A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Pámer Nóra: A gyulafirátóti középkori premontrei monostor feltárása

13. Bélapátfalva, ciszterci apátsági templom alaprajza. 13. Bélapátfalva. Grundriß der zisterziensischen Abteikirche. 13. Bélapátfalva. — Plan de l'église abbatiale cistercienne. 13. Белаапатфалва. План монастырской церкви цистерцианцев. A feltárt gyulafirátóti templom alaprajzához hasonlót az eddig ismert XIII. századi premontrei templomok között nem találunk, mert azok egymástól eltérő, a legkülönbözőbb alaprajzi elrendezést mutatják, — a bencés jellegű nemzetségi monostortemplom típusától, egészen a franciás kereszthajós típusig, — anélkül, hogy egy határozottan kialakult premontrei típus megállapítható volna (Kisbény, Sopronhorpács, Ócsa, Jánoshida, Mórichida, Tűrje, Zsámbék). Gyulafirátót esetében a ciszterci rend építési hagyományait követték a premontreiek. Hazánkban a XIII. században már majd két évszázad óta építkező Benedekrend mellett a ciszterciek rendje a Burgundiában kialakult új megfogalmazásban építkezik, azaz a nagyszerűen kifejlesztett románkori székesegyházak két kereszthajós épületeihez képest, rendi hagyományainak megfelelően az egyházi építészet leegyszerűsítésére törekszik. Ennek az új építészeti iránynak elterjedésében fontos tényezők a ciszterci rend keretén belül működő, építő munkát végző mesteremberek szervezetei — a conversusok — kik nem voltak szerzetesek de elkötelezték magukat a rendnek és annak szolgálatában együtt mentek az új alapítások kivitelezéséhez, de nemcsak saját rendjük egyházainak felépítésénél segédkeztek, hanem mint építőműhely egyéb templomokra is vállaltak megbízást. A magyarországi premontrei templomok ismert anyagában Gyulafirátót eddig az egyetlen típus, mely tisztán a ciszterci mintát követi. Alaprajza feltűnő hasonlatosságot mutat legépebben maradt ciszterci templomunkkal Bélapátfalván, (13. kép.) és az 1912-ben feltárt első zirci,

0 ugyancsak ciszterci apátsági templom alaprajzával. A három templom közül a bélapátfalvi és a gyulafirátóti alapítási időpontja meglehetősen közel esik egymáshoz. — (Zircet 1182-ben alapította III. Béla és a XII—

XIII. század fordulóján épült fel egy része) — Bélapátfalva apátságának alapítási éve 1232 és a legutolsó kutatás szerint két építési korszak különböztethető meg templomán: egy tatárjárás előtti s egy közvetlen utána.

10 Tudjuk, hogy a gyulafirátóti premontrei monostor alapítása is 1239/40 előtt már megtörtént. E két templom alaprajzi elrendezésének hasonlatossága nem lehet véletlen s szinte biztosra vehető, hogy a rátóti monostor-templom is ciszterci építőműhely munkája. Az, hogy melyik ciszterci műhely volt a kivitelező, már nem állapítható meg, de talán nem is lényeges, mert építészeti irányelvük azonos volt. Szigorúan kötött szabályok szerint építették templomaikat, melyek közül több száznak alaprajza ismert európaszerte és melyhez sorolhatók a magyarországi példák is. A ciszterciek építőműhelyei a Bakonyban különösen erős hatással voltak az egyházi építészetre, mely hatás még Pannonhalmán is érezhető. A premontrei és ciszterci rendek nagyarányú elterjedése a XII. század végén és a XIII. században mutatható ki legjobban. Ekkor egymást követik a két rend által benépesített alapítások, mely egyben e rendek egyre nagyobb jelentőségét és kedveltségét igazolja szemben a Benedek-renddel. Tevékenységük egyházi és kulturális téren olyan fontos volt, hogy III. Honorius pápa 1216-ban 3 évig tartó egyházi huszad beszolgáltatása alól csak a cisztercieket és premontreieket menti fel. Támogatásukat a kor legfelsőbb osztályai tehát mindenképpen indokoltnak látták. Ha feltesszük, hogy a már említett oklevélben a monostornak csak alapításáról és nem már felépített monostorról van szó az 1239/40 években, akkor a monostor építése csakis a tatárjárás után és egyben az alapító halála után történhetett. A feltárt alapfalak mindenesetre egy építési korszakra utalnak. A Rátót-nem az érsek halála után is elég hatalmas és gazdag volt ahhoz, hogy jóhírű építőműhellyel építtesse fel nemzetségi monostorát. A Gyulafiak még sokáig vezető szerepet játszanak a politikai életben és az érsek halála után is magas tisztségeket töltenek be IV. Béla és V. István kormányában.

11 A ciszterci és premontrei renddel állandó élénk kapcsolatot tartanak fenn.

12 Ezért mindenképpen valószínű, hogy a rátóti monostor legkésőbb a tatárjárás után hamarosan felépül, mert Mátyás érsek halála után családja igyekszik a sajómezei csatában hősi halált halt családtagjuk, az alapító, kívánságának a monostor felépítésével minél előbb eleget tenni, egy olyan korban, mikor a tatárpusztítás után minden nagy építkezés nemcsak egyéni, de nemzeti érdeknek is számított. S ha számításba vesszük, hogy az elhalt alapító a még uralmon levő király barátja is volt, érthető, hogy nemzetségi monostorának felépítését a király kedves rendjének, a ciszterciek építőműhelyére bízzák.

13 Pâmer Nóra 244