivárog, és a hegység lábánál, völgyekben, árkokban tör elő. A töredezett röghegység jellegéből kifolyólag az egész területei völgyek és árkok szabdalják fel, sok helyen igen meredek sziklás oldalakkal. A változatos terep-alakulat folytán az erdőrészletek kitettségei is nagyon változók: hirtelen meredek lejtők változnak több-kevésbe sík területekkel. A táj zömét fennsíknak vehetjük, melyből hosszan előnyúló hátak, dimbes-dombos előhegyek emelkednek ki, egymást követve egészen a legmagasabb pontig, a Kőris-hegyig. Jellegzetes alakulat a tési fennsík, amely átlagosan 470 m magassággal a Bakony legmagasabban fekvő platója. Klimatikus adottságok Az igen változatos terepalakulat minden bizonnyal döntő hatással van a helyi éghajlat alakulására. Erre vonatkozólag azonban csak megérzésre vagyunk utalva. Oka az, hogy a Magasbakonyban éppen olyan gyér a meteorológiai észlelő hálózat, mint más hegyvidékünkön. A tájban 15 olyan csapadékmérő á 1lomás működik, amelyek adatai к 1 i m a t о 1 ó g i a i 1 a g értékelhetők. 1. táblázat. Л táj csapadék adatai Tabelle 1. Nieder.scblassangaben der Gegend Állomás Tengerszint feletti magasság I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Évi mm hónapban (mm - h e n) Városlőd 295 41 44 54 62 79 74 73 81 76 64 59 51 761 Bakony pölöske 212 11 ..|2 53 62 79 74 76 82 77 67 56 50 759 Farkasgyepű 400 48 48 62 70 89 83 82 89 85 72 64 57 849 Antalháza 380 42 11 57 63 80 69 72 79 74 65 55 53 750 Bakonybél 267 47 48 66 71 90 80 83 88 85 73 61 53 850 Bakonyszentlászló 211 38 40 45 55 68 66 67 72 66 58 48 46 669 Zirc 400 48 44 56 65 86 69 72 85 77 68 59 57 784 Borzavár 390 49 49 63 72 92 79 82 93 85 75 64 61 864 Bakonyszentkirály 212 38 41 48 57 72 68 68 78 71 60 51 50 702 Herend 311 38 40 52 58 72 69 71 76 69 66 54 50 715 Bakonynána 323 40 40 50 58 76 64 66 77 70 70 62 52 70S Tés 463 11 40 49 60 81 67 67 78 70 65 56 54 728 Csót 187 33 36 45 54 68 65 70 70 65 57 47 45 658 Balinka 187 34 31 41 53 73 63 57 67 61 57 50 48 633 Isztimér 2ЭТ 38 39 43 59 81 69 64 75 67 64 56 53 711 Területi átlag 302 41 41 52 61 79 71 71 79 73 65 56 52 743 Köztük csak egyetlen egy klímaállomás van: Farkasgyepű. így ha a csapadék eloszlásáról tudunk is közelebbi fogalmat alkotni, a többi klimatikus tényező vonatkozásában csupán durva becsléseket tehetünk. A felsorolt 14 állomás havi csapadékátlag ait HAJÓSY (1962) adatai alapján az 1. táblázat tartalmazza. Mint látjuk a legmagasabban fekvő állomás a tési fennsíkon van 463 m magasságban. Ennél magasabb hegyek csapadék-viszonyaira vonatkozólag csak sejtéseink vannak. Igaz, hogy a csapadékmérő állomások tengerszintfeletti magassága alapján lehet bizonyos összefüggést találni a csapadék összegének a magasság szerinti változásával (1. ábra). Ez az összefüggés azonban nem lineáris, és az adatok rendkívül nagy szórást mutatnak. Vagyis a csapadék területi eloszlísában a tengerszint feletti magasság csak egyik tényező. Elég itt ennek a szemléltetésére annyit megjegyezni, hogy a 267 m magasságban fekvő Bakonybélen 850 mm, a 463 m magasságban levő tési fennsíkon pedig mindössze 718 mm az évi csapadék. Itt tehát olyan egyéb ható tényezők vannak, amelyek részletesebb vizsgálatára még vissza kell térni. Mindamellett az 1. ábrán a görbe hatérozott emelkedő tendenciát mutat, s olyan helyeken, ahol a helyi domborzati viszonyok kisebb hatással lehetnek, az évi csapadék összege a görbe alapján durván megbecsülhető. Ezek szerint a Magasbakony legmagasabb pontján, a Kőris-heTable 1. Precipitation data of the region 1-я таблица. Данные об осадках района V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Évi mm hónapban (mm -b en) 116