A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Kiss Ákos: A tüskevári római telep 1962–63. évi feltárása
20 — 21. A II. sz. villa mellől előkerült vassisak. 20 — 21. Der von der Nähe der Villa Nr. 2. herrührende Eisenhelm. 20 — 21. Le casque en fer trouvé près de la II e villa. 20—21. Найденный рядом со 2-й виллой железный шлем. kultuszával; a dunai limes számos ilyennemű emléke mellett a nyugodalmasabb helyzetű, komolyan megerősített Savariából is több Nemesis oltárt ismerünk. 45 5. Tükörnyél, bronz, finoman formált, egymást követő kettős balluszter tagból áll, ezek a nyél közepén élben találkoznak. Egyik végén a tükör lapját közrefogó villatag egyik ága megmaradt, másik vége letörött. 46 H: 7 cm, lelt. sz.: T.62.20.1. (19. kép 4.) Hasonló astragallos tagokkal díszes tükörnyelet az aquileiai múzeumból is ismerünk. 6. Minerva bronzszobrocskája, kis kerek szabálytalan talapzaton, azzal egybeöntötten készült. M : 8,9 cm, lelt. sz. : T. 62.12.50. A Kőhányási dűlőből a II. épület környékéről előkerült nőalak ruházatát elöl részben fedi az öblös íveléssel átvetett köpenyszerű lepel; baljával ennek öblét tartja, az azon is átvetődik. Mellén az aegist láthatjuk a gorgófővel. Az egész mű e részleteivel együtt meglehetősen kopott, arcvonásai is alig kivehetőek. Fejtartása kissé előre-jobbra forduló, fején magas hátravetett korinthosi sisak ül, amely alól dús hajzata bontakozik ki. Jobb karja könyökénél letörött. (23—24. kép.) A szobrocska előzményei a görög művészetbe nyúlnak vissza. Előképeit még a görög klasszikus művészetben találjuk meg. Jellegzetessége a testnek tengelyéből némileg kimozduló tartása, a csonkán fennmaradt jobb nak a törzstől eltartott helyzete, szemben a csípőre tett ballal, és a ruházat megoldása. Első pillantásra elválik Pheidias ünnepélyes tartású chytonos Athéné típusától, bár e válfaj megteremtése is az ie. Y. szdi őstípusra nyúlik vissza. Praxiteles újabbszerű festoies művészete alkalmasabb volt ennek az életszerűbb válfajnak a meghonosítására a szobrászatban. Ezt az újabb nőalaktípust az Eremitage Athéna Campanaján, a mantineiai bázis nőalakjainak tartásán fedezzük fel elsőízben, majd szervesen nő át a hellénizmusba; különös jellegzetessége a testen átlós festőiséggel átvetett dúsredőzetű lepel, melynek különösen az agyagplasztikában volt szerepe a IV. sz.-tól. így köpenyes Athénánk a kései klasszikus-hellenisztikus idők minddennapibbnői veseletéhez közelítő ruházatában az életképszerűt képviselte a Pheidias-i ünnepélyesebb Athéna fogalmazással szemben. 47 Praxiteles nyomában Timotheos fejlesztette tovább ezt az új női ruhakompozíciót, amint az Uffizi gyűjtemény római másolatú Athéna szobrán látjuk; ezt a római változatok fontos őstípusának tekinthetjük. 48 Róma gyűjteményeiben a Rospigliosi Minerván figyelhetjük meg ezt az enyhén kiforduló tartást, s főképpen a balfelől átvetett hatalmas festői leplet a hasonló fejvetésű korinthosi sisakos nőalakon, 49 amelyet a római művészet hellenisztikus közvetítéssel vett át. 50 A római szobrászatban széles mederben került át ez a típus és kis bronzplasztika formájában úgy látszik a római otthon valóságos szükségleti tárgyává lett. A nagyszobrászatban a Ny Carlsberg gyűjtemény Líviát ábrázoló emléke idézi a festői átlós-redős lepellel a típust, utalva egyúttal a forma szélesebb, portré és zsáner-szerű alkalmazására is. 51 A római mindennapi életnek nagymennyiségű Minerva szobrocskára volt szüksége birodalomszerte; 52 több változata között a római művészet sajátos hisztorizáló jellegéhez híven végig megtaláljuk ugyan párhuzamosan az ünnepélyesebb pheidiasi őstípust is, de elevenebb, mert a szervesebb művészi fejlődés menetében jutott a császárkorig leples Minervánk. —• Gondoljunk itt párhuzamként a kései görög művészet hatalmas mennyiségű festői leples női agyagszobrocskáira. A római nagyszobrászat nem csupán az augustusi klasszikában vette elő ezt a nőalakot; a görög élőképeket a modorosságig követő antoninusi korban Antoninus Pius oszlopbázisán jelenik meg az e korban már ugyancsak históriai felelevenítésként ható Minerva-alak. 53 Az európai római provinciák művészeti emlékanyagából is gyakran előbukkan leples Minerva bronzszobrocskánk. Schweiz római emlékei között a freyburgi múzeum ilyen átvetett köpenyes kis alakját említhetnénk, 54 de nem hiányzik Neumagen plasztikai emlékekben gazdag talajából sem. 55 Noricumból, 56 Dáciából 48
