A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Beszteri Béláné: A tanácsok államhatalmi tevékenysége, tömegkapcsolataik alakulása Veszprém megyében (1954. november–1957. június)

A tanácsok államhatalmi tevékenysége, tömegkapcsolataik alakulása Veszprém megyében (1954. november-1957. június)

1 1950-ben, a tanácsrendszer megteremtésével befejeződött a régi közigazgatási szervezetnek a felszabadulással megindult gyökeres átalakítása. Az államhatalom és államigazgatás új típusú helyi szerveinek létrehozásával széleskörű lehetőség nyílt a szocialista demokratizmus fejlesztésére. Lehetővé vált mind szélesebb tömegek bevonása az állami ügyek intézésébe és ellenőrzésébe. Már az első tanácsciklusban komoly eredmények jelentkeztek. Javult a lakosság ellátása, nőtt a kulturális, egészségügyi intézmények száma. A lakosság jobb áruellátását, a szolgáltatások területén jelentkező igényeinek jobb kielégítését segítette, hogy 1954 végéig közel 2000 kisipari és kb. 40 kiskereskedői működési engedélyt adtak ki Veszprém megyében.

2 Előrelépés, hogy míg 1953-ban a megye 35 ezer kh tartalékterületéből 3 ezer kh parlagon hevert, 1954-ben minden tartalékterületet hasznosítottak. Nőtt a helyi kezdeményezések száma is. Terveket dolgoztak ki például a megye mezőgazdaságának fejlesztésére. A tömegkapcsolatok szempontjából azonban káros volt, hogy ezeket a kezdeményezéseket sok esetben nem vették figyelembe.

3 Megyeszerte jelentős eredmények születtek társadalmi erőből. Például Barnagon helyi erőforrások felhasználásával, tisztán társadalmi munkával kultúrotthont építettek. Nyírespusztán 30 ezer Ft-os állami hozzájárulással iskolát és tanítói lakást építettek. Az elvégzett társadalmi munka értéke 210 ezer Ft volt. Mindszentkállán az iskolabővítésnél végzett társadalmi munkával 80 ezer Ft megtakarítást értek el. Összesen 900 ezer Ft értékű társadalmi munkával építettek vagy javítottak iskolákat, kultúrházakat, bölcsődéket Kemeneshőgyész, Vonyarcvashegy, Pécshely, Mihályháza, Nagytárkány, Felsőpáhok és Keszthely lakói. Jórészt társadalmi erővel készült Ukkon a kultúrház, Bakonycsernyén egy 2 tantermes iskola, Lesencetomaj, Lovászpatona és Gyarmat községekben az útjavítás, és még lehetne sorolni a példákat.

4 Az első évek eredményei azonban nem voltak hibáktól mentesek. Az országos vezetésben jelentkező súlyos baloldali hibák a tanácsi munkában is éreztették hatásukat. Az elkövetett hibák feltárását és kijavítását célozta az MDP KV-nek 1953. júniusi határozata. Ennek hatásfokát azonban lerontotta, hogy a miniszterelnöki székbe Nagy Imre került. Nagy Imre és revizionista csoportja a korábbi baloldali hibákat jobboldali torzításokkal tetézte. Ugyanakkor változatlanul továbbéltek és visszahúzó erőként hatottak a baloldali nézetek is, bár előtérbe 1955 márciusáig a revizionista nézetek és gyakorlat nyomán támadt hibák kerültek. A továbbfejlődés szempontjából mindez súlyos károkat okozott, bár a fejlődést nem állította le. Nagy Imre 1953. július 3-i országgyűlési beszéde — mely a KV határozatát eltorzított formában ismertette — országosan komoly zavarokat okozott. Ez azért jelentkezhetett és hathatott, mert a jobb- és baloldali elhajlók között létrejött elvtelen kompromisszum következtében Rákosiék nem leplezték le, nem igazították helyre Nagy Imre torzításait, sőt a későbbiekben is eltűrték a revizionista nézetek nyomán folytatott hibás politikát. Ennek következtében különféle jobboldali elképzelések kaptak szárnyra. Olyan hírek terjedtek el Veszprém megyében is, mint például az, hogy a beadást csak a feleslegként jelentkező mennyiségből kell teljesíteni. Elszaporodtak a feketecséplések és a spekuláció. Sok helyen beszüntették az adófizetési kötelezettség teljesítését. Mindez szorosan összefüggött azzal az elterjedt nézettel, hogy a begyűjtési, adófizetési kötelezettséget nem teljesítők hátralékait egy idő után úgyis elengedik.

