A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sági Károly: Adatok Festetics György és munkássága értékeléséhez

Adatok Festetics György és munkássága értékeléséhez Tolnai gróf Festetics György (1. kép) élete (1755— •—1819), és munkássága a múltban és jelenben is gyakori témája a különböző tudományágak irodalmának. Életrajzi adatai, egymást váltó életszakai és alkotásai zömmel ismertek, ennek ellenére személye és munkássága gyakran kap ellentmondásos értékelést. Ez teszi szükségessé, hogy életével és munkásságával foglalkozzunk. Ez annál is inkább szükséges, mert a vele összefüggő problémákat és alkotásait is csak életének egészébe ágyazva érthetjük meg és értékelhetjük helyesen. Látjuk majd, hogy életének egészét nézve munkásságával kapcsolatban az eddigiekhez viszonyítva többlet értékelés szükséges. A Festetics család, így Festetics György életrajzi adatait is Szabó Dezső gyűjtötte össze gondos levéltári kutatás alapján.

1 Ez a pontos munka teszi lehetővé, hogy Festetics György életével kapcsolatban csak azokat az eseményeket említsük meg, melyek összefüggenek célkitűzésünkkel. Festetics György értékelésénél alapvetőnek tartjuk, hogy átlagon felüli szellemi képességű, sokoldalú egyéniség. „Tanultt majd-majd az emberin föllyül" írja a kortárs.

2 A magyaron kívül írt és beszélt latinul, németül, angolul, franciául és olaszul is.

3 Megnyilvánulásai értékelése szempontjából lényeges, hogy az „ügyes államférfiak" képzését célzó bécsi Teréziánum hallgatója volt.

4 A kötelező iskolai tananyagon túl alapos jogi képzést is kapott korának kimagasló jogtudósaitól.

5 A teréziánumi évek szabják meg életútját. Itt kerül szoros és bizalmas baráti viszonyba későbbi sógorával, Széchényi Ferenccel.

6 Itt ismerkedik meg a francia felvilágosodás irodalmával,

7 melynek szelleme végig kíséri életén. Egy nagyobb terjedelműre tervezett munkájának címe e korból: „Értekezés arról a kérdésről, vájjon igazságos és hasznos-e a társadalomra nézve, hogy egy rend mentes legyen az adózástól, vagyis vitatkozás a mérsékelt feudális kormányzat következményeiről, amilyen az manapság." E mű hat fejezetre volt tervezve, ebből csak az első-második fejezet készült el. Nagyon érdekes és Festetics Györgyre jellemző a hatodik fejezet címe: „Chimaericus terve egy jól rendezett államnak, amely noha ki nem vihető, mégis mutatja a szerző hazafiságát."

8 Festetics György polgári pályára készült és katona lett. Lelkes híve II. József felvilágosult egyeduralmának. Ez világosan kitetszik

9 1781. július 2-án írt leveléből: „A papság uj szabályozása ügyében a dominicanusok rendje különösen kiválik fanatizmusa által. Vannak olyan gyóntatóik Lembergben, akik nyilvánosan beszédekben keltek ki a mi filozóf és felvilágosodott uralkodónk bölcs rendeletei ellen." Benda Kálmán rámutat,

10 hogy Festetics György magatartása nem elszigetelt, a felvilágosodás kezdeti szakaszának magyar képviselői ugyanígy gondolkodtak. A „filozóf és felvilágosodott" uralkodó „bölcs rendeleteitől", felülről jövő kezdeményezéstől várták a polgári átalakulás kezdeményezését. A keszthelyi temető egyik sírkövének felirata ad további támpontokat Festetics György politikai nézeteinek tisztázásához. Az 1807-ben elhunyt Czizer János georgikoni matematikai professzor

11 és „fő-inzsellér" ismert sírversére

12 gondolunk, amely így hangzik: HAINALÁT LÁTTA TÁTRA BÉRTZEI ALATT POPRÁD MEZŐ-VÁROSÁBAN MDCCLXXV. ESZT.-BEN IUN. IX. ÉLETE MÉLT. GRÓF TOLNAI FESTETITS GYÖRGY ÚR VÉDELME ALATT SZÉP ÉS HASZNOS MUNKÁSSÁGRA DERÜLT GEORGICONBAN ALKOTÁSKOR MATHESEOS PROFESSOR VOLT MINT FŐ-INZSELLÉR MDCCCVI. BEN. NOV. XIV-ikén TSAK HAMAR ELENYÉSZETT. HAMVAIT ITT FEDI EITSZAKA EMBER SAJNÁLOD A BUZGÓ ERŐNEK ÉS SZÍVNEK MEG-TÖRÉSÉT DE BÍZZÁL HALHATATLAN AZ ÉSZ AZ ÉRDEM ÉS A BARÁTSÁG. A sírfelirat utolsóelőtti sorának szövegezése, a „halhatatlan ész" gondolata szabadkőműves hatást tükröz. Az utolsó sor viszont csak akkor érthető, ha Festetics Györgyöt látjuk mögötte. Úgy gondoljuk, Festetics György szabadkőműves szellemű instrukciói alapján szerkesztette valaki a feliratot. A szerző a Georgikonnal állhatott kapcsolatban, az 1808-ban tragikus körülmények közt elhunyt Major Sámuel georgikoni hallgató sírversét is tőle származtatjuk.

13 A szabadkőművesek a „józan ész" uralomrajutásával, felülről kezdeményezett bölcs reformokkal vélték a polgári átalakulást elérni.

14 Festetics György, Szinnyei szerint Bécsben, szabadkőműves páholyban került kapcsolatba későbbi uradalmi direktorával, Nagyváthy Jánossal.

15 Festetics a bécsi „Igaz Egyetértés" páholynak volt a tagja.

16 Vallási felfogása nem ellenzi a szabadkőműves mozgalmat. Már terézianista korában engedélyt kap indexen levő munkák olvasására.

17 Mint említettük, helyesli II. József egyházügyi reformjait. Vallási felfogására Kövér János vörsi plébános megfigyelései a legjellemzőbbek, melyeket

18 Festetics György halálakor, 1819-ben írt le: „Tett az országban sokat a' hirért, és ditsőségért: de az Istenért ugyan nem ám. Istene igen kitsiny volt. Egy kápolnát nem épített sehol : de az ő 329