A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)
Zsiray Lajos–Sch. Pusztai Ilona: A salföldi Mária-Magdolnáról elnevezett pálos kolostor
15. Szentély alaprajz és hosszmetszet az 1964. évi állagmegóvás után. 15. Apsisgrundriß und-Längsschnitt nach dem im Jahre 1964 eingeführten Bestandschutz. 15. Plan et coupe transversale du choeur après les travaux de protection de l'an 1964. 15. План святилища и продольный разрез после консервации, произведенной в 1964-м году. A kolostor további történetét illetően, annak elhagyása után, már csak feltevéseink lehetnek. Amikor a a XVI. század végvári harcai ezt a vidéket elérték, a kolostor már elhagyott és ennek megfelelően düledező volt. A fehérvári törökök 1554 november 7.-én Tihanyt és Csobáncot ostromolták eredménytelenül. Sági Károlynak az a véleménye, hogy ebben a hadjáratban pusztult el a kolostor is. 25 A kőkúti kolostor tehát ilyenmódon elhagyatva pusztult és düledezett. Romjairól a XIX. századtól kezdve csupán néhány sorban emlékeznek meg. Fényes Elek Salföld község leírásával kapcsolatban csupán ennyit mond: — „Láthatni itt egy régi kolostor omladékait. —" Bővebben emlékezik meg a kolostor romjairól Pesty Frigyes kéziratban fennmaradt művében: „Toronyi dűlő. Hajdan mikor e vidék sivatag, ősi erdőség volt — Salföld délnyugati hegyei között egy nagyszerű Jesuita vagy úgynevezett vörösbarátok klastroma és temploma volt — a kolostornak a nép szerint, egy nagyszerű vigyázó tornya volt, melynek romjai alig 30 éve elpusztíttattak." 26 Ugyancsak néhány sorban emlékezik meg Récsey Viktor is a salföldi pálos-kolostor romjairól. 27 Amint Pesty írja az egykorú jegyzői jelentés alapján, a kolostor lerombolása valóban az 1820-as években következett be. A gyulakeszi Csigó család — az akkori tulajdonos — bontotta szét a kolostort és az így nyert építőanyagot egy közeli juhakol építésére fordította. Ezt már Dornyay Béla elhagyatva látta, ma erdészház emelkedik a helyén. Zsiray Lajos II. FELTÁRÁSA A XIII. század második felében sorra alakuló Balaton környéki pálos kolostorok sorában a Kékkúti-Salföldi nem is volt az első. Pál püspök oklevele már vele együtt említi a szomszédos badacsonyit is és a bakonyszentjakabit. Az előzőt a Badacsony keleti oldalán építették a XIII. század közepén és valószínűleg a Lád nemzetség alapította Szt. Imre herceg titulussal 28 , az utóbbit pedig 1260-ban építtette Rátótnembéli Lőrinc cornes, a Csobánc — Gyulakeszi— Diszel— Sáska környékét birtokló Gyulaffy-család őse, a Sáska feletti Agártető déli oldalán. 29 De feltehetően álltak már ekkor a henyei nemesek által alapított balatonhenyei 30 és az ugyancsak Gyulaffy-ősök által emeltetett tálodi kolostor falai. 31 A következő század elején 1330 körül építtette az uzsai család az uzsai, 32 1336-ban pedig az Enyerei család az enyerei kolostort 33 és valószínűleg XVI. századi volt a 16. Szentély alaprajz és hosszmetszet XVI. sz. eleji képének rekonstrukciója. 16. Rekonstruktion des Apsisgrundrisses und -Längsschnitts vom Anfang 16. Jahrhunderts. 16. Reconstruction de l'état du débout du XVI e siècle: plan et coupe transversale du choeur. 16. План святилища и продольный разрез; реконструкция рисунка начала XV века. 253