5 Támadás indult meg a termelőszövetkezetek ellen is. Nórápon, Pápakovácsiban a tagok széthordták az állatállományt, Nagykamondon már az aratást is külön akarták végezni.

6 A kulákok közül sokan visszakövetelték földjüket, gazdasági épületüket a termelőszövetkezetektől és nemegyszer előfordult, hogy a hivatali apparátus nekik adott igazat. Több termelőszövetkezeti tag ennek hatására olyan következtetésre jutott, hogy visszatér az egyéni gazdálkodás útjára. Természetesen az ilyen álláspontok kialakulására erősen hatott az a korábbi helytelen gyakorlat is, mely — sokszor az önkéntesség elvét is megsértve — csupán a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésére törekedett és elhanyagolta a már megalakultak segítését.

7 Zavart okozott a jobboldali elhajlás a KTSZ-eknél is. Például Balatonfüreden — Nagy Imre 1953. július 3-i beszédének hatására — olyan javaslattal állt elő két KTSZ tag, hogy fel kell oszlatni a KTSZ-t, vagyonát pedig osszák szét. Akik újra szövetkezni akarnak, azok újonnan alakítsák meg.

8 Jelentkeztek jobboldali torzulások a helyi iparpolitikában is. Kedvezőtlenül alakult a termelékenység és az önköltség a vas-, fém-, gép-és építőiparban. Itt az önköltség a tanácsi vállalatoknál 1953-hoz képest 1954-ben 0,9 százalékkal nőtt. A helyi ipar egészénél ugyanezen időben a 100 Ft munkabérre eső termelési érték csak 96,6 százalék.

10 Különösen rossz volt a helyzet az élelmiszeriparban, ahol különböző tényezők (helytelen tervezés, magas anyagfelhasználás, laza béralapgazdálkodás stb) következtében a vállalatok terven felül realizált vesztesége meghaladta a 15 millió Ft-ot.

11 Hasonló problémák jelentkeztek a kereskedelemnél, vendéglátóiparnál. Ez utóbbi a tervezett 2,4 millió Ft-al szemben csupán 600 ezer Ft nyereséget fizetett be. Ennek az volt az oka, hogy az egy főre eső havi forgalom csökkent, ugyanakkor a béralap nőtt.

12 A tanácsi munka területén a tömegkapcsolatok kibontakoztatása, a tömegekben rejlő alkotó energia felhasználása helyes általános- és gazdaságpolitika esetén az elértnél nagyobb mérvű lehetett volna. Ezért szerepelt fontos kérdésként a tanácsok tevékenységének továbbfejlesztése az MDP 1954. májusában megtartott III. kongresszusán is. A tanácsokkal kapcsolatos napirendi pontot széleskörű felmérő munka előzte meg. Ennek kapcsán a Veszprém Megyei Tanács VB-től is feljegyzést küldtek észrevételeikről a Helyi Tanácsok Titkárságához. A felterjesztésben olyan jelzések szerepeltek, mint például:

13 — Még mindig túl sok rendelet érkezik a szakminisztériumoktól. Ez a tanácsi apparátus dolgozóit az íróasztalhoz köti. — Az ellenőrzés, instruálás inkább adatok gyűjtésére terjed ki, általában nem jelent segítséget. — Aránytalan az alsóbb és felsőbb állami szervek apparátusának létszáma. Különösen a községeknél rossz a helyzet. — Igen magas a tanácsi apparátusban a fluktuáció. En25 385