A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Újlaki Endre: Restaurátor szemmel a Veszprémi Egyházmegyei Múzeum fából alkotott műtárgyai között

VII. Betegségei: a. rovarfertőzés b. gombafertőzés a. rovarfertőzés : (elhelyezkedése a műtárgyon, a korrózió mértéke és mélysége becslés szerint.) Homlokfelületen szórványos kirepülési nyílások. A zöm a hátoldal alsó harmadára, illetve a talapzattájra esett. A korrózió csekély mértékű. A fertőzés gyanú a múzeumi elhelyezésben a szobor talpazata alatt talált, kipergeti furatliszt miatt támadt. A furatliszt pergése műteremben is megfigyelhető volt. A korrózió mélysége becslés szerint 4 cm-nél nem mélyebb. Diagnosztikai adatok, labor vizsgálatok : 1. Kirepülési nyílások alakja és nagysága: kerek, elöl-hátulnézetben 0,8—2 mm, talapzattájon a zöm 3 mm. 2. Alcamenet, bábbölcső elhelyezkedése, álcamenetek alakrajza, átmérője, hossza, színe: erősen korrodált, látható felület nem volt. 3. Furatliszt: (tömöttség, szín) lazán kipergő, színét tekintve normális. 4. Furatliszt mikroszkopikus vizsgálata: (az ürülékcsomó alakja, színe, mérete; mikrofotó?) Az ürülékcsomók alakja, színe megegyezik az Anobium punctatum ürülékcsomójának alakjával, színével. 5. Elő rovar, rovarhulla, élő-holt rovarálca előfordulása: (mikroszkopikus vizsgálat) Sem élő rovart, sem holt álcát nem sikerült kigyűjteni. Egy rovarhullát igen. 6. Az 1—5 pontok summája, azaz a károkozó meghatározása: а károkozó az Anóbiumok családjába tartozó Anobium punctatum volt. 7. A fertőzés : 1. előfertőzés utáni 2. aktív 3. aktív gyanús 4. szimbiózis gyanús 5. befejezett 6. egyszeres 7. kétszeres b. gombafertőzés: (makroszkopikusan észlelhető fizikai tünetek, azaz színbeli elváltozások, illetve mikroszkópos vizsgálatok, kitenyésztés). A hátoldal és a talapzat síkjának találkozási élénél az enyhén barnás elszíneződésből gyenge lefolyású gombafertőzésre lehetett következtetni. Micélium, termőtest nem volt. A fertőzött szoborrészlet még nem mutatta a barna korhadásra jellemző köbös repedezettséget, bár a szálirányú rostkötegek felszálkásodása jelentős mértékű volt. A szobor az említett helyen kaphatta a nagyobb mennyiségű nedvességet, mely nemcsak a gomba, hanem a rovarkárosítók számára is kedvező körülményeket tetemtett. Ezen a helyen jobban kifejlődött rovarok nyomán általában 3 mm átmérőjű kirepülési nyílások voltak, míg egyéb felületeken csak 0,8—2 mm között változott a méretük. VIII. Mechanikai rongálódások: (levált, letört, hiányzó, rovar ill. gombafertőzés folytán elpusztult részek, ütésből, szögezésből, égésből keletkezett rongálódások). A mechanikai rongálódások elsősorban a levált, letört, ütésből eredő hiányosságok az átvételi állapotról készült fényképfelvételekről olvashatók le. IX. Későbbi időből származó kiegészítés: X. Szignatúra, esetleges felirat : nem volt fellelhető. B. Színezés. I. Felületi szennyeződés por, néhány helyen felismerhetetlen, kátrányhoz hasonlítható pontok, illetve lefolyások 13. A kézfej restaurálás előtt. 13. Handrücken vor der Restauration. 13. La main avant la restauration. 13. Кисть руки перед реставрацией. II. A színezés mai állapotának leírása: a színezés kb. 80%-ban elpusztult. A korabelinek ítélt színezés felett ismeretlen, későbbi időből származó krétaalapozás, ül. aranyozásnyomok — festéknyomok találhatók. III. A korabeli színezés leírása: részletes leírás a restaurációs műveletek leírásánál. IV. A korabeli ill. későbbi időből származó színezés oldáspróbái: szerves oldószerek hatástalanok, még kombinált formában is. Az átvételi állapot leírása hat lapoldalból áll. Budapest, 1964. június hó. 14. A kézfej restaurálás után. 14. Handrücken nach der Restauration. 14. La main après la restauration. 14. Кисть руки после реставрации. 425