A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Gergelyffy András: A várpalotai vár építési korszakai I.

láthatók (34. és 35. kép). A folyosó meglehetősen keskeny volt, amint arról udvari falának G. Sándor Mária által 1962-ben feltárt, a mai földszinti j árószintig felmenő szakasza tanúskodik. Az épület hossza a mai nyugati szárnyét legalábbis megközelítette. Belső terének szélessége ugyancsak nem maradt a mai alatt, hiszen kéthajós emeleti termének középoszlopa ma is a középvonalban helyezkedik el (36. kép). Szintjei a maiaknál lényegesen mélyebben feküdtek, hisz az imént említett emeleti középoszlop alsó része ma a földszinti boltozat gerince alá nyúlik (37. kép). A tagolatlan törzsű vaskos hengeroszlop lábazata fordított kockafejezethez hasonló, míg fejezete egyáltalán nincs is, a hengertörzs átvezetését a vékony négyzetes fedlemezes vállkőbe a négy sarokban elhelyezett egy-egy kicsiny, fordított félgúla alakú konzolocska végzi el. Mindezt azonban, a két ellenkező irányban támaszkodó boltív felfekvésére kialakított vállkövet is beleértve, a felső oszlopdobbal azonos kődarabból faragták ki. Az imént leírt oszlop az emeleti kéthajós teremnek talán nem is elsődleges megoldásához tartozik. Vele egy vonalban ugyanis, az udvari folyosóval közös fal belső oldalán födémtartó konzol helyezkedik el (36. kép). E konzol alatt, egy felerészben ránk maradt, befalazott, szegmenszáródású falnyílás szomszédságában indult az oszlopra támaszkodó két boltív egyike. Kérdés, ha a gerendafödém alátámasztására két boltívvel kiváltott harántfal szolgált, miért volt szükség e falba befalazott, tehát szerepét vesztett konzolra. Valószínű, hogy a középoszlopos-harántfalas rendszert, ha rövid időn belül is, de utólag építették be, nyilvánvalóan a nagy belső szélesség miatt. Az oszlop alatti földszinti válaszfal egyetlen, de középen megszakadó teherhárítóívet magábafoglaló falazása ugyancsak a menetközbeni, vagy utólagos változtatás jegyeit hordozza magán. Kár, hogy a harántfal és a konzol eredeti helyzetét és egymáshoz való kapcsolódását nem ismerjük, mert a konzol, az ívek és az oszlop a kutatás kényszerű szünetelése idején, bontási munka kapcsán kerültek napvilágra, s az ívek és a harántfal rögtön a bontás áldozatául is estek. A bontási anyag is szétszóródott, s ma már csak a vállkő kiképzéséből és a két homlokzati falban látható bekötésekből következtethetünk a harántfalra és az abban feszülő két boltívre. 30. A kápolnaszárny utolsó helyisége. 30. Letzter Raum des Kapellenflügels. 30. La dernière pièce de l'aile de la chapelle. 30. Последнее помещение часовенного рыл A várat megelőző palotaegyüttes feltárt maradványainak leírása után most keressük meg nyomát írott forrásaink között is. A várpalotai vár építésének történetével a szakirodalom mindezideig adós. Az összefoglaló művészettörténeti munkák egyáltalán nem foglalkoznak várunkkal. A művészettörténeti feldolgozáshoz vajmi kevés támpontot nyújtó helytörténeti, illetve helyismereti írások várunk történetét 1440-nel kezdik, mégpedig az 1445. évi országgyűlés IV. cikkelyére hivatkozva, amely kimondja, hogy a szlavóniai várak és 5 más új vár kivételével az Albert király uralkodása (1437—1439) óta eltelt zavaros időszakban épült várakat gazdáiknak azonnal le kell romboltatniuk, különben hűtlenség vádja alá esnek.

4 A kivételként felsorolt 5 új vár között szerepel Verőce, Sajóvámos, Kisnána és Pelsőc melett Palota vára is, amely ekkor Újlaki Miklósé.

5 Ez az időpont megfelel a szabályos belsőtornyos vár építésének, hiszen a korábbi keltezést éppen a várat megelőző, újonnan feltárt és stílusjegyei alapján a XIV. század második felére keltezhető palota nem engedi meg, sokkal későbbi datálásról pedig azért nem lehet szó, mert Giulio Turco vár-alaprajzának készültéig, 1572-ig még legalább két jelentős építési korszak hagyja várunkon tevékenységének kétségtelen nyomát. Minden olyan okleveles említés lokalizálásánál, amely az 1445-ös országgyűlés határozatában megjelölt időszak kezdeténél, 1439-nél korábbi adattal szolgál Palota, illetve Bátorkő létezésére, a helytörténeti iro31. A kápolnaszárny utolsó helyiségének északi ablaka kívülről. 31. Außenansicht des nördlichen Fensters des letzten Raumes vom Kapellenflügel. 31. Vue extérieure de la fenêtre nord de la dernière pièce de l'aile de la chapelle. 31. Окно последнего помещения часовенного крыла снаружи.