A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Piller Dezső: Zamárdi község helynevei

Kiliti-országút. A Balogkúti-közön, a Kútvölgyön, a bocsidai hídon át vezetett Kiüti felé. Az 1857-es földrendezés megszüntette.

23 Kőröshegyi gyalogút. (171). Határunk déli csücskén visz keresztül. Endrédről indul, s toronyiránt Kősörhegyre tart. A várárra járók marhahajtó útja volt. Ma erdei kocsiút. Kőröshegyi nagy-út. A Kőhegy alatti mély földutat nevezi így egy múltszázadbeli térkép

24 Kútvölgyi híd. Régi téglahíd a kútvölgyi árok csörgedező vízén. Hajdan a Kiliti-országút vezetett rajta keresztül, ezért kissé ferdén is épült, hogy az út a domboldalon jobban felkapaszkodhasson. Ujabban kiszélesítették. Széles földút visz rajta keresztül. Magyaló. Magyalló. (145) A Csapás végénél, a Diászóvölgybe levezető partoldal. „Azon mén le a marha"—mondják az öregek. A majdnem háztetőmeredekségű lejtőn a víz romboló munkáját szemlélhetjük. Marhacsapás. L. Csapás. Ősi nagy-út. Borókával benőtt, széles, mély útnyom az Öreghajlás nyugati oldalán, a Tatárcsapás északi végénél. Hajdan főútvonal volt, Egyházaszamárdon ment keresztül, az öreghajlási tetőn kanyarodott le a Hármashegy „vápájába", völgyébe, — amint egy régi oklevél említi.

25 Tatárcsapás. (141) A vaskereszti tetőn levő széles, gyepes, erdőkkel övezett nyiladék neve. Ezen az útvonalon át törtek a tatárok, — mint a török sereg egy része, — az alant meghúzódó falura, Egyházaszamárdra. A meredek széléről karácson éjjelén „elágyúzták a falut", — mondja a hagyomány. A borzalmas karácsonyéjszaka emléke, a tömeghalál, pusztulás és a romok emléke apáról-fiúra szállt. Azért nem nő fa a gyepen, hogy mutassa az utat a késői nemzedéknek, melyen a veszedelem a falura tört s kő kövön nem maradt.

26 A nyiladék végében ősi határvonalra felállított „Krisztustalan kereszt" is a török pogány voltát jelzi. Tatárcsapási út. A Vaskereszthez vezető mély út neve. Sokan ezt tartják Tatárcsapásnak. Egy 1843-as határbejárási jegyzőkönyv azt mondja: „mint a Tatárcsapás, az erdő tetején egyenes részt képeznek." Ez az egyenes rész csakis a vaskereszti nyiladék lehet.

27 Tóközi bejáró. A Tóközre beforduló földút első szakasza. Tóközi híd. A tóközi árok hídja a 7-es műút vonalán. Régebben fahíd volt a Foki-Szemesi postaúton. Tóközi út. (98) Tóközre vezető földút. Török út. A Téglaház mögötti meredek oldalon felkapaszkodó begyepesült útnyom, melyen a hagyomány szerint a török lovasok indultak portyáikra Egyházaszamárdról Ságvár felé. IV. ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, LÉTESÍTMÉNYEK (A hagyományos nevek mellé kénytelenek voltunk egykét fontosabb, új létesítmény nevét is felvenni, — mely a mai szintet képviseli. Pl. Űttörő-üdölőinkben nyaranta több százan dolgoznak. A Pannónia táncparkettjén éppúgy megjelennek fiataljaink, mint a pestiek. A Campingek tarka tábora is új színt hozott életünkbe.) Bazsitanya. Magános ház a Bazsitanyai dűlőben. Ma Ácstanya a neve, a benne lakó családról. A ház és a körülötte levő birtok a „Bazsi-mesteré", Tóth Rudolfé volt, aki a század elején Zamárdiban tanítóskodott s később Bazsiba költözött. Bitófák. (16) Egy emberöltővel ezelőtt, a Révhez vezető út mellett egy dűlőút szögletében faragott faoszlop, a bitófa állt. A régiek szerint erre útszéli betyárokat húztak fel elrettentésképpen. Az oszlop kidőlt. Később az ott növő akácfákat is bitófának nevezték. Camping I. (21) Autós táborozóhely a fürdőtelep nyugati végén, szemben a tihanyi templommal. A táborban nyaranta többezer turista megfordul. Camping II. (19) Ugyancsak táborozóhely, a Révcsárda mögötti nyárfás vadonban. r Cifrahíd. (176) A 19-es Úttörő üdülőtől Tihany felé vezető vízalatti töltésnyom, hatalmas, megfeketedett tölgyfaoszlopokkal. A Balaton háromnegyedrészét átszeli. Fekete oszlopai az 1922-es szárazságban kilátszottak. Régebben, nagy forgalom idején a komp erre tette ki az utasokat bátyustól, tehenestől,^— hogy ne kelljen sok időt vesztegetni, — s azoknak avízben kellett kilábolniuk a somogyi partra. A híd eredetéről, nevéről nem tudunk biztosat. Valószínű, hogy az 1848. évben épülő szántódi kikötő abbahagyott maradványa.

