A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Pámer Nóra: A gyulafirátóti középkori premontrei monostor feltárása

Jegyzetek Rómer Flóris: A Bakony (Szünnapi levelek XIX.) Győr, 1860. 138-139. 1. Ugyanerről: Rómer jegyzetfüzet. VII. 21. 1. Kézirat az Országos Műemléki Felügyelőség könyvtárában. Karácsonyi János: A Magyar Nemzetségek. III. 3, 1. — a címerrel kapcsolatban: u. o. Csorna József: Magyar nemzetségi címerek. 147. 1. 3 Rátót nembeli II. Gyula országbíró 1278-ban egyetlen fennmaradt levelét a Veszprém megyei Rátóton keltezi, - II. Balduin, pedig ugyancsak Nagyrátóton él. Karácsonyi: i. m. III. 5. 1. 4 Veszpr. kápt. magán lvt. 1488 Ratoth. 2. — Szöllősi Mihály gyulafirátóti esp. pléb. adata alapján, amiért itt mondok köszönetet. 5 Karácsonyi János: A sajómezei csatában elesett esztergomi érsek nemzetsége. Turul, 1905. 86. 1. „Ismeretes, hogy a Sajónál 1241 április 11-én elesett esztergomi érseket Mátyásnak hívták, s hogy az érsek IV. Bélával együtt nevelkedett a királyi udvarban, tehát nagyon előkelő családból kellett származnia. Mivel pedig egy 1240-ből származó periratban Mátyás érsek mint a rátóti monostor alapítója szerepel s Rátót helységet hasonló nevű nemzetség bírta, világos, hogy e monostor alapítója Mátyás esztergomi érsek a Rátót-nemből származott". 8 „Vos, domine archiepiscope, non potestis esse iudex in cause domini episcopi Wesprimiensis. . . ; item quia enervatis Jurisdictionen! domini nostri per monasterium, quod fundare suscepitis in Rátolt (?)." A pannonhalmi szent Benedekrend története. VIII. k. 285. 1. — Itt köszönöm meg Csóka Lajos pannonhalmi főlevéltáros úrnak, hogy volt szíves e fenti oklevelet mégegyszer áttanulmányozni. Levél útján az okmányhoz fűzött megjegyzése szerint a suscepitis igealak nem valószínű inkább jelenidejűnek: suscipitis, olvasandó. A Rátolt szónál pedig szakadás van ezért jelölték a PRT kiadásban is kérdőjellel. 7 Oszvald A.: Adatok a magyarországi premontreiek Árpádkori történetéhez. Műv. Tört. Ért. Bp. 1957. 8 Fuxhoffer —Czinár: Monasterologia Regni Hungáriáé. Veszprém, 1803.63. 1. 9 Hümpfner Tibor : A zirci apátsági templom ásatása 1912 — 13. A Veszprém megyei múzeumok közleményei. 1964. 119 — 137. 1. 30 Gergelyffy András: Bélapátfalva. Műemlékeink. Bp. 11 Karácsonyi: i. m. III. 7. 12 А Рок nembeli Móric mesternek, ki Mórichidán 1241 —51 között alapít premontrei prépostságot, felesége Rátóti Domokos lánya. Karácsonyi : i. m. II. 437. 1. és III. 8.1. Rátóti Domokos fia István 1265-ben V. Istvántól megkapja a pásztói ciszterci apátság kegyuraságát. Karácsonyi: i. m. III. 9. 13 A feltárt romok konzerválását az OMF 1965-ben végezte el, Koppány Tibor tervei alapján. A közölt fényképfelvételeket Király Györgykészítette. Die Freilegung des mittelalterlichen prämonstratensischen Klosters von Gyulafirátót Im Jahre 1964 wurden neben den Ruinen des prämonstratensischen Klosters von Gyulafirátót die Grundmauern der vom Geschlecht Rátolt gegründeten Kirche freigelegt. Die Reste der Kirche stellen einen nach der Methode der Zisterzienser geformten Grundriß von der Gestalt eines lateinischen Kreuzes: ein dreischiffiges Gebäude mit einem Querschiff und Apsiden mit geradlinigem Abschluß. Auch die Klosterruinen wurden jüngst geprüft. Es war ursprünglich ein einstöckiges Gebäude mit einem Trakt, von dem nur das Erdgeschoß mit dem Kapitelsaal aufrechterhalten blieb. Das Gebäude hatte keinen Kreuzgang. Nach den Quellen wurden Kirche und Kloster um 1239 — 40 vom Erzbischof von Esztergom, Matthias Rátolti gegründet. Das Aufbauen fand wahrscheinlich kurz nach der Tatarenverwüstung von 1241 statt. Die freigelegte Klosterkirche ist ein neuerer Beweis dafür, daß im Gegensatze zu den Benediktinern und Zisterziensern, von denen die letzteren auf die kirchliche Architektur Ungarns im 13-ten Jahrhundert den stärksten Einfluß ausübten, die Prämonstratenser kein charakteristisches architektonisches System hatten. Das nächststehende Analógon zu der Kirche von Gyulafirátót ist die zisterziensische Abteikirche von Bélapátfalva. Nóra Pâmer 245