A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Gergelyffy András: A várpalotai vár építési korszakai I.
fiaitól, Pétertől és Istvántól Dumbo és Nyék királyi várakért. A csereügylet vonatkozik természetesen az emiitett várakhoz tartozó birtokokra és falvakra is. 10 Az oklevél megnevezi a helyet magát is, ahol a vár áll : Tykolfeldeu. A fentiek szerint Károly Róbert által csere útján megszerzett Bátorkő vára 1350-ig marad királyi kézen. Ekkor Nagy Lajostól, szolgálataik fejében, Tót (sclaui) Lőrinc mester fiai : Miklós pozsonyi ispán és királyi pohárnokmester, Leukus, Bertalan és leszármazóik kapják meg adományként a királyi várat valamennyi jövedelmével és a hozzá tartozó falvakkal és birtokaikkal együtt. 11 Minthogy az új birtokosok annak az Újlaki-családnak a közvetlen ősei, amely Várpalotát a következő évszázad folyamán is magáénak tekintheti, ezzel a királyi adománnyal — mondhatjuk — kialakultak azok a birtokviszonyok, amelyek Bátorkőt, illetve Palotát a minket érdeklő időszakban jellemzik. Itt jegyezzük meg, hogy a palotai várban az Újlakiak farkasfogas családi címere is megtalálható, a bejárati szárny oromfalába az 1950-es években, meglehetősen szervetlenül, harmadlagosan befalazva. 12 Ha az eddig tárgyalt oklevelekhez hozzászámítjuk azokat is, amelyekben csupán említés történik Bátorkő váráról, így a már szóbakerült 1288. évin kívül egyet 1341-ből 13 , egyet 1364-ből, 14 egyet 1383-ból, 15 egyet pedig 1394-ből ,,! , úgy kijelenthetjük, hogy a XIV. század végéig minden oklevél egyöntetűen Bátorkő váráról beszél csupán, s Palota első említésével csak 1397-ben találkózunk 1 ea . 1409-ben Keszi Balázs személyében olyan várnaggyal találkozunk Bátorkőn, aki vagy egyidejűleg, vagy pedig előzőleg (ez nem derül ki az oklevél szövegéből), udvarnagy volt Palotán. 17 Ez a tény önmagában is elgendő ahhoz, hogy ezt az egyébként is beszédes helynevet attól a Palotától származtassuk, amelynek az udvartartásában 1400 körül Keszi Balázs udvarnagyi szerepet töltött be. Végül mi bizonyítaná beszédesebben a Palota-helynév és az udvartartás együttes megjelenésének ilyen összefüggését, mint maga az 1966 folyamán feltárt palota, amelynek, stílusjegyei alapján, éppen erre az időre kellett elkészülnie. Fenti következtetésünket támasztják alá a XV. századból fennmaradt későbbi adatok is. Mindaddig, amíg Palotából az 1445-ös országgyűlés idejére Castrum Palota nem lesz, várként csak Bátorkő szerepel. így kizárólag Bátorkő váráról történik említés 1426-ban, 18 1436-ban, 19 1440-ben, 20 1442-ben 21 és 1444-ben. 22 Palota váráról először az 1445-ös országgyűlés beszél mint olyanról, amely 1439 óta épült. 23 S ez nem vonatkozhatik Bátorkő esetleges újjáépítésére, hiszen a továbbiak folyamán, végig a XV. századon, szinte minden oklevél párhuzamosan említi a két várat. Ilyen együttes említéssel van dolgunk 1465-ben, 2á 1492-ben 25 és 1497-ben. 26 Bátorkő szerepe azonban a korszerű új palotai vár megépülésével megcsappan. Ez azon is lemérhető, hogy míg Bátorkőt Palota nélkül ebben az időben már nem emlegetik okleveleink, Palota vára önállóan is szerepel, így 1484-ben, 27 valamint 1495-ben. 28 Összefoglalva tehát fenti fejtegetéseinket, megállapíthatjuk, hogy Várpalota várát az Újlakiak 1439 és 1445 között fél évszázaddal korábban emelt palotájuk átépítéséből nyerték, s ez, a kor katonai építészetének színvonalán álló szabályos belsőtornyos vár vette át a vezető szerepet Bátorkő várától, amely első formájában már a Csák nemzetség birtoklásának idején, valószínűleg a tatárjárás után, kőből épült ki, Palota közelében állott, s feltehetően a ma Pusztapalotának nevezett várrommal azonos 29 . Ily módon elválasztottuk egymástól a két különbözőképpen nevezett várat, s a Palota névnek, az itt folyó udvartartásnak, majd az itt kiépült várnak az oklevelekben történő felmerülését minden nehézség nélkül azonosítani tudtuk azzal a várrá kiépült palotával, amelyet az 1966 évi helyszíni falkutatás tárt fel. 36. A nyugati szárny kéthajós termének középoszlopa a mai első emelet szintjén észak felől. 36. Nordansicht der Mittelsäule vom zweischifflgen Saale des Westflügels in Stockwerkhöhe. 36. La colonne médiane de la salle à deux nefs de l'aile ouest au niveau du premier étage actuel, vue du Nord. 36. Центральная колонна двухнефного зала западного крыла на уровне теперешнего второго этажа, вид с севера. 37. A nyugati szárny kéthajós termének középoszlopa a mai földszinten dél felől. 37. Südansicht der Mittelsäule vom zweischifflgen Saale des Westflügels auf dem hentigen Erdgeschoß. 37. La colonne médiane de la salle à deux nefs de l'aile ouest au rez-dechaussée actuelle, vue du Sud. 37. Центральная колонна двухнефного зала западного крыла на уровне нынешнего первого этажа, вид с юга. 18 273
