A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Zsiray Lajos–Sch. Pusztai Ilona: A salföldi Mária-Magdolnáról elnevezett pálos kolostor

Ré-Fülöp) és Togen (Tagyon) birtokairól végrendelkezik. Az Atyusz nemzetségből származó Myske fia István végrendelete pedig Zancu (Zánka) falut említi. Ha figyelembe vesszük, hogy ezek a helyek mind közel vannak a középkori Kőkút helységekhez, valóban nem lehetetlen ez a feltevés.

15 Miután pedig a XIV. századtól kezdve ezen a vidéken, mint előkelő birtokosokat a Kőkúti családot találjuk, további következtetésünk csak az lehet, hogy ez a család alapította a kőkúti pálos kolostort is. A kőkúti pálos kolostor első említése a XIII. század közepéről származik, Pál veszprémi püspök 1263-ban kiadott oklevele — melyben IV. Orbán pápa felhatalmazása alapján a magyarországi pálos-rend szabályait megállapítja — felsorolja a már fennálló kolostoraikat és ezek között említi a kőkúti Szent Mária Magdolnáról nevezett (Kőkút sancte Maria Magdelene) kolostort is.

16 További említése a kőkúti pálos kolostornak az a már említett oklevél, amelyet a tihanyi konvent állított ki 1307 július 12-én és amelyben Barnabás fia Kelemen a veszprémi káptalan ábrahámi jobbágya saját lelki üdvéért egy szőlőt adományoz a köveskúti remeték Szt. Mária Magdalena tiszteletére szentelt egyházának (religiosis viris fratribus heremitarum ecclesie beata Mariae Magdalene de Kueskuth). A káptalan az adományhoz hozzájárul, azonban kiköti, hogy a pálosok kötelesek a szőlő után a tizedet megfizetni és ha azt egykor elhagynák, a káptalanra száll vissza. Egy 1309ben kiadott oklevél ismét említi az itteni pálosokat. Ebben az évben a veszprémi káptalan szőlőt adományoz egy ábrahámi nemes jobbágynak, ennek az adománybirtoknak keleti szomszédai a köveskúti pálosok.

17 Következő adatunk már a XV. század közepéről származik. Ekkor hallunk elsőízben arról, hogy a pálosok a kolostort elhagyták. A XV. század közepén ezen a vidéken nagy pártharcok dúltak I. Ulászló és Erzsébet királynő — V. László anyja — hívei között. Ekkor fosztotta ki Berki Jób szigligeti várnagy az almádi bencés apátságot. Előbb az uzsai pálos-kolostor elhagyásáról olvasunk. Az uzsai kolostorba ekkor a szomszéd nemesek ferences szerzeteseket hívtak. Meghívásuk alapján Vajai János ferences helytartó kérdést intézett a pálos-rend főperjeléhez : nem emelnek-e kifogást a kolostor birtokbavétele ellen? Levelére Márton pálos főperjel 1442 december 17-én azt válaszolta, hogy szí10. A kolostor az 1962. évi feltárás előtt. 10. Das Kloster vor der Freilegung im Jahre 1962. 10. Le monastère avant la mise à jour de l'an 1962. 10. Монастырь до раскопок в 1962-м году. vesén átengedik nekik a szentléleki (uzsai) és a pálosok által ugyancsak elhagyott kőkúti remeteségeket.

18 Nincsen azonban adatunk arról, hogy a kőkúti pálos kolostort a XV. század közepén ferences szerzetesek valóban átvették volna. Valószínűbb az, hogy a pártharcok lecsillapodása után a pálosok ismét visszatértek az elhagyott kőkúti kolostorba. Az uzsai kolostor 1455ben még üresen állt,

19 majd egészen a XVI. századig ferences szerzetesek birtokolják, illetve lakják. 1482ben Ládi Márk fia, György fia László, fia Miketinczi Pál deák a zalamegyei Felkeszi (a mai Gyulakeszi) és 11. A kolostor keleti szárnya a helyreállítás után. 11. Ostflügel des Klosters nach der Herrichtung. 11. L'aile est du monastère après les reconstructions. 11. Восточное крыло монастыря после восстановления. 12. A borospince bejárati nyílása. 12. Eingangsöffnung des Weinkellers. 12. Baie de l'entrée de la cave aux vins. 12. Вход в винный погреб. 251