A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Kiss Ákos: A tüskevári római telep 1962–63. évi feltárása

22. A II. sz. villa apsismaradványának nyomai. 22. Spuren von Apsisresten der Villa Nr. 2. 22. Les traces de l'abside de la II

e villa. 22. Следы остатков апсиса 2-й виллы. ugyancsak ismeretes ez a megfogalmazású Minerva alak. Különösen közelálló a Kolozsvárról származó kis Minerva szobrocska; ez fennmaradt részletfinomságai alapján az erősen kopott tüskevári emlék eredeti állapotának visszaállításához is hozzásegít. (25. kép.) A kolozsvári szobrocska tartása, a nőalak dereka körül széles redőt vető festői köpeny, előretartott jobbja mind azonos vonást mutatnak a tüskevárival; sőt ennek segítségével a balkéz szerepe is érthetőbbé válik; az alak azzal fogta fel köpenye redőjét.

57 A tüskevári kis emlék a II. szd 2. feléből, a III. szd fordulójáról származhat. 7. Illatszeres üveg, (unguentarium), hosszúkás, benyomott testű, magas csőnyakkal, kis szájjal. Igen vékonyfalú, fehér. Pannoniában igen elterjedt forma, ismert társai ugyancsak vékonyfalúak, fehéres, vagy halványzöldek. Felmerül pannóniai készültük is. Egy hasonló példányt Intercisaban Aurelianus érem keltez a III. szd. 2. feléből.

58 8. Fazék, agyagból, vékonyabbfalú, szürke; Pannoniából ismeretes körtealakú testtel, vékony vízszintesen kihajló peremmel. M : 25 cm. A helyi Tsz istálló építésekor találták Traianus éremmel. Az I. szd 2. felére tehető, még La Tène eredetű forma,

59 amely a római élet itteni korai, a flaviusi császárok idejére visszanyúló megindulásáról ad hírt, az előkerülés helye a gráci műút mentén pedig a helyszínen gyűjtött adatok alapján a település temetője volt, ahonnan szarkofág és kővel, téglával bélelt sírok is előkerültek. A temetkezés ezek szerint itt két-három évszázadig is folyhatott ; a flaviusi időkre tehető fazék pedig valamelyik korai hamvasztásos sírból került elő. 9. Ugyancsak a Tsz istálló mellől való egy világossárga laposfenekű tál. Ez is a tartomány gyakoribb, korai időkből származó kerámiaféléje.

60 10. Ugyaninnen összeszűkült szájú, finom, jólégetett vörösre festett edény is előkerült, két sorban vonalka-soros dísszel, a III. szd e. feléből.

61 11. Terra sigillata töredék, Drag. 37-es mintájú mélytál peremtöredéke. Tojásfüzérsora meglehetősen gyenge mintázású, .. .SMVS F bélyeggel. Lesoux-i, közelebbről a Lavoye-i CINTVSMVS műhely bélyege rejlik a töredékesen fennmaradt emlék mögött, a II. szd. 2—3. negyedéből.

62 Cintusmus bélyeges darabjával azonban Rheinzabernből, Ittenweilerből és Westerndorfból is találkozunk.

63 * * * A tüskevári római telepen a bár szórványosan, de nagyobbszámban előkerült, változatos kísérőleletek alapján már az I. szd második felében megindult a római élet. Magánál a két épületnél előfordult érmek Hadrianuséval kezdődnek és Valentinianuséval végződnek; szórványként e területről Gratianus érme is előfordult. A két feltárt épület közül az I. sz. (a Sásréti dűlői) a II. szd első fele-közepetáján már fennállott; kerámia és éremleletei alapján még a IV. sz.-ba nyúlóan is életet találunk körüle. A Kőhányási dűlő épületének I.f periódusa a már Pannoniában is meghonosodott középfolyosós alaprajz tanúsága szerint a II. sz. közepetáján már állhatott; a magasabbszintű leletek, így a Drag. 37-es sz. terra sigillata töredék, a Minerva szobrocska, stb. alapján a tüskevári telep a Hadrianus—antoninusi korban virágzásának első időszakát élhette, de rendszeresen lakott volt a III. szd folyamán is. A II. sz. épületnek ókeresztyén kultuszhelyként történt felhasználása a IV. szd közepén következett be és legalább a római élet kihunytáig tartott. A kései formájú vassisak germán (?) viselője római szolgálatban is állhatott és az talán a politikai összeomlás katonai eseményei következtében hányódott el a kultuszvilla mellett. A Gratianus érme, amely ugyan a betörő germánságé, hunoké is lehetett, módot nyújt arra a feltevésre is, hogy a római élet itt egy-két évtizeddel az adrianapolisi katasztrófa után is pislákolt még. A két feltárt épület körül több más épületnyom látszik a terepen, főként a vasútvonaltól D-re fekvő Kőhányási dűlőben; e szétszórt egykori épületek kiterjedtebb villatelepülést képeztek itt, amelynek temetkezési helye is ismeretes a műút mentén, attól D-re és a közeli Tsz területén. A helyi közlések szerint I—

II. szdi hamvasztásos sírok is előkerültek itt, a talált számos korai, kékesszínű üvegedénytöredék e sírok melléklete lehetett, de a Tsz területén, a Sásréti dűlő I. sz. épületétől É—Ny-ra 400 m-re az egyik hosszú új istálló Ény-i sarka alapozásánál téglával bélelt későrómai sír került elő.

64 A temetőnyomok ugyancsak a telep hosszas, I—

IV. szdi fennállásáról tanúskodnak itt, a Somlyó Dny-i lábánál, ahol a Veszprém felől Savaria felé tartó útvonal haladt át.

65 Ez az út már a pannóniai úthálózat felvázolásának kezdetei óta elfogadott és Pannónia egyik fő útvonala volt, amely Veszprém megye számos régtől ismert római helyét kötötte össze.

66 Éppen az Itinerarium Antonini adatai nyomán már korán felébredt a kutatás figyelme közvetlen tájunk ókori szerepe, elnevezése iránt, sőt az ott adott távolságok kombinációi alapján Tüskevár helyét többízben is azonosították Mogentianae-val. Határunknak a jelentős belsőpannoniai várossal való egybevetése mellett foglalt állást A. Domasewsky is beneficiarius-állomások alapján rekonstruált ismeretes úthálózatrendszere felvázolásánál.

67 De a Tüskevár-Mogentianae azonosság híve Gráf András is.

68 Minderre elsősorban a Savariától való 36 római mérföldnyi fekvése (az Itinerarium) 4 49