A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Bleicher Nándor: A berhidai templom barokk oltárának restaurálása

legkisebb mértékben sem és a íaparannyal bevont felületeket sem támadják meg. Hosszas kísérletezés után, minthogy hatásos oldószernek bizonyult, eredményesen használtuk a festett felületek tisztításához metanol — benzol és terpentin megfelelő arányú keverékét. A márványozott vagy festett felületeket igyekeztünk eredeti mivoltukban megőrizni, ezért a rátapadt por- és kenceréteget gondos, hosszantartó alapossággal több rétegben tisztítottuk le az eredeti festésig. A letisztítás után előtűnt a színesen, szépen festett, többféle mintájú márványozás. A nagy mezőket rózsaszín, az oszlopokat kék, a párkányokat vörös ecset-technikával készült, márványt utánzó festés díszíti. (Itt jegyezzük meg, hogy a tisztításnál használt fenti robbanásveszélyes és erősen mérgező hatású anyagok körültekintő óvatosságot és állandó szellőztetési lehetőséget követelnek a munka folyamán !) Az aranyfüsttel bevont felületek tisztítása jelentette a legnagyobb gondot. A laparannyal fedett részek tisztításához legjobban bevált szerként denaturált szesz, terpentin és lenolaj keverékét használtuk. A helyreállítás jelentős részét kitevő konzerválási és tisztítási munkák után a szerkezeti részeket kazeinenyves újraenyvezéssel, facsapokkal megerősítettük. A tönkrement, elkorhadt részeket pótoltuk. A szobroknak a szú által felőrölt, egyes hiányzó részeit csappal felerősített hársfával kiegészítettük. Az OMF-fel történt megbeszélés alapján a szobrokról hiányzó kezeket, melyekről dokumentáció nem állt rendelkezésre, vagy összehasonlításra nem volt lehetőség, nem pótoltuk. Négy kis angyalfigurát, nyilván későbbi időben, hozzá nem értő ügybuzgalomból teljes egészében ízléstelen, rózsaszín olajfestékkel festettek át. Ezeket a kréta-alapig letisztítottuk és az eredeti eljárás szerint újra színeztük. Általános követelmény volt munkánkkal szemben, hogy az oltár összbenyomása a restaurálás után se változzék meg, az állagmegóvás és a sérült felületek kiegészítése ne menjen az eredetiség rovására. A fent felsorolt munkák elvégzése után került sor az aprólékos, gondos munkát igénylő befejező műveletekre. A sok helyen feltáskásodott, megrepedezett kréta-alapot az eredeti felületek megmentése érdekében ragasztó anyaggal aláinjekcióztuk, levasaltuk. A hiányzó kréta alapot az eredeti alapnak megfelelő összetételben pótoltuk. A nedvesség miatt elkorhadt felületeken kívül különösen szembetűnő volt a krétaalap pusztulása a szobrok ruharedőinek kiálló felületein. A kréta-alappal kiegészített felületeket száradás után lecsiszoltuk és a megmaradt felületekkel összhangban, az eredetivel megegyező festékkel átfestettük. Az aranyozott felületeknél történt kiegészítéseket, pótlásokat az OMF. kívánságának megfelelően nem aranylappal, hanem az arany tónusának megfelelő okkersárga temperával vontuk be. A festett és aranyozott felületeket zapponlakk védőréteggel fedtük. A restaurálás befejezése után az oltárt visszaszállítottuk és eredeti helyére újra felállítottuk. (18. kép.) A restaurálás alatt álló oltárkép helyére ideiglenesen tompazöld drapériát helyeztünk. Az oltár felállításánál nyújtott sokoldalú segítségért ezúton mondok köszönetet Falussy Józsefnek, a kis templom lelkes gondnokának. Az elmúlt évszázadok során, szinte napjainkig, faműtárgyaink értékét néhány lelkes, hozzáértő művészettörténészen, szakemberen kívül alig becsülték. A legutóbbi évek során jelentős és örvendetes fordulatot tapasztalhatunk e területen. A kicsiny, falusi mesteremberek által készített naiv alkotástól kezdve a nagy székesegyházak pompázatos és monumentális oltáráig valamennyi kultúránk hirdetője és az egyetemes és magyar művészettörténet szerves része. Ezt a felismerést igazolja az OMF munkatársainak lelkes munkája, melyet a faműtárgyak állapotának felmérése és megmentése érdekében végeznek. Ezt bizonyítják azok a jelentős összegek is, amelyeket e célra fordítanak. Bleicher Nándor 27 417