A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Pámer Nóra: A gyulafirátóti középkori premontrei monostor feltárása

A gyulafirátóti középkori Veszprémtől északra, a Zirc felé vezető úton fekszik Gyulafirátót. A község közepén az országútba torkolló Kossuth Lajos utcában parasztházak mögé rejtve, egy monostor romjai állanak. A nép azelőtt a vörösbarátok klastromának nevezte, de újabban, amióta az idegenforgalmi hivatal műemléket jelző táblát helyezett el az utca elején, már szakszerűen mint premontrei monostorromról adnak felvilágosítást. Több mint száz éve, hogy Rómer Flóris bakonyi útján a gyulafirátóti romokat meglátogatta. Leírásából

1 kitűnik, hogy a romok állapota azóta sem változott. Már az ő korában is csak a kolostor épülete állott, — amit pajtának használtak, — és a templom kereszthajójának déli fala. Legfeljebb az általa említett vörösmárvány oltárkő tűnt el nyomtalanul, mely az ő idejében a kertben hevert. Nagyobb kárt szenvedtek azóta, az akkor még föld alatt levő falak, mert miután a romokat műemlékké nyilvánították, az érdekelt telektulajdonosok mindent megtettek a föld felszíne alatt húzódó falak eltüntetésére, hogy ásatás esetén birtokon belül maradjanak, és nem utolsó sorban, hogy építési anyagot nyerjenek. A terület egy részének kisajátítása, amelyen a kolostor romja áll, már évekkel ezelőtt megtörtént, de a hozzáépült templom földalatt levő falainak túlnyomó része még ma is magánkézben van. Ez a körülmény az 1964-ben lefolytatott ásatást nagymértékben megnehezítette. (1. kép.) Gyulafirátót község nevét a Rátót nembeli Gyula leszármazóitól, a Gyulafiaktól nyerte. E nemzetség származására nézve megoszlanak a vélemények. Egyesek Kézaira és a Képes Krónikára hivatkozva azt állítják, hogy Rátolt és Olivér test vérlovagok Casertából, Nápoly mellől jöttek hazánkba Kálmán király uralkodása alatt,

2 míg mások a Rátót nemzetséget germán eredetűnek tartják, mivel a címerükben szereplő hárslevél tipikusan germán címerábrázolás. De bárhonnan is származnak a Rátótiak, a XIII. században már teljesen meghonosodtak és beleolvadtak a nemzetfenntartó magyar elembe és évszázadokon átalegmagasabb politikai és egyházi tisztséget töltik be. A nemzetség több ágra oszlik s közülük a Gyulafiak tesznek szert a legnagyobb hatalomra. Nagykiterjedésű birtokaik a Dunántúlon, Heves és Gömör megyékben fekszenek. Egyik birtokközpontjuk biztosítására építik Csobánc várát a XIII. század közepén, de jelentős lakhelyük lehetett a mai Gyulafirátót területén is,

3 melynek helyét a mai Kálvária dombon kell keresnünk, ahol a felszín domborulataiból egy nagyobb, árokkal körülvett épület föld alatt rejtőző maradványai még ma is leol1. Gyulafirátót, premontrei monostor-rom a templom kereszthajójának déli falával. — Állagmegóvás előtt. 1. Gyulafirátót. Die prämonstratensische Klosterruine mit der Südmauer des Querschiffes der Kirche. — Vor dem Bestandschutz. 1. Gyulafirátót, ruines du monastère norbertin, avec le mur sud du transept de l'église. — Avant les travaux de conservation de l'état. 1. Дьюлафиратот, развалины премонстрейского монастыря с южной стеной поперечного нефа церкви — до консервации. i monostor feltárása vashatók, s melyre utalást „domus lapidae et curia seu palatium" régi írásokban

4 is találunk. A nagyrátóti, azaz gyulafirátóti premontrei prépostság valószínűleg a nemzetség monostora volt, melyet a Rátótnembeli Mátyás, esztergomi érsek alapított,

5 ahogy erről egy 1239/40 körüli okmányból értesülünk melyben: a fejérmegyei főesperes kifogást emel az ellen, hogy a veszprémi püspök és bakonybéli apát közt Mátyás esztrgomi érsek legyen a bíró, mert érdekelt félnek tartja és mert gyöngíti joghatóságát a Mátyás érsek által alapított rátóti monostorban.

6 Mátyás érsek tanuló társa volt IV. Bélának és vele együtt nevelkedett. Később mikor IV. Béla apjától független külön udvart tartott, mint az ifjabb király kancellárja szerepel, majd 1240-ben esztergomi érsek lesz és 1241-ben a tatárok ellen vívott gyászos kimenetelű sajómezei ütközetben esik el. Hogy a rátóti monostor a fentemlített oklevél idejében már állott, vagy csak alapítása történt meg, biztosan nem tudjuk. A jászói prépostság filiája volt, amit viszont már 1170 előtt alapítottak.

7 A monostor történetéről nem sokat tudunk. Maga az épület, illetve feltárt alapfalai az eddigi kutatás szerint építészetileg egységesnek látszanak. Nem tudjuk, hogy a monostor és a templom hogyan vészelte át a török időket, de földig nem rombolhatták, mivel többször is hallunk a török kiűzetése után olyan elhatározásokról, hogy a premontreiek visszatérnek monostorukba,

8 de ez az épület romállaga miatt nem történt meg. A legnagyobb pusztítást azonban nem a török és az idő, hanem az elhagyottság és lakatlanság okozta, melynek következtében a megrongálódott épületeket a környék lakossága tovább bontja. 1777ben az új prépostsági lakot is e kövekből építik és ezzel szabad prédává lett a templom még megmaradt romja, mert a falu népe csak az alapfalakat hagyta meg, azokat is csak a föld felszíne alatt. A monostor épülete éppen használhatósága miatt nem tűnt el nyomtalanul, mert paraszti birtokosai ezt felhasználhatták a megszentségtelenítés vádja nélkül s így a mindig tető alatt levő falak nagyrészt meg is maradtak. (2. kép) 239