A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Zsiray Lajos–Sch. Pusztai Ilona: A salföldi Mária-Magdolnáról elnevezett pálos kolostor

13. Faragott kövek a templom szentélyéből 13. Behauene Steine aus der Kirchenapsis. 13. Pierres taillées du choeur de l'église. 13. Тесаные камни из святилища церкви. Ábrahám birtokokban levő részeit — azzal a kikötéssel, ha fiúörökös nélkül hal el — a kőkúti pálos-kolostorra hagyta. Ennek az oklevélnek hátán — XV. századvégi vagy XVI. század eleji írással — a következő feljegyzés olvasható: „Ad clastrum Kewkuth pertinent, quod clastrum nunc est desolatum".

20 Az adománylevélben szereplő Miketinczi vagy Meketyncz Pál deák (literátus) személye sem ismeretlen előttünk. Úgylátszik, nagy tisztelője volt a pálos-rendnek. Ugyanis 1500-ban a bakony-szentjakabi pálosoknak egy malmot adományozott az Egregh folyó fölött. Egyébként neki a Gyulakesziben lakó Gyulaffy családdal szoros kapcsolatai voltak. 1524-ben Zápolyai György delegált királyi bíró előtt megjelent Gyulaffy László és Miketinczi Pál deák és ott Gyulaffy előadta, hogy mivel Miketinczi Pálnak nincsen családja és öreg, ezért őt tutorának azaz védőjének választotta és az Egregy folyón levő Komálom nevű malmát is őráhagyta.

21 14. Szentély, boltozati részletek. 14. Apsis, Teile des Gewölbes. 14. Choeur, détails de voûte. 14. Святилище, части свода. Érdekes adatot tartalmaz a kolostorról a „Festetichcodex", a magyarországi pálos-rend chartulariuma, melyet a XVI. század elején a rend főperjele, Gyöngyösi Gergely állított össze. Itt Bakony-Szentjakab anyagában a következőket olvashatjuk: 1487-ben a magyarországi pálos-rend prior generálisa, Tamás testvér, Gyulaffy László kérelmére elrendelte, hogy az az egykerekű malom, amely a Diszel mellett elfutó Eger folyón épült, a kőkúti pálos testvérek eltávozása után a bakonyszentjakabi pálos kolostor tulajdonába menjen át. Ezt a malmot 1392-ben Diszeli Márton fia Miklós felerészben az uzsa-szentléleki pálosoknak zálogosította el 200 arany forintért. Később végleg ennek a kolostornak adományozta. Majd amikor uzsaszentléleki kolostorukat a pálosok végleg elhagyták — ez, mint láttuk 1442ben következett be, — a malom a kőkúti pálosok birtokába került. Ha a bakonyszentjakabi kolostor is elnéptelenedne, akkor a generális a malom tulajdonjogával szabadon rendelkezik.

22 Valószínűnek látszik ebből az adatból, hogy az uzsai pálos kolostor elnéptelenedése után a kolostor birtokának egy részét a kőkúti kolostor kapta meg, míg a kőkúti kolostor végleges elhagyása a XV. század végén következhetett be. Elgondolkoztató körülmény ez annál is inkább, mert a mai romok tanúsága szerint a kolostor mai alakjában a XV. század végén épült későgótikus építmény. István bíboros szerpap 1475-ben a Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt kolostortemplom javára búcsút engedélyez. Bizonyos tehát, hogy a kolostor ezt megelőzően nyerte mai alakját. Valószínű, hogy éppen az építkezésekkel kapcsolatos költségek fedezésére kérte az alapító család valamelyik tagja — aki akkor a kolostor felett a kegyúri jogokat gyakorolta — a búcsúengedélyt.

23 Gyöngyösi Gergely pálos generálisnak az 1520-as években írt Invertáriumában kolostorunk már nem szerepel, akkor, — ha létezett még, már nem volt a pálosok kezén.

24 Adatok hiányában nem tudjuk megállapítani, hogy mi történt, pedig az 1963—64-es ásatás és romkonzerválás alapján biztos, hogy a XV—

XVI. század fordulóján kibővítették, sőt teljesen átépítették a kolostort és templomát. Talán mégis átvették a ferencesek ? Vagy mégsem hagyták el a pálosok, és egy előttünk ismeretlen patrónus az ő számukra építtette át a kolostort ? Kérdések, amelyekre egyelőre nem tudunk választ adni. 252