A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Beszteri Béláné: A tanácsok államhatalmi tevékenysége, tömegkapcsolataik alakulása Veszprém megyében (1954. november–1957. június)

kereskedelmi állandó bizottság 1956. január 23-i ülésén olyan határozatot hozott, hogy a kereskedelmi osztály tartsa számon a járási állandó bizottságok üléseit és ezekről tájékoztassa őket, hogy azokat segíteni tudják. Vagy például a megyei oktatási állandó bizottság 1956. február 21-i ülése részletesen foglalkozott azzal, hogy hogyan tudnák segíteni a városi és községi állandó bizottságok tevékenységét.

57 Összegezve a Veszprém megyei állandó bizottságok 1955 — 1956. évitevékenységét megállapíthatjuk, hogy az első tanácsciklushoz képest munkákjuban történtek előrelépések. Ez elsősorban azokra az állandó bizottságokra vonatkozik, amelyek a lakosság széles tömegeit közvetlenül, mindennapi életében érintő kérdésekkel foglalkoztak. Nem véletlen tehát hogy a tartalmasabb munka végzéseelsősorban olyan állandó bizottságoknál indult el, mint a kereskedelmi, gyógy- és üdülőhelyi (amelyek munkájában jelentős helyet foglaltak el a város- és községfejlesztési kérdések), oktatási, egészségügyi és szociális bizottságok. A községfejlesztési kérdések előtérbe kerülése, a tanácsi hatáskörök — bár lassú — növekedése, a tanácsi munka és ezen belül az állandó bizottsági munka tapasztalatainak gyarapodása egyaránt a pozitív irányú fejlődést segítették. Ugyanakkor több tényező hátráltatta is az állandó bizottsági munka széleskörű kibontakozását. Ezek közt kiindulópontként azt a más vonatkozásokban már említett tényt kell meghatározni, hogy a párt politikájában jelentkező torzulások éreztették hatásukat a tanácsi munkában is. A tömegekre való megfelelő támaszkodás, a tanácsok anyagi lehetőségeinek korlátai, a még mindig érvényesülő utasítási szellem, részkérdéseknek, helyi problémáknak központi eldöntése, a hibákat kihasználni igyekvő ellenséges tevékenység károsan hatott a tömegek aktivitására. Hozzátéve, hogy mindehhez hozzájárult még a tapasztalatok hiánya is. A végrehajtó bizottságok nem kielégítő tevékenysége az állandó bizottsági munka támogatásában szintén több tényezőre vezethető vissza. Erősen befolyásolta ezt a még mindig túlzottan centralizált irányításból adódóan a vb-k nagymérvű leterhelése „papírmunkákkal". A végrehajtó bizottságok a leglényegesebb feladatnak a statisztikai adatok produkálását, tehát az állandó bizottsági munka formai oldalainak megkövetelését tartották, mivel az őket ellenőrző felsőbb állami szerveket is csak ezek érdekelték. E szemlélet kialakulását a tanácsi vezetőknél az is segítette, hogy látták az állandó bizottsági munka nehézségeit, s ezért csak többlet feladatot láttak benne a maguk számára, s nem a munkájukat segítő tényezőt, mely a tanácsok tömegkapcsolatainak alakulása szempontjából is igen lényeges szervezeti forma Községi szinten mindehhez a tanácsi vezetők gyengébb felkészültségi foka is hozzájárult. A legfontosabb feladaté területen a továbbiakban az volt, hogy valóban minden állandó bizottság foglalja el a tanácsi rendszeren belül az őt megillető szerepkört. Ennek érdekében növelni kellett a vb segítő és a tanácsülés feladatkijelölő és beszámoltató tevékenységét. Elő kellett segíteni a szakigazgatási apparátus feletti ellenőrző tevékenységük általánossá válását. Szükséges volt az állandó bizottságok túlzott szakosításának csökkentése is. Indokolt volt aktívahálózatuk növelése is. Különösen a devecseri, a tapolcai és a zirci járásban. (Viszonylag jó volt a helyzet a keszthelyi járásban, ahol 1—1 községi állandó bizottságra 4—5 aktíva esett.)

58 Fontos volt aktívahálózatuk növelése kapcsán megfelelő szakemberekkel történő megerősítésük. Olyan feladatok kijelölésére volt szükség azonban mindehhez, amelyek alkalmasak a lakosság érdeklődésének felkeltésére és ezen keresztül az állandó bizottsági tevékenységbe való széleskörű bekapcsolásukra. Az állandó bizottságok munkájának javítása mellett fontos feladatként jelentkezett az ideiglenes bizottságokban rejlő lehetőségek jobb kihasználása is. Ebben az időben még csak szórványosan hoztak létre ideiglenes bizottságokat, bár néhány helyen már felismerték jelentőségüket. Például Veszprémben ilyen bizottság készített az 1956. V—

VI. havi városi tanácsülésre jelentést a tanács tömegkapcsolati tevékenységéről. Rezin és Várvölgyön a kultúrház építésének segítésére hoztak létre ideiglenes bizottságot. Ezek a helyi anyag jobb felhasználásánál, a társadalmi munka szervezésénél és az építkezés egészének összefogásánál fejtettek ki szép tevékenységet.

