A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Gergelyffy András: A várpalotai vár építési korszakai I.

Végezetül hátra volna még a palota részletes stílustörténeti vizsgálata és művészettörténeti feldolgozása, ezt azonban a még folyó kutatás befejezetlensége miatt nem volna célszerű ezen a helyen megkísérelnünk. Még nem történt meg a barokk főlépcsőház pilléreibe másodlagosan befalazott nagyszámú XIV. századi tagozatos kőanyag kiváltása, s a kibontott kövek felmérése, fényképezése sem. És ami legalább ilyen súllyal nyom a latba, azoktól a részektől, ahová a kutatás csak ezután fog eljutni, további épületek és in-situ részletek napvilágra kerülése várható, ami nélkül a teljes alaprajzi rendszer tisztázása nem lehetséges és az emlékanyag művészettörténeti feldolgozása elsietett dolog lenne. Ennek ellenére azonban már az eddigi feltárások alapján is teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy apalotaegyüti L. Éri István és G. Sándor Mária ásatási dokumentációit a veszprémi Bakonyi Múzeumnál, illetve az Országos Műemléki Felügyelőségen. 2 Giulio Turco felvételi rajza a bécsi Kriegsarchiv-ban 1572. máj. No. 77 033. G. I. h. 738.001. sz. a. Palota. С jelzéssel. 3 Itt jegyezzük meg, hogy a XVII. századból vannak a palotai várnak 5 tornyos ábrázolásai is. Ezeken az ötödik, kerek torony középen helyezkedik el. L. Szij Rezső: Várpalota látképei 1600-1908. Budapest, 1963.43-50 1. 4 Kovachich Suppl. ad vest. com. H. 17. 5 „Castrum Palota Nicolai Vayvode in comitatu Albensi" в L. Falter Jenő: Hol feküdt Bátorkő vára? Veszprém, 1936. V. ö.: Szij Rezső: Várpalota. Fejezetek a város történetéből. Budapest, 1960. 44. és 427. lap. Itt jegyezzük meg, hogy Szij Rezső könyve hemzseg a téves adatoktól, melyeknek forrását nem jelöli meg. Időrendi táblázata és történeti következtetései éppen ezért — legalábbis az általunk tárgyalt korszak tekintetében — használhatatlanok. THóman-Szekfű: Magyar történet I. kötet. Budapest, 1935. 124. A törzsek elhelyezkedési térképét 1. a 144. és 145. lap között. * U.o. 561. lap. 9 ,,. . . sub castro Bacurku. . ." Erzsébet királynénak Omersa helységet magábafoglaló adománya János comes, Sydonak fia számára. L: Wenzel XII. 470. 10 L. Vk. m. lt. Kálóz 9. Vö. Kumorovitz: Veszprémi Regeszták 172. и Vk. m. lt. Kálóz 9. Vö. Kumorovitz: Veszprémi Regeszták 426. test stílusjegyei alapján a XIV. század második felére kell datálnunk. Erre mutatnak a tagolatlan és csak kis méretű nyílásokkal és nyíláscsoportokkal áttört homlokzati falak, a belső saroktámpillérek, melyekre a boltozati bordák támaszkodnak, a viszonylag alacsony belsők, melyek gyakran síkfödémesek és falaikat szintén erre a korszakra jellemző kontúrozott, síkdíszítéses freskók és faburkolatok borítják. S végezetül említsük meg az építészeti tagozatok csak konkáv és sík elemekből álló grafikus profilját, s ennyi talán elég is lesz egyelőre ahhoz, hogy ne maradjon kétségünk afelől, hogy az 1409-ben kelt oklevélben említett udvartartás színterét képező palota-együttes nem sokkal, legfeljebb néhány évtizeddel az említés előtt épülhetett. Gergelyffy András 12 Képe közölve: Szij Rezső: Várpalota, 1960. 7. képtábla. A Gutkeled nemzetségnek ez a címere látható pecsét formájában Guthi Ország Mihály 1475. X. 29-én Léván kiadott oklevelének hátára nyomva. L. Dl. 59 662. (Forgách) Ezt az adatot Dr. Entz Gézának köszönöm. 13 Orsz. lt. kincst. oszt. N. R. A. 1711. 7. dipl. lt. 3384. Vö.: Anjou-kori Okm. IV. 99. 14 Kont Miklós nádor oklevele. Pannonh. főapáts. házi lt. L. V. W. 15 Vk. m. lt. Kálóz 9. Vö. : Kumorovitz: Veszprémi Regeszták 786. 16 Dl. 7928. (F). Vö.: Zsigmondkori okit. T. 3290. «a L. Tört. Tár 1901.100, 106 és 240. U. V. ö. Faller i. m. 8. 1. 7. jegyz. 17 „Blasius Kezy castellanus castri Bathorkw, alias curialis in Palatha. . ." L. Magy. Orsz. Levt.: Dl. 9514. sz. is Körmendi lt. Alm. V. lad. 5. п. 49. Vö. : Csánki III. 208. 1» Pannonh. főapáts. házi lt. LVII. XX. és LVI. Oo. 2

<> Pannonh. főapáts. házi lt. XV. Ее. 2

* Dl. 13 683. 22 Körmendi lt. Himfyana, n. 457. 2Я L. 4. jegyzet. 24 Körmendi lt. Himfyana, n. 461., illetve 462. és Alm. I. lad. 1. п. 5. és 6. 25 Körmendi lt. Alm. I. lad. 1. п. 8. 2« Körmendi lt. Alm. 1. lad. 1. n. 9. 27 Dl. 19 007. 2

» Dl. 17 994. 29 A jelentősebb Palota nevének kiterjesztése a köztudatban elhalványult Bátorkőre semmi esetre sem korábbi keletű a XVI. századnál. Jegyzetek 274