A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sági Károly: Adatok Festetics György és munkássága értékeléséhez

rendelésével, vagy tudtával talán egy vakolást nem tettek valami Templomon. Nem tsuda hát, hogy nem adott követ a' Bari hegyen. A' Papokat mégis, legalább külsőképp, szenvedhette." A szabadkőműves mozgalom e szakaszának politikai tartalma Benda Kálmán,

19 Lázár Vilmos

20 és Vörös Károly

21 elemzéséből ismert. Mindhárman Nagyváthy János munkássága alapján összegezik a képet. Nagyváthyt 1788. november 24-én vették fel báró Schaffrath piarista igazgató ajánlására a „Nagyszívűséghez" páholyba.

22 A páholy kiadásában jelent meg 1790-ben Nagyváthy híres írása,

23 „A Veres Barát". A szabadkőművesek Nagyváthy által tolmácsolt utópista ábrándja szerint a világosság terjedésével „nemes meggondolás után" egy évszázad alatt megszűnik a társadalmi egyenlőtlenség, a szabadkőművesek ősét jelképező „Veres Barát", a „méltóságos gróf" és a „szűrös ember" nyájasan „tsolkolózik" akkor. Festetics György életét az 1797-es év, a Georgikon alapítási éve két fejezetre osztja. 1797 előtti idő a nyílt kiállás és éles politikai harc időszaka. A harc célja Magyarország gyarmati helyzetének felszámolása. „Magyarország nem független ország, hanem gyarmat: nálunk a polgári átalakulásnak nem egyetlen, csak egyik feltétele a feudális viszonyok felszámolása s nálunk a polgári átalakulásnak van még egy feltétele: a gyarmati viszony felszámolása" mondja a mai történetírás a tárgyalt korról.

2,1 Festetics György fel akarta számolni Magyarország gyarmati helyzetét, és az utat a Habsburg háztól való elszakadásban, porosz uralkodó behozásával látta megvalósíthatónak. Gabelhofer Gyula, a pesti egyetemi könyvtár igazgatója, ismert besúgó jelenti 1790. július 5-én Gotthardinak, Lipót király rendőrfőnökének, hogy Festetics György viselkedése gyanús, feltűnően érdeklődik a külpolitika iránt és mindenkit porosz segítséggel biztat. Gabelhofer abbé július 18-án már azt javasolja Gotthardinak, hogy tartsanak váratlan házkutatást Festetics grófnál.

25 Közben 1790. júliusában II. Lipót gyorsan megegyezett a porosz kormánnyal, hogy együttes erővel léphessenek fel a francia forradalom ellen, így a „porosz segítség" reménye kútba esett. Festetics György politikai felfogását az uralkodó körök jól ismerik Gabelhofer és társainak jelentései alapján. Nem csoda tehát, hogy maga a király, II. Lipót, írja le a következőket:

26 „A Festeticsek négy testvér, akik közül az egyik a La Tour ezred alezredese; mind a négyen nagyon rossz emberek igen veszélyesek, gazdagok is, akik sok pénzt költöttek, hogy az udvar ellen izgassanak. Valamennyien bele voltak keverve a berlini udvarral való összekötetésekben, közülük az egyik most is ott tartózkodik. Az alezredes az, aki vállalta a Graeven-ezred forradalomra való izgatását. Ezek mindig veszélyesek lesznek." Festetics György politikai harcának ezt az oldalát, a gyarmati rendszer felszámolásáért folytatott küzdelmét történetírásunk már értékelte és pozitívnek jellemezte.

27 Pár hónap előtt, mikor Festetics György a királyi kéziratban említett „forradalomra való izgatást" végrehajtotta, a Graeven huszárezred alezredese még. Valóban gazdag, 1782 óta 162 000 hold ura.

28 Alakulatát a török harctérről vezényelték Pestre, a híres 1790-es országgyűléshez karhatalomnak. Huszárosztálya 1790. május 18-án ért Keszthelyre, ahol Festetics János, a zalai nemes bandérium élén fogadta üdvözlő beszéddel, melyre Festetics György válaszolt is.

