A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Piller Dezső: Zamárdi község helynevei

X. AKADOK Cifrahidi akadó. (177) Magas töltése, hatalmas oszlopcsonkjai sokszor akadályozták a háló húzását. L. még Építmények címszó alatt. Kőhegyi akadó. L. Templomi akadó. Az irány a Kőhegytihanyi templom tengelyre vonatkozik. Küeshíd. (18) A kompkikötőtől nyugatra, a „Küeskomp" kikötője volt. Itt-ott egész kőhalmok vannak a víz alatt. A háló húzását ezek nehezítették. Nagycseplö. (188) Ma már csak halvány emlékezetben élő akadó neve. Templomi akadó. (181) A Bakács és a Bitófák irányában, 8—900 ölnyire van a mély vízben. Tulajdonképpen egy kővel megrakott uszály, mely a múlt század közepén egy nagy vihar alkalmával süllyedt el, „elült az iszapban." Már ki sem lehetne emelni. Körülötte sok fogast lehet fogni. Az akadó a hálót sokszor széttépte. XI. AGYAG-, HOMOK- ÉS KAVICSBÁNYÁK Csapási bánya. A Csapás keleti oldalán 2—3 m magasan, több száz méter hosszúságban terül el. Száz éven át háztöméshez, sározáshoz innen vitték az agyagot. Vékonyabb rétegeiből az ún. „kenyőfődet" fejtették ki. Partjában gyurgyókák és partifecskék laknak. A bányát betiltották. Égiszi sóderbányák. Zamárdi-Felsőnél és a Tóközi bejáró környékén lévő gödrök. A kavicsréteg vastagsága néhol az 1 métert is eléri. Kitermelése nehéz, mert a magas talajvíz miatt a bányagödrök hamar megtelnek vízzel és beomlanak. A bányák a tsz. kezelésében vannak. Gübicsbánya. Göbicsbánya. A Káposztáskertek nyugati végében vasútépítéskor termelték ki. (1862) Sóder bánya volt. Ma betelt, széles, sasos vízállás. Homokbánya. A Posta mögötti magas, meredek partoldal mutatja helyét. 1910. körül termelték ki, mikor a Fürdőtelep gyorsabb fejlődésnek indult. A bánya helye azóta beépült. Puller-bánya. Az orvoslakás mögötti bányahely. A Puller családé. Az 1960-as években termelték ki. Betiltották. Magas falában a pannontengeri homokrétegek márványozottsága szépen látható. Sáfránykerti agyagbánya. A század elején téglaégető működött itt. Ma csak romjai láthatók. 1962 körül a tsz is égetett itt téglát. A bánya nagy, magas falában vízszintes kőpadok húzódnak. Igen régi bányahely lehet. Valószínű hogy már Egyházaszamárd népe is innen hordta a szükséges agyagot. Szamárdombi homokbánya. A nagy kövön túl, az útparton kezdték, de betiltották. Most szeméttel töltik fel. Innen 1 m mélységből igen régi, tapasztott bögre került elő. (ZHtM) Szamárdombi agyagbánya. A Szamárkő előtti útpartot pár évtizede hordják. Lócsontok, ember csontok kerültek innen elő. A kelta sírokat is itt találták. (MNM) A bánya védett területre is behatol. Tsz-bánya. Műút-menti bánya a Vasút utca végénél. A római-kori erődítmény maradványait veszélyezteti. A bányahely és körülötte az egész domb védett terület. XII. KERESZTEK Horváth kereszt. A Horváth-köz előtt állott a Fő utca közepén. A Fő utca építésekor a közeli ház kiskertjébe emelték. József Attila utcai kereszt. Egy telek sarkán áll. Felirata nincs. Kőhegyi kereszt. 1777-ben már állott, újra festették. 1863ban helyére kőkeresztet állítottak. Keszthelyi kőfaragó készítette.

92 Piros kereszt. A falu nyugati végében áll. Emelték 1897ben. Templom előtti kereszt. Keszthelyi kőfaragó műve. Emelték 1862-ben. Feliratán még a régi név, „Szamárdi" szerepel. Tóközi fakereszt. Egyszerű fakereszt, bádog feszülettel. Évszám nélkül. XIII. ŐSI HATÁRNEVEK (Régi oklevelekben, iratokban szerepelnek, jórészük ma ismeretlen.) Almand hegye. Legmagasabb hegy, melyről a Hármashegy völgyébe jutunk. Valószínű a Kőhegy mögötti magaslat — akkor szőlőhegy — neve volt.