28 Csemetekert. (117) Modern gépesített állami gazdaság. Harminc holdnyi területén facsemetéket nevelnek. Csibeháza. Csibetanya. (152) Magános ház a Diászó-völgy északi peremén. Midőn Somogyi Vencel, — a zamárdiak népszerű „Somogyi-pap"-ja állásáról lemondott s elvette a tanító-kisasszonyt, — ide költöztek. A tanya nevét Somogyi feleségéről kapta. Akkor így hívták : Csibi háza. A nép a nevet a maga tetszése szerint átformálta. Csibeházi régi temető. (153) A csibeházi lejtő keleti magaslatán árokkal körülvett terület. A török előtt Egyházaszamárd temetője volt. A sírok nyomai egy emberöltővel ezelőtt még jól látszottak. A temető közepén legutolsónak egy papnak vas keresztje állt, a hely ma legelő. Csónakház. (27) A Kossuth Lajos utca végében, a Balatonparton csónaktárolásra alkalmas pajtaszerű épület volt. A 30-as években a falubeli fürdőző gyermekek nyüzsögtek körülötte. Diászói régi temető. A diászói Kopaszdomb nyugati oldalán, a lankás lejtőn évszázados régi temető rejtőzik. Sírgödrei már alig kivehetők. 50—60 évvel ezelőtt a domb oldalából koponyák kerültek elő. Eredetét nem tudjuk. LyukZamárd temetőjét sejtjük benne. Egyesek szerint török temető volt. Egyházaszamárd temetője nem lehetett, mert onnan nehezen megközelíthető s messze esik. Dögkút. Dögtemető. (146) Bokrokkal, fákkal bekerített rész a Diászó északi peremén. A mély kutat nehéz betonlap fedi. Erdészlak. Erdészház. (143) A Csapás mellett pár éve épült javadalmi erdészlakás. Fiatal tölgyerdő veszi körül. Kútja 49 méter mély. Erdőigazgatóság. (28) A fürdőtelep legforgalmasabb terén álló épület, mely az eslő világháború előtt községi szálloda volt. A hivatal az északsomogyi erdőgazdaságok ügyintézését végzi. Fehér-kapu. (58) A kőhegyi szőlőkbe vezető negyedik kapu helyét jelzi. Nevét Fehér Lajosék pincéjétől kapta. Fekete-strand. Régebbi fürdőhely a Kossuth Lajos utca végében. Nevét Fekete nevű fényképésztől kapta, kinek bódéja ott állt a bejárat közelében. Ma üdülő van a helyén. Főváros. Fővárosi. Főv. Nevelőotthon. Főv. Gyermekotthon. (32) Régebben Tanárok háza. Fővárosból kihelyezett általános iskola, leánytanulók részére. Halászgunyhók. (23) Földbeásott, körpaddal ellátott kunyhók voltak a 18-as Üdülő környékén. Később orvhalászok búvóhelye lett. Az akkori idők egyetlen építménye volt a puszta birkalegelőn. Ma már csak emlék. Környéke teljesen beépült. Hősök kápolnája. A temető bejáratánál, magas szögleten áll, a hajdani Kálvária helyén. Laki Bennó plébános építette a 30-as években temetkezési helyül. Márványtábláján az első világháborúban elesett katonák neve aranybetűkkel van megörökítve. A kápolnát ravatalozónak használják. Iskola. A templom északi szomszédságában van, évszázados régi helyén. Úgyszólván a betelepítés óta, 1741 óta működik. Az agyontapasztott, régi, „sövényből készült" iskolát modern iskola váltotta fel. Az eddig itt működött tanítók, tanárok száma kb. 90—100 főre tehető. Volt, aki csak pár évet töltött itt el. Volt, aki itt élte le egész életét. Jézustalan kereszt. (160) Krisztustalan kereszt. Vaskereszt. Kétségtelenül határunk tájainak legszebbike. Fent, az erdők legtetején, sík területen, széles, dúsfüvű nyiladék végében, hársaktól és fenyőktől övezve áll a Vaskereszt. Népies nevén Krisztustalan kereszt. Két és félméteres vörös téglaoszlop, rajta kettős vaspántból hajlított kereszt. Feszület nincs rajta. Milleneumi emlék. Ezeréves, összehordott határvonalon áll. Környékét a télen is zöldelő „boncsibolya" lepi be. Kapcsolóház. (15) Vörös téglaépület az István út déli oldalán. Áramelosztó volt, ma raktár. Környékén az 1960-as évektől kezdve hamvasztásos sírokból bronzkori edények, 301