A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Piller Dezső: Zamárdi község helynevei

tornája. Tavasszal hónapokig szivattyúzzák vizét, hogy a rétek szárazra kerüljenek. Mély vizében halak és teknősök tanyáznak. Csibeházi kút. Gémeskút a Diászó mélyében. Favályúiból a disznók szürcsölik a vizet. A legelőtársulat ásatta 1928körül. Csikaszai kút. Igen régi kút a Csikászó gödrében. Gémje árván áll a gerendákból összerótt kútkáva mellett. Valamikor híres volt jó hideg vizéről. Most gondozatlan. Sárfürdő van körülötte. Csordákat. Itató gémeskút Tóköz alatt, a réten, a házak szomszédságában. Csordákat. Újonnan ásott gémeskút a Szépszegi szélen. Vize ihatatlan. Csordakút. Itató kút Szántód nyugati oldalán, a legelő szélén. Diászói kút. L. Csibeházi kút. Disznókút. L. Csibeházi kút. Feneketlentó. (40) A Szántódi berek legmélyebb része, ahol a nádast a vasút szeli át. Vize még most is mély. A hagyomány szerint a balatonvidéki betyároknak csónakjuk volt a mély vizén, melybe a lopott disznóhúst beletették, sással, csalánnal lefedték és a csónakot a mély vízre berúgták. Ha kellett a hús, éjjel érte jöttek. Folyó. Árok neve, mely a Kútvölgyi forrás vizét vezeti le a Balatonba. Tavasszal feljönnek vizében a halak a rét közepéig. Gémeskút. L. Szántódi Csordakút. Gyugyi folyó. A gyugyi disznólegelőn ered, majd a Tótokilapon és Endréden átfutva a Tóközi berken halad át. A Bocsidánál az endrédiek halastóvá duzzasztották fel vizét. Tóközi szakasza egyenes, mély árok. Nagy záporok után hidakat rombol és kiont. Halastó. (51) A Szántódi berek mély teknője, közvetlen a 19-es Úttörő Üdülő előtt. A lecsapolás előtti időben halastónak használták. Hosszikút. Hosszúkút. Gémeskút volt a Párréti szélén, két, egymás végébe toldott ostorfával. Az újsor népe járt le ide vízért. ,,A század elején egy 12 éves leány beleesett, (Csehi Mari) de szerencsére jó erősen fogta az ostorfát és a felfordult vödör fenekén álldogált addig, míg egyik társa ki nem mentette." (Szabó Treszka néni) Kanális. L. Tóközi árok. Káplánkút. Igen régi kút a Káplánvölgyben. Szarvasok itatására használták. Ma hengeres kút. Jó vize van. Kifolyókút. Zamárdi-Felsővel szemben, a Varga-féle házon túl, a domboldalban fakadt. Egy vadrózsabokor szomszédságában már csak a gödre látható. Kiskút. Sokat emlegetett gémeskút volt a Fűrésztelep helyén. A falu „dereka" innen hordta a vizet, a Temető-közön keresztül. (1910) „Kirohadt a dolmányunk a vállunkon, annyi vizet kellett régen cipelni," •— mondják az öregek. „Egyszer jöttek az asszonyok fasajtárral vízért. Egy kocsisember is jött, meg akart itatni. De későn kapta meg a sudárfát. Azt kérdezte: „Asszonyok, melyikük sütött máma kenyeret?" Egy fiatalasszony gyorsan odaugrott: „Én sütöttem" ! — mondta. „No, azért olyan kovászos az ostorfa !" — viccelődött az ember. Egyszer beleesett egy lány is, Matyikó Teréz. Libáknak akart vizet húzni. Belebukott. „Már-már, aligság tudott ebickélni. Én húztam ki! Juj, de sírt! De megijedt!" — mesélte id. özv. Tráknyák Józsefné. Kiskút. L. Büdöskút. Kútvölgyi forrás. Eliszaposodott forrás a Kútvölgyben. Régen többször is megásták. Gémes, kávás kút volt. Kútvölgyi folyó. L. Folyó. Öregkút. Zamárdi legöregebb kútja volt a Posta előtti téren. A betelepítés utáni időben úgyszólván az egész falu innen hordta a vizet. A Pálinkaház (pálinkafőző) közvetlen mellette volt, azért Pálinkaházi kútnak is nevezték. A század elején még a környékén szapultak, „szaput mostak" az asszonyok. „Hajdanában Horváth Imre és Fehér Antal szép szilajökröket hajtottak le a kúthoz. Mindig versenyeztek, hogy kié a szebb, kié a tisztább. Hát a Fehér Antal lett a győztes. Az Öregkútra járt Nóvák Ede plébános csacsija is. Kis lajtos-szekerével csak odafordult a kúthoz. Ott várt türelmesen, míg valaki meg nem merte a lajtot. Aztán magától elindult az úton felfelé." A kutat már rég betemették. Most járda visz el felette. Pálinkaházi kút. L. Öregkút. Párréti kút. A káposztáskertek. (Vasút u.) sűrű liceumgyepűje mellett volt, a Szemesi postaút partján. Idővel moh lepte be fehér köveit. Betemették. Párréti kút. (újabb) Friesz Gyuláné telkén levő betemetett kút. Földje megszállt, behorpadt. Sáfránykerti kút. A Sáfránykert alján volt, a téglagyártáshoz adta a vizet. A marhák arra legeltek. Hogy szerencsétlenség ne történjék, gödrét betemették. Selyemréti kút. Selemréti forrás. Kis forrásként fakadt a selyemréti árok oldalából. Híres volt jó vizéről. Ma nem használják. Szántódi berek. (48) Szűkebb értelemben a berek vízzel borított részeitjelenti. Bő esőzések, vagy nagy hóolvadás után vize szélesen kiterjed. Száraz időjárásban összehúzódik. Tóközi árok. (96) L. Gyugyi folyó. Tótorok. (39) A Szántódi berek „torkát" jelentette. Ezen át volt összeköttetésben a Berek vize a Balaton vizével. A vasútépítéskor feltöltötték. Kb. a sorompó és őrház környékén volt. Most a környező réteket nevezik így. IX. HALÁSZÓ HELYEK („VONYÓK") NEVEI A vízen levő halászember a szárazföld észrevehető, kiemelkedő pontjaihoz igazodott, mielőtt hálót vetett. A halászóhelyek megjelölésére az alábbi neveket használták: Bakács eleje. (179) A 18-as Úttörő Üdülő előtt. Híres volt jó fogásairól.