29 A rendek azzal az ürüggyel, hogy koronaőrséget szerveznek, fegyverkezni kezdtek. Összeírták és feleskették a nemességet. „Törekvésük már magában rejti a nemzeti hadsereg magvát" írja Benda Kálmán.

30 Zala megyében 1790. május 3-án állították fel a nemesi bandériumot, melynek költségeire Festetics György 1500 forintot ajánlott fel.

31 Május 21-én ő is letette az esküt, melynek szövegét Szabó Dezső közli.

32 Az eskütételnél huszárosztálya is jelen volt.

33 Barco tábornok a keszthelyi „testvériség ünnepének megüléséért" meg is dorgálta.

34 Pesten az alakulat tisztjei beadvánnyal fordultak az országgyűléshez, melyet Festetics György parancsára visszakértek. Ezt az első beadványt nem ismerjük, csak azt a másodikat, melyet Festetics György fogalmazott és Laczkovics János, a budai Vérmező későbbi szomorúsorsú hőse javított át. Ezt a végleges szöveget Festetics György felolvasta alakulata tisztjeinek, elsőnek alá is írta, majd Laczkovics János svadronyos kapitány aláírása következett. A beadványt 1790. július 5-én nyújtották be az országgyűlésnek.

35 Az ismert beadvány

31

' azt tartalmazza, hogy a magyar alakulatok béke idejében az országban állomásozzanak, magyar legyen a szolgálati nyelv, a magyar alakulatok tisztikara magyarokból álljon. „Mert valamint a németh nyelvnek értelme, tanulása és meg-fogása hazánk kedves magzatinál nehezetskén mégyen végbe, ugy ebbül származik, hogy a fegyveri gyakoroltatásban el-követett legkisebb hibáért, édes vérünk s' hazánk-fiai testekben keményen nem tsak tagoltatnak, de sokszor még azon fellyül az idegen tisztek által nemünk alatsonyitására szolgáló illetlen nevekkel ártatlanul-is szidalmaztatnak, és el-annyira, már üldöztetnek, hogy számos hazafiaink — szívbéli bánattyokban regementünktől elszökvén szülötte hazájoknak örökös elhagyására vetemednek vala..." Ezt a beadványt az önálló nemzeti hadsereg felállításának gondolata sugallhatta elsősorban. Festetics György ebben látta az ország függetlenségének biztosítékát. A nyelvi kérdés szükségszerű velejárója a nemzeti hadseregnek, későbbi Helikon csírájára nem gondolhatunk még. Említettük, hogy a tisztikar első beadványát fogalmazta újra Festetics György, amit Laczkovics javított át. A közemberekkel való bánásmód összegezése nem tudjuk sajnos, kitől ered, így ebből Festetics György felfogására nem következtethetünk. A Graeven ezred beadványát hosszú katonai processzus követte. Ez ismert.

37 Ehhez még annyit teszünk hozzá, hogy a Festetics Györgyre királyi szóval kimért két hetes fogság lejárt ugyan 1790. augusztus 20-án, további intézkedésig, bizonytalan ideig mégis fogva tartották.

38 Ennek okára szeretnénk rámutatni. II. Lipót augusztus 22-én Pálffy kancellár által felszólította az országbírót, hogy felségsértés címén készíttessen vádiratot azok ellen, akik II. József uralkodása idején, vagy azután bűnös kapcsolatban álltak a poroszokkal. Neveiket az uralkodó személyesen kívánja beírni. A vádirat hűtlenség vádját tartalmazza, a kancellária is csak ennek lehetőségét látta fennforogni. A király viszsza ve tette a vádtervet, ragaszkodva a felségsértés vádjához. Hosszas huzavona után a tervezett pert elejtették.

39 A tervezett felségsértési per egyik fő vádlottja Festetics György lett volna, amit az említett királyi kézirat eléggé bizonyít. Festetics György fogságának meghosszabbítását a tervezett perrel magyarázhatjuk. Szalay József szerint

40 azért ejtették el a pert, mert Lipót egyetlen célja a rendek megfélemlítése volt az egésszel. Sokkal valószínűbb azonban, hogy közben 330