A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Beszteri Béláné: A tanácsok államhatalmi tevékenysége, tömegkapcsolataik alakulása Veszprém megyében (1954. november–1957. június)

tési jogának növelése, a lakosságot legközvetlenebbül érintő kérdések napirendre tűzése, a községpolitikai tevékenység fellendítése stb. Felismerték, hogy a tanácsi testület hatalmi tevékenységének funkcionálása elválaszthatatlan a megfelelő tömegkapcsolatok kiépítésétől. Ez az út — a még jelentkező, esetenként nehezen legyőzhető problémák ellenére — magában rejtette a korábbi hibák teljes kijavításának lehetőségét. Gátolták mindennek széleskörű érvényesülését a helyenként még jelentkező baloldali nézetek, a revizionista tevékenység, a külső és belső ellenség egyre szaporodó és fokozott támadása. A fejlődést az 1956. októberében kirobbantott ellenforradalom azonban csak egy időre tudta megakasztani. Az ellenforradalom leverését követően ezen a helyes, már ekkor megindult úton folytatódott a fejlődés. * A tanácsok hatalmi tevékenysége és tömegkapcsolataik növelése szempontjából fontos szervek a tanácsi bizottságok ezen belül is elsősorban a tanácsi testület állandó és ideiglenes bizottságai. Az állandó bizottságok a tanácsi testület mellett működnek, tagjaik a tanácstagok soraiból kerülnek ki. Feladataik között a tanács határozatainak megvalósítására való mozgósítás, a kezdeményezés és az ellenőrző tevékenységük emelendő ki. Feladatuk tehát részben az államhatalmi jelleg, részben a tömegkapcsolatok erősítése területén jelentkezik. Az egyes tanácsszintek feladatai közti eltérésből adódóan a különböző szintű állandó biztottságok is sajátos vonásokkal rendelkeznek. Az állandó bizottságok a tanácsülésnek vannak csak alárendelve. Az igazgatási apparátustól nincsenek függőségi viszonyban. A tanácsülések közötti időszakban az igazgatási apparátus folyamatos ellenőrzésének, segítségének feladata eleve feltételezi az ilyen értelmű jogi rendezést. A második tanácstörvény e tekintetben megszüntette az elsőnek azt a hibás megállapítását, hogy az állandó biztottságok tevékenységükről időnként kötelesek a vb-nak beszámolni, és hogy az egyes osztályok mellett kell megszervezni őket. Beszámoltatásuk kizárólagos joga csak a tanácsülést illeti meg. Ugyanakkor az állandó bizottságok ellenőrző, javaslattevő funkciója nem jelent utasítási jogot az igazgatási apparátus felé. Javaslatait a vb köteles záros határidőn belül megtárgyalni, illetve megindokolni, ha ezt nem látja célszerűnek. Amennyiben a vb valamely javaslatukat elutasítaná vagy nem tárgyalná meg, azt a következő tanácsülés elé terjeszthetik. A Veszprém megyei állandó bizottságok 1955—1956. évi tevékenységét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az első tanácsciklushoz képest munkájuk javult. Nőtt a jól dolgozó állandó bizottságok száma, csökkentek tevékenységükben a formális elemek. Általában az egészségügyi, oktatási és kereskedelmi állandó bizotságoknál volt tapasztalható a legnagyobb aktivitás. Igen jól működött például a berhidai, külsővati, adorjánházi, révfülöpi, bakonyszentlászlói egészségügyi és szociális, az adorjánházi, bakonyszentlászlói, zirci oktatási állandó bizottság. Ez utóbbiaknál külön kiemelendő a zirci, amely eredményesen tevékenykedő kultúresoportot is szervezett. Mindegyik állandó bizottság sikeres tevékenységet fejtett ki pl. Bakonyszentkirályon, Tótvázsonyban, Olaszfalun, Bakonypéterden stb. Néhány helyen igen szép tevékenységet végzett a pénzügyi állandó bizottság, például Romand, Tés, Zirc, Hévíz, Vonyarcvashegy községekben. Badacsonytomajon illetve a pápai járás községeiben komoly segítséget adtak a községfejlesztési tervek, valamint a költségvetés elkészítéséhez. A javaslatok összegyűjtése mellett jelentős szerepet vállaltak társadalmi munka szervezésében. Bár szórványosabban — elsősorban a tapolcai járásban — közreműködtek az apparátus ellenőrzésében is. Például Rezin felülvizsgálták a tanács gazdálkodási tevékenységét. Általában jól működtek a gyógy- és üdülőhelyi állandó bizottságok, A hévízi, balatongyöröki, badacsonytomaji érdemel külön említést. Ez utóbbi sok hasznos javaslattal járult hozzá Badacsony, mint üdülőhely fejlesztéséhez. Lehetne még a példákat a jól működő községi állandó bizottságokra is tovább sorolni. Minél magasabb szintű tanács mellettműködőketvizsgálunk, annál inkább érvényes ez a megállapítás. Megyei szinten különösen kiemelkedő a kereskedelmi állandó bizottság tevékenysége. Olyan kérdésekkel foglalkozott például, mint Alsóörs község fejlesztésének feladatai, a megyei kereskedelmi hálózat fejlesztése stb.