59 A tanácsi bizottsági munkával kapcsolatosfeladatokmegvalósítása a korábban ismertetett problémák következtében széleskörűen csak az ellenforradalom leverését követő időszakban bontakozott ki. A tanácsi munkának igen fontos részét képezi a t a n á с stagok választókerületi tevékenysége, amely a lakossággal a szoros és aktív kapcsolat kialakításának nagyon lényeges formája. Pozitívan éreztette e területen hatását a második tanácstörvény azon rendelkezése, mely megszüntette a tanácstagok lajstromos választását. A területi elv érvényesítése lehetőséget teremtett tanácstag és választókörzete lakossága közötti szoros kapcsolat kialakítására, élőbbé tette a választott küldött beszámoltatási és viszszahívási lehetőségét. A tanácstag választókerületi munkájának egyik leglényegesebb mozzanata beszámolási kötelezettsége. Ez jelenti egyrészt a tanácsi testület egészének a munkájáról, másrészt a tanácstag egyéni tevékenységéről a számadást. Fontos fórumok az évente kétszer tartandó beszámolók a lakosság észrevételeinek, javaslatainak összegyűjtése szempontjából is. A beszámolók számszerű eredményeit vizsgálva 1955—1956-ban a megyében, a következő képet kapjuk:

60 Az első kérdés, ami táblázatunkat vizsgálva szembeötlik, hogy a beütemzett beszámolók mennyisége nem érte el a törvényben előírtat. Másrészt a tervezettnél jóval alacsonyabb votl a ténylegesen megtartott beszámolók száma. Ennek okait keresve azt tapasztaljuk, hogy a dolgozó paraszt és munkás tanácstagok közül többen idegenkedtek a nyilvánosság előtti szerepléstől. Hozzájárult ehhez az is, hogy a végrehajtó bizottságok sem adtak meg minden segítséget a tanácstagoknak beszámolóik elkészítéséhez. Például a tapolcai járásban a badacsonytomaji és tapolcai tanács vezetőit kivéveegyetlen helyen sem adtak ehhez segítséget.

61 A beszámolók tartásától sok tanácstag azért is idegenkedett, mert nem végezték megfelelően munkájukat. Nem volt tehát miről beszámolniok. Másoknál választóik, általában az egész tanácsi munka lebecsülése is jelentkezett. Több helyen pl. Porván, Kisgörbőn stb. sérelmezték is, hogy nem ismerik még 1956 tavaszán sem megyei tanácstagjukat, a választás óta még nem látogatott el a községbe.

62 A megfelelő tömegkapcsolatok hiányát több tanácstagrészéről elősegítette az is, hogy 1950-től, a megyei tanács fennállásától fogva az 1956. szeptember 28-i tanácsülés volt az első, ahol egy tanácstagot beszámoltattak választókerületi munkájáról. Hatással volt még a passzivitásra az a tény is, hogy egyes tanácstagok hatáskörük, lehetőségeik szűk voltát érezve idegenkedtek a választók elé állni. Bár kisebb mértékben, mint az első tanácsciklusban, de előfordult még a beszámolók túlságosan mechanikus ütemzése. Például a sümegi járásban az 1955.

1. félévi beszámolókat mind június hónapra ütemezték be.

63 A beszámolók formai megoldásainak keresésénél hiányzott a kellő rugalmasság. Alig találkozni olyan kísérletekkel — kivéve a vb vezetőket — mint pl. több választókerületnek közösen tartja meg beszámolóját több községi tanácstag, esetleg együtt a járási és a megyei tanácstaggal. Ez a megoldás pedig lehetővé tette volna a beszámolók elmondásától idegenkedő tanácstagoknál is a probléma megoldását. Másrészt növelte volna a látogatottságot is, hiszen így csökkent volna a beszámolók tartásából adódó gyűlések száma. Ugyanakkor jó lehetőséget nyújtott volna a különböző szintű tanácsok tagjai számára is választókerületeik problémáinak megoldásában az együttműködésre. A tanácstagi beszámolókon résztvevők, az ott tett javaslatok, és a társadalmi munkavállalások számának alakulása azt mutatja meg, hogy mennyire sikerült tartalommal megtölteni a beszámolókat, mennyire voltak képesek e fórumok 395