A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sz. Czeglédy Ilona–Entz Géza–Reisinger Mária–Mendele Ferenc: Az egregyi Árpád-kori templom

8. A feltárt középkori ajtónyílás belülről. 8. Freigelegte mittelalterliche Türröffnung von innen. 8. La baie de porte médiévale mise à jour, vue de l'intérieur. 8. Раскопанный средневековый дверной проем с внутренней стороны. falazott tornya is. Tgen jellegzetes a egregyi templom hajófalainak belső fülkesora, melyről a kutatás az épülettel való egykorúságot megállapította. Ilyen megoldást találhatunk több dunántúli falusi templomban is (Őriszentpéter, Kallósd).

37 Mivel e fülkék mind kismélységűek, nem annyira a használat, mint inkább a faltagolás célját szolgálhatták. Az említett sajátosságokra egészen távol fekvő, mégis nagyon rokon párhuzamok is vannak. A Szilágy megyei Somlóújlak

38 ref. temploma homlokzati tornyának ikerablak osztói az egregyi oszlopokhoz igen közel állanak. (12—13. kép) A hasonlóság súlya lényegesen növekszik azzal, hogy a somlóújlaki templom hajójában is megtalálhatók a fülkesorok, ez esetben szerkezeti rendeltetéssel. Az északi és déli fülkesor fölött helyezkedik el ugyanis a két keskeny oldalkarzat. (14. kép) Az egregyi falazott sisakhoz érdekes módon a Hunyad megyei Zeyk-falva

39 görögkeleti temploma hasonlít leginkább. (15. kép) Homlokzati tornyának csürlős sisakja kívül is, belül is az egregyi tornyot idézi. Szentélyboltozata pedig fogalmat ad arról, milyen lehetett az egregyi elpusztult szentélyboltozat. Az eredetileg is románok részére épült XIII. századi ortodox templom a közelben levő őraljaboldogfalvi ref. templom részletekbe menő hűségű változatának tartható. A kivitel színvonalában erős különbség mutatkozik. Az őraljaboldogfalvi egyház

40 rendkívül finom építésmódja igen gyakorlott műhelyre enged következtetni. A település a hátszegi királyi vár tartozéka és a XV. században mezőváros. E tény világosan indokolja a boldogfalvi egyház magas művészi színvonalát s azt, hogy saját vidékén az egykorú XIII. századi építésekhez mintát szolgáltatott. Sajnos a homlokzati torony mai sisakkiképzése a század eleji helyreállítás idejéből való, de az 9. Árpád-kori edénytöredék. 9. Geschirrfragment aus der Arpaden-Zeit. 9. Débris de pot de l'époque árpádienne. 9. Обломки посуды периода Арпадов, 10. A középkori bejárat kívülről. 10. Der mittelalterliche Eingang von außen. 10. L'entrée médiévale vue de l'extérieur. 10. Средневековый вход с внешней стороны. új oromzatos sisak is a régi állapotra megy vissza, mely valószínűleg szintén falazott sisakú lehetett. Az oromzatos toronysisak-kiképzés rokonformája a demsusi XIII. századi templomnál is megtalálható. A dunántúli és erdélyi falutemplomok e rokonsága feltehetően azzal magyarázható, hogy az egregyi templom típusa a középkori Magyarországon a XIII. században általánosan elterjedt, de a keleti és nyugati területek közötti keletdunántúli és alföldi példák megsemmisültek. Az is valószínűnek látszik, hogy Hunyad megyében, a királyi várbirtokhoz tartozó Boldogfalva említett temploma közvetítette a szóbanforgó toronymegoldást környékének egykorú ortodox építkezéseihez. Még megemlíthető, hogy Őraljaboldogfalva és Zeykfalva szintén egyenes szentélyzáródással épült. Az egregyi felszentelési keresztek az épület egyetlen festett díszei lehettek. Úgylátszik, hogy a fülkék tagoló szerepét e festett, liturgikus tartalmaú díszítéssel is kiemelték, s így a fülkék művészi hangsúlyát ezáltal is fokozták. A fülkék és a festett felszentelési keresztek között feltehetően összefüggés volt. A templom különböző korokban történt külső színezése is megállapítható. Legkorábbi csontszínű vakolásához vörös és okker lábazati sáv tartozott. A festés rendszere azonban a megmaradt csekély nyomokból már nem következtethető ki. A kváderezés a XVIII. szá203