18 Az eredmények ellenére az első tanácsciklusban is jelentkező alapproblémák az állandó bizottsági munkánál is fennmaradtak. Ezek egyike az volt, hogy az állandó bizottságok nagy száma következtében szakmailag túlzottan szétaprózódtak. Feladataik is még mindig túl egyoldalúak voltak, tevékenységük az apparátus ellenőrzésére nemigen terjedt ki. Sok állandó bizottság csak papíron működött. Például a pápai járásban (de hasonló volt a helyzet mindenütt) a 7 járási állandó bizottságból rendszeresen csak 5 működött. A 173 községi állandó bizottság helyett pedig csak 145 létezett, de ezek 20—25 százaléka is csak papíron működött.

49 Az állandó bizottságok jelentős részének a munkája nélkülözte a tervszerűséget, esetenkénti;, inkább kampányfeladatokba való bekapcsolódás volt tapasztalható náluk. Munkatervet a községi állandó bizottságok egészen ritkán készítettek, de nem volt kielégítő a helyzet a járásiaknál sem.

50 Nagyobb problémát jelentett, hogy a működő állandó bizottságok egy része nem a tulajdonképpeni feladata ellátásán tevékenykedett. Feladataik gyakran kimerültek az operatív szervező tevékenységben (pl. begyűjtéssel kapcsolatos feladatokban). Az állandó bizottsági munka szempontjából visszahúzó erőt jelentett az is, hogy jó javaslataikat sokszor nem vették figyelembe. Jónak számított a helyzet a pápai járásban, ahol az állandó bizottságok 159 javaslatából 93-t megvalósítottak. Több helyen nem alakultegészségesenavégrehajtó bizottságokkal való kapcsolatuk. Tapolcafőn például a vb beszámoltatta az egyik állandó bizottságot.

51 Ebben az időszakban a tanácsüléseken még ritkán számoltatták be az állandó bizottságokat munkájukról és bízták meg őket feladatokkal. Helyes kezdeményezések több községben is jelentkeztek azonban e területen is. Például Tótvázsonyban, Badacsonytomajon stb. már megindult rendszeres beszámoltatásuk.

52 Az állandó bizottsági munka megjavításához a végrehajtó bizottságok sem adtak megfelelő segítséget. Csupán arra törekedtek, hogy az állandó bizottsági üléseket megtartsák, hogy ezt a felsőbb állami szerveknek jelenteni tudják. Főleg a községi állandó bizottságokkal nem foglalkoztak. De még megyei szinten is jelentkeztek problémák. Például a megyei kereskedelmi állandó bizottság ülésein a végrehajtó bizottsági vezetők 1955—1956-ban egyáltalán nem vettek részt. Sőt a kereskedelmiosztály vezetőjét is többnyire hiába hívták meg ezekre.

53 Természetesen a nem megfelelő kapcsolatok nemcsak a végrehajtó bizottságon múltak. Tapasztalható volt az állandó bizottságok részéről is nemtörődömség. Például a zirci községi tanács vb üléseire rendszeresen meghívták őket, de gyakran nem mentek el. Nem segítették javaslataikkal a tanácsülési beszámolók elkészítését sem.

5,1 Ugyanakkor több helyen jó kezdeményezéseket tapasztalhatunk az állandó bizottsági munka megjavítására és ezen belül a végrehajtó bizottsággal való jobb kapcsolatuk kiépítésére. Például Badacsonytomajon 1956 legelején minden állandó bizottság mellé patronálóként beosztottak egy-egy végrehajtó bizottsági tagot, illetve az illetékes szakelőadóknak is feladatukká tették a messzemenő segítségnyújtást.

55 Hasznos volt az állandó bizottsági elnökök tapasztalatcsere értekezlete is 1956 tavaszán Berhidán. Eredményei rövidesen már lemérhetők voltak. Ettől kezdve a 6 állandó bizottságból 5 rendszeresen működött. Jelentkezett a magasabb szintű tanácsok mellett létrehozott állandó bizottságok részéről is segítő tevékenység az alacsonyabb szinten működők irányába. Például a megyei 394