76 Bitófák eleje. (180) Tanya a Bitófák irányában.

77 Endrédi határszél (189) A Tóközi folyó irányában.

78 Falu alja. (183) A vasútállomás irányában, benn a Balatonban.

79 Fűzfák eleje. (187) Zamárdi-Felső tájékán hatalmas fűzfák mutatták az irányt a halászoknak. Az öreg fűzfákat már régen kivágták. Kútvölgy eleje. (184) A Kútvölgy irányában.

80 Kőröshegyi határszél. (172) A Szántód-Kőröshegyi állomáson túl, a „Somosi sétány", a platánsor irányában.

81 Leveles. (178) Leveles-tanya néven emlegetik. Jó fogásokat adott.

82 MÁVOSZ eleje. (173) A mai Vasutas-Üdülő irányában. (Szántód—Fürdőtelep) Nádorr. (185) Beszögellő nádas Zamárdi-Felsőnél.

83 Négyszálas. (186) Sudár nyárfacsoport volt Zamárdi-Felsőn túl, az állomástól keletre.

84 Öregcsúcs. 60 évvel ezelőtt még emlegették. Valószínű, hogy a kőhegyi, vagy a vaskereszti magas csúcsra vonatkozott.

85 Pince eleje. (Az apátsági pincét értették alatta.) A Kőhegy tetejéről messze vidékre ellátszott. 1888-ban épült. Présház volt. Az 50-es években lebontották.

86 Sülyedt láp. (174) A Réven túli vízfelület Szántód—Fürdőtelep mögötti szakasza.

87 Szappangyár eleje. L. Kőröshegyi határszél. U. ott. Szőllők alja. (182) Helyét nem tudjuk biztosan. Talán a kőhegyi szőlők alját jelezte.

88 Tanárok háza. L. Kútvölgy eleje. U. ott. Tehénállás. L. Falu alja. Á vasúti sorompón át egyenesen a Balatonra hajtották le a teheneket itatni. A halászoknak nem egyszer a vízben tarkálló tehéncsorda adta meg az irányt a háló kivetésére. Tóközi folyó eleje. L. Endrédi határszél. U. az.

89 Tóköz alja. (190) Egyirányban Tóköz parkjával, épületeivel.

90 Zamárdi-sáros. (175) A Rév nyugati oldalán. Nyugati szeleknek kitett rész. A sok iszap miatt besárosodott.

91 20* 307