A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Gergelyffy András: A várpalotai vár építési korszakai I.
18. A kápolnahajó északi falának belső köpenyezése elbontás előtt. 18. Innenmantel von der nördlichen Mauer des Kapellenschiffes vor dem Abbau. 18. La chemise intérieure du mur nord de la nef de la chapelle avant la démolition. 18. Внутренняя стенная оболочка северной стены нефа часовни до ее разборки. 19 Félbehagyok mérmű a köpenyfal elbontásából. 19. Abgebrochenes Maßwerk aus der abgebauten Mantelmauer. 19. Ostau conservé de la démolition de la chemise de mur. 19. Наполовину оставленный при разборке стенной оболочки резной готический орнамент. 266 20. A kápolnahajó északi falának belső nézete az északkeleti belső sarok támpillérrel. 20. Innenansicht von der nördlichen Mauer des Kapellenschiffes mit dem nordöstlichen inneren Eckstützpfeiler. 20. Côté intérieur du mur nord de la nef de la chapelle avec le pilastre cornier intérieur nord-est. 20. Внутренний вид северной стены нефа часовни с северовосточным угловым опорным столбом. A helyiséget jelenleg korabarokk fiókos dongaboltozat fedi, ennek ellenére azonban, ha a padlószintnek az eredeti nívóra való süllyesztése és a helyiséget felosztó egészen új válaszfalak elbontása megtörténik, elmondhatjuk, hogy a XIV. századi terem belső térhatását nyertük vissza. A helyiség megvilágítására a főhomlokzat falában elhelyezett ötös ablakcsoport szolgál (4. kép). A ritka szépségű ablakcsoport szinte teljes épségben került elő a falkutatás során. Az ablakok két sorban helyezkednek el. Alul három álló formátumú ablaknyílás töri át a falat, míg fölül, a három ablakot elválasztó két pillér fölött, egy-egy körablak nyílik. Az alsó sor középső ablakának kivételével valamennyinek megmaradt teljes kőkerete és mérműve is. Az alsó ablakok álló formátumú keretének egyenes záródását félkörös, majd ezt alul nyitott háromkaréjos kőrács szűkíti be (5. kép). Ugyanígy a két körablak mérmüve is az ablakok formáját követő körkeretbe írt, itt zárt formájú háromkaréjos motívumból áll (6. kép). Az alsó ablaksor középső nyílásának eredeti formáját nem ismerjük pontosan. Említettük, hogy ennek kőkerete hiányzik. Ez az ablak eredetileg sem egyezhetett meg két társával, mert több lényeges eltérés különbözteti meg azoktól. Ezek egyike, hogy szélességi mérete valószínűleg alattamarad azokénak. A másik lényeges különbség az hogy míg a két szélső ablak kávája a „tipli" gyanánt szolgáló gerendahelyek tanúsága szerint faburkolatos volt (7. kép), addig a középsőnél ilyen nyomok nincsenek, ezzel szemben itt a kávát vakolat és figurális falfestés borítj a. Szinte teljes épségben látható itt egy életnagyságnál kisebb nőalak álló figurája, melynek ruházatát széles függőleges sávozás borítja. A palota harmadik helyisége az eddigieknél nagyobb kiterjedésű volt. Itt nyílt a palota bejárata is (8. kép). A bejárattól délre tárta fel a kutatás a palotának az ötös ablakcsoport mellett legszebb részletét, egy figurális festéssel bori-