A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Kiss Ákos: A tüskevári római telep 1962–63. évi feltárása

20 — 21. A II. sz. villa mellől előkerült vassisak. 20 — 21. Der von der Nähe der Villa Nr. 2. herrührende Eisenhelm. 20 — 21. Le casque en fer trouvé près de la II e villa. 20—21. Найденный рядом со 2-й виллой железный шлем. kultuszával; a dunai limes számos ilyennemű emléke mellett a nyugodalmasabb helyzetű, komolyan megerősí­tett Savariából is több Nemesis oltárt ismerünk. 45 5. Tükörnyél, bronz, finoman formált, egymást követő kettős balluszter tagból áll, ezek a nyél közepén élben talál­koznak. Egyik végén a tükör lapját közrefogó villatag egyik ága megmaradt, másik vége letörött. 46 H: 7 cm, lelt. sz.: T.62.20.1. (19. kép 4.) Hasonló astragallos tagokkal díszes tükörnyelet az aquileiai múzeumból is ismerünk. 6. Minerva bronzszobrocskája, kis kerek szabálytalan ta­lapzaton, azzal egybeöntötten készült. M : 8,9 cm, lelt. sz. : T. 62.12.50. A Kőhányási dűlőből a II. épület környékéről előkerült nőalak ruházatát elöl részben fedi az öblös ívelés­sel átvetett köpenyszerű lepel; baljával ennek öblét tartja, az azon is átvetődik. Mellén az aegist láthatjuk a gorgófővel. Az egész mű e részleteivel együtt meglehetősen kopott, arc­vonásai is alig kivehetőek. Fejtartása kissé előre-jobbra for­duló, fején magas hátravetett korinthosi sisak ül, amely alól dús hajzata bontakozik ki. Jobb karja könyökénél letörött. (23—24. kép.) A szobrocska előzményei a görög művészetbe nyúl­nak vissza. Előképeit még a görög klasszikus művészet­ben találjuk meg. Jellegzetessége a testnek tengelyéből némileg kimozduló tartása, a csonkán fennmaradt jobb nak a törzstől eltartott helyzete, szemben a csípőre tett ballal, és a ruházat megoldása. Első pillantásra elválik Pheidias ünnepélyes tartású chytonos Athéné típusától, bár e válfaj megteremtése is az ie. Y. szdi őstípusra nyúlik vissza. Praxiteles újabbszerű festoies művészete alkalmasabb volt ennek az életszerűbb válfajnak a meghonosítására a szobrászatban. Ezt az újabb nőalak­típust az Eremitage Athéna Campanaján, a mantineiai bázis nőalakjainak tartásán fedezzük fel elsőízben, majd szervesen nő át a hellénizmusba; különös jelleg­zetessége a testen átlós festőiséggel átvetett dúsredő­zetű lepel, melynek különösen az agyagplasztikában volt szerepe a IV. sz.-tól. így köpenyes Athénánk a kései klasszikus-hellenisztikus idők minddennapibbnői veseletéhez közelítő ruházatában az életképszerűt kép­viselte a Pheidias-i ünnepélyesebb Athéna fogalmazással szemben. 47 Praxiteles nyomában Timotheos fejlesztette tovább ezt az új női ruhakompozíciót, amint az Uffizi gyűjtemény római másolatú Athéna szobrán látjuk; ezt a római változatok fontos őstípusának tekinthet­jük. 48 Róma gyűjteményeiben a Rospigliosi Minerván figyelhetjük meg ezt az enyhén kiforduló tartást, s fő­képpen a balfelől átvetett hatalmas festői leplet a ha­sonló fejvetésű korinthosi sisakos nőalakon, 49 amelyet a római művészet hellenisztikus közvetítéssel vett át. 50 A római szobrászatban széles mederben került át ez a típus és kis bronzplasztika formájában úgy látszik a római otthon valóságos szükségleti tárgyává lett. A nagyszobrászatban a Ny Carlsberg gyűjtemény Lívi­át ábrázoló emléke idézi a festői átlós-redős lepellel a típust, utalva egyúttal a forma szélesebb, portré és zsá­ner-szerű alkalmazására is. 51 A római mindennapi élet­nek nagymennyiségű Minerva szobrocskára volt szük­sége birodalomszerte; 52 több változata között a római művészet sajátos hisztorizáló jellegéhez híven végig megtaláljuk ugyan párhuzamosan az ünnepélyesebb pheidiasi őstípust is, de elevenebb, mert a szervesebb művészi fejlődés menetében jutott a császárkorig leples Minervánk. —• Gondoljunk itt párhuzamként a kései görög művészet hatalmas mennyiségű festői leples női agyagszobrocskáira. A római nagyszobrászat nem csu­pán az augustusi klasszikában vette elő ezt a nőalakot; a görög élőképeket a modorosságig követő antoninusi korban Antoninus Pius oszlopbázisán jelenik meg az e korban már ugyancsak históriai felelevenítésként ható Minerva-alak. 53 Az európai római provinciák művészeti emlékanya­gából is gyakran előbukkan leples Minerva bronzszob­rocskánk. Schweiz római emlékei között a freyburgi múzeum ilyen átvetett köpenyes kis alakját említhet­nénk, 54 de nem hiányzik Neumagen plasztikai emlékek­ben gazdag talajából sem. 55 Noricumból, 56 Dáciából 48

Next

/
Thumbnails
Contents