A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sz. Czeglédy Ilona–Ágostházy László: Berhida középkori temploma

7. A templom XlX. század végi rajza. 7. Zeichnung der Kirche Ende 19. Jahrhundert. 7. Dessin de l'église de la fin du XIX

e siècle. 7. РИСУНОК церкви. Конец XIX века. Az évszámok — s így joggal feltételezhetően a többi bekarcolás is — mind a XVII. századból származnak. A legkorábbi 1618-ban került a falra, a többi zömmel a század második és harmadiknegyedében(1620., 1631., 1633., 1637., 1633., stb.) E karcolt felületeknek a templom építéstörténete szempontjából jelentős szerepe van. Az évszámokat, neveket, ábrázolásokat tartalmazó vakolatréteg ugyanis égett, kormos felületű, s a bekarcolások az égés utáni időből származnak: a legkorábbi (1618) évszámmal is már az égett felületbe van vésve. Hasonló égés, kormosodás nyomait fedeztük fel a boltozatsüvegek és a karzatboltozat felületének vakolatán is. Joggal feltételezhetjük tehát, hogy egy, az 1618-as évet megelőző időpontban a templom belsejének hosszabb, nem egyházi rendeltetésű, profán használata következtében történt a felületek elszennyeződése, sőt valószínű, hogy ekkor karcoltak is be több feliratot. Az építészeti részletekre vonatkozó kutatások azt bizonyították, hogy valamennyi gótikus kőkeretű ajtó (külső és belső bejárat, sekrestye) eredeti helyén van, a kőkeretek körül átalakításnak nyoma sincsen, azokat a falazással egyidőben helyezték el. A karzat feljárólépcsője utólagosan, a karzatnál később épült. A korábbi, égett, kormos felületű vakolat a lépcsőfalazat mögött megtalálható. A korábbi lépcső, vagy feljáró kialakítására utaló nyomot nem találtunk, sem felmenő fal, sem pedig alapozás formájában. — A szószék részletesebb vizsgálata, kutatása érdekes eredményre vezetett. Középkori eredetű, gótikus lába feltehetően eredetileg keresztelő medence, gazdagabb felépítményű, szabadonálló szentségház, vagy pedig szintén gótikus felépítményű szószék talpa volt (8. kép), mindenesetre eredeti rendeltetésében is fal mellett állott. Megtaláltuk ugyanis a falhoz csatlakozó részének befalazó nyúlványát. A barokk kori új rendeltetés eredménye a szószék mellvédje (1. Virág Péter vallomását) és a karzat feljáróra emlékeztető kialakítású, nehézkes, kőtömbökből épített lépcsője. — Az északi hajófalban látható két ablakot utólag törték. Bélletük, áthidalásuk kézi vetésű téglával van kifalazva. A téglákon évszámot, bélyeget nem találtunk. Mindkét ablakban kőkeret volt, melyből a szentély felé eső ablak könyöklőköve eredeti helyén megmaradt. Ennek kialakítása XVIII. századi eredetre utal. Mindkét ablakot később befalazták s ekkor távolítják el a kőkereteket. — A falpillérek és a karzat között a déli és északi hajófalban szabályos rendszerben utólagosan bevésett, téglával bélelt lyukat tártunk fel, melyet később szintén téglával befalaztak. Ez utóbbi az északi ablakok befalazásában talált téglával és habarcscsal azonos anyaggal történt. A lyukak rendszere a karzathoz a déli és az északi fal mellett csatlakozó, faszerkezetű karzat nyomait sejteti. — A szentély északkeleti falában pasztofórium található. A kutatás megállapította, hogy utólag helyezték el, nem a falazattal egyidős. Eredeti kialakítása rendkívül gazdag lehetett: a csúcsíves, tagoltan keretezett fülkét két oldalon kúszóleveles fiatornyok díszítették. A tagozatok nagy része utólag lepusztult, majd az egészet habarcs rátétekkel próbálták kiegészíteni s ezzel egyben el is torzították. — A templomnak ma is funkcionáló ablakai átalakítás, utólagos szélesítés, bővítés nyomait nem mutatják. A bélletekben mindenütt a legkorábbi vakolat található meg, az oldalfalak hasonló vakolatrétegeivel összefüggően. A padlástér, a tetőszerkezet tüzetes átvizsgálása is értékes eredményekkel járt. A toronytest keleti homlokzatának a padlástérbe eső szakaszán megmaradt nyomok alapján megállapítható volt, hogy a jelenlegi tetőszerkezet gerinc magasságánál a korábbi tető alacsonyabb volt. Az csak az osztópárkány aljáig ért. A magasságdifferencia tehát 60 cm körüli. Mint már jeleztük, a tetőszerkezet egyedülálló kialakítású : teljes egészében kőből készült (6. és 9. kép). A tetőtér boltozatokra épített három harántfallal meg van osztva. 8. A szószék kiszabadított középkori lába. 8. Das freigelegte mittelalterliche Kanzelbein. 8. Le pied médiéval de la chaire mis à jour. 8. Раскопанная ножка средневековой кафедры. 221