93 Árok. 1805-ös irat említi. Az árkosúti földek árka lehetett.

94 Ásási híd. Egykori iratok említik 1831-ből. A mai Tóközi híd ősét jelentette.

95 Balaton-melletti. Dűlőnév a mai Révcsárdai dűlő helyén.

96 Balaton melletti gyeplegelő. 1843-as irat nevezi így a Tihanyi út és Balaton közti legelőket. (A mai Campingek és Úttörő Üdülők helyén.

97 Becse hegye. 1436-os oklevél említi. Szőlőhegy volt a mai Nagy dűlő helyén, a szántódi erdők alatt, a Pedagógus földek táján.

98 Bocsidai tüskés. A Bocsidánál — ma endrédi határ — levő tüskebozót volt, melyet sűrűn emlegetnek az apátsági iratok.

99 Bocsidai gyöp legelő. Ugyanott, talán a Farkasi-tető neve lehetett.

100 Canalis. A lecsapolt Tóközi berek fő-árkának neve 1832ben. Ma Tóközi árok.

101 Endréd határi dűlő. Az endrédi határra dűlő tábla neve 1847-ben.

102 Erdei. Hajdani dűlő a Csapási dűlő helyén. Az erdészlakkal szemben.

103 Erdőre dűlő. Ugyanaz 1847-ben.

104 Gyilkoshegy. 1436-os oklevél említi. A Kőhegy mögötti magaslat szőlőterülete lehetett.

105 Hármashegy vápája. Középkori oklevél említi. A Szántód mögött levő Hármashegy északi, gödrös alját jelenti.

106 Hosszú dűlő. A mai endrédi út mellett, jobbról, a Sáfránykertig húzódott.

107 Hosszú föld. Ugyanaz. 1848-as irat említi.

108 Kelő rét. Ősrégi név. Határjárásban szerepel. Átkelő lehetett a kútvölgyi, vagy bocsidai részen.

109 Kenderes. A mai Kisfődek helyén volt a múlt század közepén.

110 Kertallyai dűlő. A mai Kertalja helyén húzódott az Árkosúti földekig.

111 Két kilás. A Hosszú dűlő mellett nyugatról húzódott a Sáfránykertig.

112 Két kiliti dűlő. A hajdani Kiüti út két oldalán levő táblákat jelentette.

113 Kiskarád utca. A mai Temetőköz környékén zsúfoltan épült jobbágyviskók utcája, mely csakhamar leégett. Nevére ma már senki sem emlékszik. A Karádról ide települtek utcája lehetett.

114 Kőhegyi szőlők. A kőhegyi szőlők egybefoglaló neve 1847ben.

115 Külső kert. U. a. mint Kenderes.

116 Külső kerti rétföld. U. a. mint előbbi.

117 Kűméves dűlő. Múlt századbeli iratok említik. Senki nem emlékszik helyére. Neve köves helyet, talán bányát jelez.

118 Magyalos. A Hármashegy és Csikászói erdők régi neve. A Bazsitanyai dűlő helyén is „magyalos", azaz tölgyerdő volt régen.

119 Papp. A kétkilás mellett nyugatról szintén a Sáfránykertig húzódott.

112 Pár rétje. Réteket jelentett a mai Párrét környékén.

120 Páscum. A Tóközi berek lecsapolásakor szárazra került legelőrész neve.

121 Pusztai. A Pusztai dűlő régi neve. A Csapási dűlőtől húzódott a Diászó völgy fenekéig. Nevét az uraság pusztájától, kazlaitól vette, ami a régi falu templom-romjánál volt.

122 Ördögkőhegy. (Ürdögkeőheg) A Kőhegy középkori neve. Ördög-(hozta) kőnek bizonyára a Szamárkőt tartották.

123 Öreg gyires. Gyires = gyéres, ritkás. A Vaskereszti élen húzódó ritkás öreg erdőt jelenthette, a volt vadászlak kör308